ADATLAP
1984
...
Fekete Gabriella véleménye:
Életem egyik legmegrázóbb könyve. Szinte sose felejtheted. Kegyetlen világ, melyben nincs helye szeretetnek, szerelemnek, boldogságnak, s megelégedetségnek. Szélsősőgesen van megjelenítve, de alap elvei a mai korra is rávetíthető. Hisz a manipulált hírek, az adathalászat, az emberek lebutítása nincs jelen? Próbálom ezt elfelejteni, hogy élhető legyen a valós világunk.
5/5
Kovács Bogi véleménye:
Irodalom órán hallottam először erről a könyvről és valahogy rögtön tudtam, hogy el kell olvasnom. Végül most jutottam el a tettekig is. Nem kertelek, eléggé nehéz olvasmánynak bizonyult, főleg az elején. De miután felvettem a saját ritmusát élvezetessé vált. A világ amit leírt rémisztő volt és az még inkább az, hogy hasonlít arra a világra amiben élünk. Ez egy olyan könyv volt, amit lassan tudtam csak olvasi, mert közben folyamatosan járt az agyam. Gondolkoztam és összefüggéseket kerestem. A vége teljesen kiszámíthatatlan volt számomra, bár lehet csak azért mert a lelkem még túl fiatal és romantikus. Ha jobban belegondolunk lehetett volna rá számítani. Azt hiszem kb. 20 év múlva nagyobb élettapasztalattal újraolvasom.
Borcsa Ferenc véleménye:
Nem igazán tudom mit írjak erről a könyvről. Végigolvastam, nem az a lebilincselő, szórakoztató könyv, de Orwell jó lát sok mindent, ami megtörtét és megtörténhet az emberiséggel a történelem során.
Bankó Sarolta véleménye:
Azt gondoltam sokkal jobb lesz, de rá kellett jönnöm nem vagyunk egyformák, nagyon sokan mondják, hogy ez egy nagyon jó könyv. Nekem nem, nem tetszett, érdekesnek festette meg a jövőt a maga korában. Tisztára Észak-Koreára emlékeztet a történet alapja, a totális diktatúra.
Bankó Sarolta véleménye:
Azt gondoltam sokkal jobb lesz, de rá kellett jönnöm nem vagyunk egyformák, nagyon sokan mondják, hogy ez egy nagyon jó könyv. Nekem nem, nem tetszett, érdekesnek festette meg a jövőt a maga korában. Tisztára Észak-Koreára emlékeztet a történet alapja, a totális diktatúra.
Vass Antónia véleménye:
Sajnos akármennyire is mondják, hogy jó könyv, kevésbé tudott megfogni. Bár be kell vallanom, hogy Orwell egyébként sem tartozik a kedvenc szerzőim közé, én az állatfarmot is vegyes érzésekkel olvastam.
Varga Bernadett véleménye:
Hiába 1984. Ez a történet bármikor játszódhat. Bárki bármikor feljelentheti a másikat. ez megtörtént az elmúlt századokban, de jövőre is megtörténhet. Itt az a szörnyű, hogy már a gondolatok se a mieink. ....
R Gabriella véleménye:
Meghatározó, elgondolkodtató, elszomorító és erőt adó egyben. Ezt jelenti számomra ez a könyv. Még gyerekként láttam a filmes változatát, s most, a könyv olvasása után azt kell mondanom, szinte semmit nem értettem meg akkor belőle. Kifejezetten középkorú, vagy idősebb felnőtteknek javaslom. Saját, szubjektív véleményem helyett azonban most inkább néhány gondolatot másolnék ki a könyvből, amiket többször is meg lehet rágni:
"Aki uralja a múltat - hirdette a Párt jelmondata -, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is."
"S ha néha elégedetlenkedni kezdtek, ami egyszer-másszor megtörtént, ez sehová sem vezetett, mert nem lévén egyetemes elképzeléseik, elégedetlenségüket csak apró, egyéni panaszokba tudták sűríteni. A nagyobb gazságok mindig elkerülték figyelmüket."
