ADATLAP
Üvegszilánkon táncolni
„Lucy, minden házasság tánchoz hasonló; időnként bonyolult, máskor csodás, ám az idő túlnyomó részében igencsak eseménytelen. Mickey-vel viszont lesznek idők, amikor üvegszilánkokon táncoltok majd. Fájni fog. Két lehetőséged van: vagy elmenekülsz ez elől a fájdalom elől, vagy szorosan összekapaszkodtok, és együtt táncoltok át a következő biztos helyre.”

Lucy Houstonnak és Mickey Chandlernek nem lett volna szabad egymásba szeretniük, még kevésbé összeházasodniuk. Mindkettejüket hibás génekkel sújtotta ugyanis a sors: a férfi bipoláris személyiségzavarral küzd, a nő családjában a mellrák szedi áldozatait. Ám amikor Lucy huszonegyedik születésnapján útjaik összetalálkoznak, fellángol a szikra, és többé le sem tagadhatják az egymás iránti vonzalmukat.

Eltökélten és megfontoltan küzdenek azért, hogy a kapcsolatuk működhessen, ezért írásba foglalják az ígéreteiket. Mickey szedi a gyógyszereit. Lucy nem hibáztatja azért, ami felett nincs hatalma. A férfi őszinteséget fogad. A nő türelmet. Mint bármely házasságban, nekik is vannak jó, rossz és néha nagyon rossz napjaik. Annak érdekében, hogy megbirkózhassanak az egyedülálló kihívásokkal, szívszaggató döntést hoznak: nem vállalnak gyermeket.