"... a jólét általános növekedése a hierarchikus társadalmi rend elpusztításával fenyeget ... Ha egyszer a jólét általánossá válik, el kell tűnniük a különbségeknek. ...Ha mindenki egyforma kényelemnek és biztonságnak örvend, az emberek nagy tömegei, amelyeket a szegénység rendszerint elbutít, kiművelődnek, és megtanulnak önállóan gondolkodni; s ha egyszer ez megtörtént, előbb-utóbb rájönnek, hogy a kiváltságos kisebbségnek nincs semmi funkciója, s el fogják söpörni. Végeredményben hierarchikus társadalom csak a szegénységre és tudatlanságra épülhet."
"S ugyanakkor a tudat, hogy háborúban állunk, s következésképp veszélyben vagyunk, azzal jár, hogy a megmaradás természetes, elkerülhetetlen feltételének tartjuk azt, hogy minden hatalom egy kis kaszt kezében van."
S a végső, nagy kérdés: minden ember megtörhető?
Haskó Tünde véleménye:
Hű, hát ezt akárhányszor olvasom, a hideg kiráz tőle. És nyilván azonosítaná az ember a régi korral, és gondolná már elmúlt, de azért szép számmal van napi aktualitása, ami újabb hidegrázásra ad okot. Aki még nem olvasta annak azért ajánlom, aki meg már igen, az nyugodtan álljon neki újra, talál új üzenetet
Sebestyén Lilla véleménye:
Nem volt egyszerű olvasmány. Abba pedig egyszerűen rémisztő belegondolni, hogy milyen sok hasonlóságot mutat a mai világgal. Olyan mintha apró lépésekbe efelé haladnánk. Ugyan eleinte azon gondolkodtam, hogy vajon tényleg el lehet-e ennyire butítani a népet, de itt korántsem az elbutításról van szó, inkább arról, hogy tökéjre fejlesztették azt, amivel a történelemben már jó párszor próbálkoztak; teljesen megtörték, irányításuk alá vonták és megfosztották az embereket mindenféle szabadságtól, de főleg az információszerzéstől. Nem is olyan nehéz befolyásolni bárkit, ha csak azt hallja, látja, amit te akarsz.
Persze a remény meg van arra, hogy sikerül megtörni a hatalmat, de nem mindig garantált a "Boldogan élnek míg...". Pláne, hogy ebben a világban ezt már nem is ismerik, hiszen nem is létezik...
Kemendi Tímea véleménye:
Amikor először olvastam a könyvet tizenpár évvel ezelőtt, egy teljesen idegen és lehetetlen világot láttam benne. Félelmetes, hogy minél többször olvasom, annál több hasonlóságot fedezek fel napjainkkal, és egyre kevésbé lesz utopisztikus jellegű. Sajnos. Orwell tudhatott valamit... Ettől függetlenül szeretem a könyveit, bár egyik sem könnyű olvasmány.
Kovács-Valastyán Judit véleménye:
Régóta terveztem, hogy elolvasom, de mindig akadt más, de jobb is így. Ha az első alkalommal elolvasom, amikor a kezembe kerül nem biztos, hogy tetszett volna. Nagyon nyomasztó volt a könyv hangulata, az egész utópia. Winston és Júlia próbája a rendszer ellen egy reménytelen küzdelem, ezt ők is tudják és mi is tudjuk. A 2. fejezet végén, annyira rádöbbentem, belesétáltam a csapdába, gyanútlanul. Az ideológia leírások alatt észre se vettem, hogy fogynak az oldalak. Nagyon tetszett, újra el fogom olvasni.
Margitfalvy Zsófi véleménye:
A napokban láttam pár fotót a phenjani metróról és állomásairól. A megtestesült "1984". Nagyon komor hangulatú könyv és nagyon sok dologban ijesztő és sajnos "jelenképet" vázol fel. Nagyon tetszett a mű, ahogy várható volt nem lesz happy end, főhősünket, ugyanúgy betörik és eltapossák, mint mindenkit aki nem bólogató Jani.