Amikor azonban Lucy megjelenik egy rutin orvosi vizsgálaton, olyan meglepetés éri, ami mindent megváltoztat. Mindent. Egy pillanat alatt értelmüket vesztik a szabályok, és ők ketten kénytelenek újradefiniálni a szerelem valódi lényegét....
Szabó Polyák Magdolna véleménye:
Ez egy gyönyörű,de egyben szomorú történet is. Nem is tudom,hogyan írhatnám le a véleményemet. Nevettem és sokat sírtam is,nagyon sokat,főleg a végénél. Többször elkezdtem olvasni,volt hogy muszáj volt letennem kicsit,mert nem láttam a könnyeimtől. Lucy és Mickey kapcsolata minden, csak nem egyhangú. Imádtam, hogy ezek ketten mennyire szeretik egymást. Hogy egyáltalán engedték szeretni egymást, ilyen körülmények között. Minden szereplőt nagyon megkedveltem,ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia. Ez egy gyönyörű,csodálatos,egyszerre szívszorító és fájdalmas történet,de a szépsége örökre megmarad bennünk. Nem tudom máshogy megfogalmazni,ehhez is kellett idő míg leírtam a véleményemet.
Szabó Polyák Magdolna véleménye:
Ez egy gyönyörű,de egyben szomorú történet is. Nem is tudom,hogyan írhatnám le a véleményemet. Nevettem és sokat sírtam is,nagyon sokat,főleg a végénél. Többször elkezdtem olvasni,volt hogy muszáj volt letennem kicsit,mert nem láttam a könnyeimtől. Lucy és Mickey kapcsolata minden, csak nem egyhangú. Imádtam, hogy ezek ketten mennyire szeretik egymást. Hogy egyáltalán engedték szeretni egymást, ilyen körülmények között. Minden szereplőt nagyon megkedveltem,ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia. Ez egy gyönyörű,csodálatos,egyszerre szívszorító és fájdalmas történet,de a szépsége örökre megmarad bennünk. Nem tudom máshogy megfogalmazni,ehhez is kellett idő míg leírtam a véleményemet.
Sipos Angéla véleménye:
Megrázó könyv. Az olvasása olyan volt, mint üvegszilánkokkal teleszórt úton mezítláb sétálni. Ahogy haladsz előre, egyre több a szilánk és próbálsz ügyeskedni, hogy ne lépj rá…majd már nem érdekel és egyenesen belegyalogolsz nem félve attól, hogy megsebzed magad… Bevallom az utolsó oldalakat végigbőgtem! A családtagjaim között előfordult már többször is a rettegett kórral való küzdelem és emiatt nagyon könnyen tudtam azonosulni a betegség miatti félelem érzetével, a tehetetlenséggel, a reménnyel és a küzdelemmel is. Amikor olvasok egy könyvet, akkor mindig próbálok arra gondolni, hogy én mit tennék hasonló helyzetben, de itt képtelen voltam rá. A szereplőknek sok nehéz döntést kellett meghozniuk és úgy érzem most, hogy én nem lettem volna ilyen erős…vagy lehet, hogy ilyenkor van az embernek a legtöbb ereje a legjobb döntéshez…Megint egy könyv, ami arra tanít, hogy még a legrosszabb időkben is szeretni kell az életet még akkor is, ha úgy érezzük, hogy itt a világ vége. Mindig lesz egy kis apró dolog, ami fényt hoz a sötét reménytelenségbe.
bacsinszki petra véleménye:
Csodálatos volt. Lehet már a címből tudni, hogy egy igen mélyen megérintő történet fog kibontakozni az olvasó előtt, és így lett. Egy igazán életszerű helyzetből indulunk, két nagyon nem tökéletes ember egymásra talál, és ahelyett hogy eltaszítanák egymást, megtanulják feltétel nélkül szeretni egymást, és egymás szeretete által többek lesznek, ketten egy egészt alkotnak és az egész-ségük több, teljesebb mint a részek összessége. az élet nem igazságos, olykor kegyetlen, és íme, mégis lehet értelmet adni, és valami csodálatossá tenni. Csak ajánlani tudom :)
Pető Katalin véleménye:
Ezt a könyvet már akkor kinéztem, amikor a borítóterveket mutatta a kiadó a neten.
Tudtam, hogy szívfacsarós lesz, de ennyire?
Végül ebben az évben "maradt" a kezemben, letehetetlenül..
Mélység és magasság, elejétől a végéig!
Torokszorító, elképesztő és elképzelhetetlen élethelyzet!
Nálam is kedvenc!
Török Lívia véleménye:
Véletlenül nyúltam rá a könyvre a boltban, amíg a barátnőmre vártam. Azt hiszem, hogy életem legjobb választása ez volt. Sokszor elérzékenyültem más könyvek olvasásánál, de életemben először - és eddig utoljára - ezen a könyvön sírtam el magam. Hihetetlenül megérintett ez a történet. Az igaz szerelem, ami ebben van, az egyszerűen leírhatatlan. Amikor a fülszöveget elolvastam, azt hittem, hogy rejtélyesen próbálnak fogalmazni, de én átlátok a szitán. Hát nem. Lucy és Mickey házzassága és szerelme egyszerűen leírhatatlan. Két hete olvastam a könyvet, de még most is összeszorul a szívem az emlékek miatt. Ha tehetném, akkor kötelezővé tenném mindenkinek ezt a könyvet. Nem merek többet írni, ebből a könyvből tilos spoilerezni, hogy mindenki váratlanul és teljesen átélhesse az eseményeket. IMÁDTAM.
Taksonyi Orsolya véleménye:
A fülszöveg alapján egy a történtek, és bármely felmerülő nehézség ellenére egy pozitív befejezésű mű, hát nem, illetve majdnem. Lucy elmegy egy szimpla rutin vizsgálatra, és onnantól már semmi sem ugyan az. Nagyon sok érzelem; szeretet, szerelem, és fájdalom van a könyvben. Mégis úgy érzem pozitív lett a végkifejlet, a tragédia ellenére. Az biztos, hogy az utolsó 100-150 oldal megkívánja a százas zsepit. Mindezek ellenére az egyik kedvencem lett.