Annamária Szabó véleménye:
A könyvkihívás alatt olvasott könyvek közül, az 1984-ről a legnehezebb írnom. Nehéz úgy véleményt alkotni róla, hogy abban ne jelenjenek meg saját politikai nézeteim, ideológiám, világról alkotott elképzeléseim, Már pedig úgy gondolom, hogy akármennyire is provokatív ez a regény, Orwell részben szerette volna, ha úgy olvassuk ezt a könyvet, ahogy van, az elejétől a végéig regényként, nem pedig politikai útmutatásként. Ezért kiváló, hogy egy nagyon határozott cselekménye van a történetnek, nem pusztán csak filozofálgatás az egész. Emiatt lehet egyszerre távol maradni és közel kerülni akár a mű szereplőihez, akár a történet ideológiai elgondolásához. Émagam végig azt éreztem, hogy nem akarok azonosulni Winstonnal, sem Juliaval. Szimpatikus, szerethető karakterek voltak, én mégis megmaradtam külső szemlélőnek. Felépített az író egy teljesen hihető, minden részletében precízen kidolgozott, tökéletesen megalkotott világot, behelyezett minket a saját fantázia világképébe, miközben úgy éreztem, hogy nem hagyja, hogy igazán elsüllyedjek ebben az életnek nem nevezhető létben. Orwell megadta a lehetőséget, hogy objektívan szemléljem a történéseket, de kezembe adta a lehetőséget, hogy az érzelmek mentén is vizsgálódjak. MInden az olvasótól függ, attól, hogy ki melyik részét tartja fontosabbnak a saját maga számára a történetből. Lehet ez poltikai regény, lehet ez szerelmes regény, lehet akár krimi is, sci - fi, mindez csak azon múlik, hogyan olvassuk mi a művet. Akárhogyan is, de kétségtelenül zseniális Orwell regényének minden történése, mondata, rezdülése. Talán az idei évben idáig ez volt az a köny, ami a legjobban tetszett.
véleménye:
Remek könyv. A témája nem könnyű, mégis magával ragadja az embert. Jól ábrázolja a múlt század visszásságait, egy érdekes de elrettentő utópiát mutat be. A befejezés elkeserítően életszerű, az ember hiába reménykedik happy endben, a könyv hangulata nem engedi meg azt.Számomra letehetetlen volt, örülök, hogy elolvastam és másoknak is csak ajánlani tudom.
Tóth Anikó véleménye:
Nekem nagyon tetszett a könyv. Már régebben is olvastam de még mindig betud szippantani. Teljes mértékben sosem tudta felfogni ennek a leírt rendszernek a menetét. 3x olvastam már a könyvet és még mindig vannak puzzle darabok amiket nem sikerült még beillesztenem pontosan. (elgondolkodtató, hogy bár nem ennyire eltúlozva, de ilyesmi világot élünk.) Olvasás közben mindig meglepődtem és újra el kellett olvasnom, hogy most komoly e amit műveltek a történelemmel és ahogy az emberek elfogadták a percről perce változásokat, mintha ez így lenne rendjén. Elgondolkodtató könyv.csak ajánlani tudom.
F. Csenge véleménye:
Már nagyon régóta el szerettem volna olvasni. Nagyon érdekes volt az a világ amitaz író felvázolt, bár nem hiszem, hogy teljesen fel tudtam fogni és átérezni ennek a rendszernek a mélységeit. Szerintem a szüleimnek, akik megtapasztalták az életet az elnyomás éveiben teljesen mást jelent ez a mű, mint nekem.
Olajos Iván véleménye:
Régóta el akartam már olvasni, sokat hallottam mindenféle véleményt, ezért érdekelt, hogy tényleg olyan érdekes-e, mint azt mondogatják róla. Azt kell mondjam, még érdekesebb is, mint azt gondoltam. A könyvet egyértelműen két fő részre osztanám, az első felében megismerhetünk egy elképzelt világot. Azt, ahogyan Orwell az ötvenes években gondolt egy 30 évvel későbbi rendszerre. Egy olyan diktatórikus és totalitárius társadalmat látunk, ami a mi világképünknek (30 év körüli, rendszerváltás után felnőtt generáció) elsőre teljesen életidegen és felfoghatatlan. Azonban, ahogy jobban és jobban megismerjük az Angszoc mindennapokat, egyre inkább rájövünk, hogy sokkal több a hasonlóság a mi életünk és a könyv szereplői között. Majd, amikor már kezdenénk egy kicsit beleunni a Nagy Testvér világának leírásába és Winston Smith egyre jobban kibontakozó szerelmi életébe, jön a bumm. A rendszer felfedezi és kíméletlenül letöri a lázadás csíráját éppen csak locsolgató szerelmespárt. Ezután, a könyv második részében megismerjük, hogy bánik a rezsim az ellenségeivel. Mikor már azt hinnénk, az elnyomók minden célját megismertük, jön a felismerés: nem elég hűnek látszani a rendszerhez, a rendszer részeivé is kell váni, mert a Nagy Testvér mindent lát, mindent tud.
Juhász Ildikó véleménye:
Egyik ismerősöm ajánlotta ezt a könyvet, és mivel az Állatfarm is tetszett, nem vonakodtam elolvasni. Elég rideg jövőképet fest le az író, ami jócskán bővelkedik irreális túlzásokban. Már az elején lehetett érezni, hogy ennek nem lesz jó vége, és sajnos igazam lett. Az elején megismerjük az uralkodó kormányt, Winstont és pártellenes gondolatait, aztán ahogy Julia bekerül a képbe, kissé oldódik ez a zord hangulat, ami a hatalmába kerít, de hamar szembesülünk vele, hogy nincs remény, nincs menekvés. Rettenetes volt szemmel kísérni azt az agymosást, amin Winstonnak kellett átesnie, s amivé lett általa. Személy szerint úgy éreztem, hogy a vég megváltás volt a számára. Drága nagyszüleim mondták mindig, hogy "nektek majd jobb lesz", ahhoz képest, még ennyi idő után is fellelhetők párhuzamok Orwell csúf, de igaz meglátásaiban. Egyszer talán jobb lesz...
Kristóf Kinga véleménye:
A könyv közlése talán egyértelmű volt, és most is az mindenki számára. Elborzasztó milyen világban "élhettek" emberek, és milyen világban élhetnénk. Számomra a legmeghökkentőbb, hogyan képes az elme változni. Milyen külső befolyás kell ahhoz, hogy saját hitedben meginogj. Milyen erő az, amely romba dönti az egyént. A főszereplővel együtt próbáltam gondolkodni és érezni. A végén én azt gondoltam, hogy soha nem adnám fel az elveimet. Majd több nappal később rádöbbentem, hogy van az a hatalom és eszköz, amivel megtörhetnek ennyire. Végső következtetésem, hogy nem befolyásolhatóság kérdése, hanem a törékenységé, a fájdalomé, a feladásé, azoké a tulajdonságoké, amik igazán emberré tesznek minket.
Horváth Izabella véleménye:
A középiskolai történelem órákon igen sokat emlegették előttünk ezt a könyvet. Régóta fontolgattam már, hogy elolvasom, csak mindig közém és a könyv közé került egy még ennél is érdekesebb. Megrázóan realisztikus. Sajnos sok szituáció kevésbé drasztikus formában ugyan, de jelen van manapság is. A hataloméhes emberek, a gondolatok szabad áramlásának elnyomása, a beszéd minimálisra csökkentése, az írás ellényegtelenedése, a szavak rövidítése, a háború a semmiért, az hogy a másikat hátba támadjuk azért, hogy nekünk jobb legyen, stb. stb. Szinte rossz érzés fogott el minden fejezet után, hogy ez akár meg is történhet, csak egy kicsit kell, hogy néhány nagyon hatalomra éhes embernek elboruljon az elméje. Igazlátó könyv, Orwell mintha képes lett volna érzékelni ezeket a dolgokat. Megérte mindenképp elolvasni, rengeteget lehet elmélkedni minden egyes során.
Vajda Ágnes véleménye:
Sokat hallottam már erről a könyvről, de magáról a cselekményről nem tudtam. Izgalmas és érdekes volt, annak ellenére, hogy tényleg számtalanszor hivatkoznak rá. A leginkább rémisztő részeknek azokat találtam, amiket simán rá lehet illeszteni a mai világra, történelemre. Szerintem mindenkinek kötelező!
Pocsai Zsanett véleménye:
Mit is lehetne mondani erről a könyvről? Nekem filmen érthetőbb volt. Ez egy nagyon sötét világ, de sokminden van benne, ami hasonló a valósághoz, persze jócskán eltúlozva. De nem lennék meglepve, ha egyszer, valahol valósággá válna.
Kiss Réka véleménye:
Egymás után olvastam el ezt, és a Szép új világot. Érdemes lenne újra és újra elolvasni, de bennem van az az érzés, hogy milyen hátborzongatóan egybeesik minden a valósággal, ezért komoly rögeszméim támadtak a végén. (vagy felismerés?) Nem úgy értem, hogy homokba szeretném dugni a fejem, csak azt gondolom, hogy ha valamin változtatni tudunk, azon változtassunk, ami meg úgy is bekövetkezik, az ellen semmit nem tudok tenni. Csak tessék nyitott szemmel járni.
Paller Péter véleménye:
Mit is mondhatnék. Az Állatfarm után nem lepett meg a mű keménysége. A világa ha eltekintek egypár költői túlzástól, sajnos reális. Nagyon sokszor eszembe jutott az olvasása közben az a népszerű graffiti miszerint ,, ,, Kedves politikusok! Amikor megírtam az 1984-et figyelmeztetésnek szántam, nem útmutatónak" G.O. "
buzavirág véleménye:
A 90-es években a Bonanzás korszakomban hallottam először a könyvről, azonnal ki is vettem a könyvtárból. Akkor tizenéves fejjel nehéz falatnak bizonyult, félbe is hagytam. Most viszont érett fejjel teljesen másképp éreztem a könyvvel kapcsolatban, végre megtudtam, ki is pontosan a Nagy testvér, és hogy mi történik a 101-es szobában.
Újabb Nagy könyv letudva.
Forgon Veronika véleménye:
Régóta szemeztem ezzel a művel, aztán egy napon úgy döntöttem, hogy elolvasom és majd beleillesztem az egyik kategóriába. Megdöbbentő történet, hisz ha belegondolunk van igazság alapja. Volt egy mondat, ahol szó szerinte felsikoltottam és majdnem eldobtam a könyvet, így az ijesztő kategóriába soroltam. Izgalmas és egyedi, viszont nem volt valami könnyű odafigyelni rá. Ennek ellenére tetszett.
Pribék Szilvia véleménye:
Orwell kötelező a főiskolán, ez a könyv pedig azért is érdekelt, mert a születési évem a címe :-)
A jövőképe egyáltalán nem tetszik, de sajnos sanszos és reális az ábrázolásmód... sokszor rossz érzés kerített hatalmába. Nem egy strandkönyv, az biztos... és az is, hogy nem akarok ilyen vagy efféle jövőt.
Mohácsi Ildikó véleménye:
Ezt a művet is régóta szerettem volna már elolvasni. Elolvastam az Állatfarmot is, azok után pedig még inkább érdekelt a könyv. Nem egyszerű olvasmány, Orwel nem sok jót nézett ki az emberiségből. Az a szörnyű, hogy tulajdonképpen sok mindenben ráismerek a mai világra. Döbbenetes, hogy mennyire megvezethető az ember, és mennyi veszélynek van kitéve. Félelmetes könyv, örülök, hogy elolvastam.
Nagyné Jánvári Andrea véleménye:
Már többször elhatároztam, hogy elolvasom, mert "alapmű"... Nehéz, olykor nyomasztó volt számomra a könyv, sok élmény előjött, amit gyerekként, gimnazistaként éreztem... Nem egy könnyű műfaj, de mégis érdemes elolvasni...