ADATLAP
A Hűséges
Darabjaira hullott a csoportokra épülő társadalom, amelyben Tris Prior hitt korábban: erőszakos cselekmények és hatalmi harcok vezettek a széteséséhez, a túlélők veszteségek és árulások sebeit hordozzák. Tris ezért aztán él a felkínált lehetőséggel, hogy feltérképezze a város általa ismert határain túli világot. Hátha ott, a kerítésen túl megadatik neki és Tobiasnak, hogy elkezdjék egyszerű, közös életüket, amelyet nem terhelnek szövevényes hazugságok, érdek-összefonódások és fájdalmas emlékek.
Az új világ azonban félelmetesebbnek bizonyul, mint amelyet Tris maga mögött hagyott. A korábbi felismerések értelmüket veszítik, veszélyes új igazságok formálják át az embereket, akiket szeretett. Trisnek ismét meg kell vívnia a maga csatáját, hogy megérthesse a bonyolult emberi természetet és önmagát: képtelennél képtelenebb döntéseket kell hoznia a bátorság, a hűség, az áldozatkészség és a szeretet próbatételei során....
Kovács Szilárd véleménye:
Kíváncsi voltam mi lesz a sorozat vége.. Mindenesetre meglepő volt és érdekes. Nem az a tipikusan romantikus,szirupos delejesen pozitív vége lett. Ennek ellenére érdekes volt. Őszintén kíváncsi lennék mostanság a mi kis világunkban mennyi őszinte és önfeláldozó ember található..
Zuzan Éva véleménye:
Itt a vég a város számára. Az elején úgy tűnik elkerülhetetlen a pusztítás, ám Tris önfeláldozásával megmenti a barátait, és így új esélyt kap mindenki. Ez a sorozat azonban senki se várjon happyendes tini románcot, mert nagyon nem az.
Silye Tibor véleménye:
Egyáltalán nem ilyen befejezésre számítottam. Olvasmányos volt ez a történetet is, és tetszett, ahogyan váltakozott Triss és Tobias szemszöge, de én valahogy nem erre a befejezésre számítottam. Azt hittem, hogy a sztori teljesen másfelé tart, és meglepett ez az egész dolog a génekkel. Mindenesetre alapos magyarázatot kaptunk, és nincsenek bennem megválaszolatlan kérdések. Azonban az tény, hogy az első kötet sokkal, de sokkal érdekesebb volt, mint a befejező. Engem az sokkal jobban megfogott, mint a történet vége.
Kruck Zsuzsanna véleménye:
Tehát, a Hűségesek egy picike csapata megtapasztalja, hogy milyen az élet a kerítésen túl. Mit ne mondjak, nem feltétlen jobb, mint bent maradni. Tris helyében tuti hagytam volna Calebet meghalni. Annyi jó történhetett volna vele Négyes oldalán... Bevallom megkönnyeztem a könyv végét.
Novák S. Tímea véleménye:
Nagyon megdöbbentett a vége. Nem ezt vártam. Sőt ha tudom hogy ez lesz a vége, lehet bele se kezdek, nem szeretem az olyan könyveket aminek nem happy end a vége. De végülis ilyen könyvnek is kell lennie. Amúgy ez a rész tetszett a legkevésbé, nagyon vontatott volt, azt hittem sose érek a végére. A filmet (filmeket) azért mindenképpen végig fogom nézni.
Gergely Edina véleménye:
Utólag változtattam meg a kategóriát a "megríkatott"-ra... A könyv vége igazán meglepő fordulatot vett, egyáltalán nem számítottam ilyen befejezésre. Nem is nagyon tudok véleményt írni úgy, hogy ne árulnék el bármi konkrétumot, úgyhogy nem is mondok mást.
Katona M. Anita véleménye:
Egy kicsit vontatottnak éreztem, de az utolsó 60 oldal... Hát huh. Volt benne meglepés, fájdalom, változás és érettség. Nem számítottam ilyen erejű változásra, pláne nem egy ilyen karaktertől. A vége is szépen le volt zárva, kerek egész,tudjuk, ki hogy van, mi lett vele. Nagyon tetszett, és nem csak ez a rész, hanem az egész sorozat is.
Bobor Rebeka véleménye:
Szenvedés. Nagyon-nagyon sokáig olvastam, alig vártam, hogy végezzek vele. Annyira unalmas volt, hogy legszívesebben nem is olvastam volna végig. A vége kicsit fura, mármint ami valakivel történik...Spoiler nélkül így tudom leírni :) 10/3
Ilyés Teréz véleménye:
A beavatott sorozat utolsó része. Szerintem ez a legrosszabb rész mivel nem is olyan érdekes és eseménydús, mint a Beavatott vagy a Lázadó. Ebben a részben van a legtöbb fájdalom, a legtöbb szenvedés és a szomorúság. A végének már nincs is nagyon értelme mivel Tris meghal. Tobias helyében én rögtön megöltem volna azt az embert, aki megölte Trist, még akkor is, ha nem emlékszik semmire...
Varga Réka Dóra véleménye:
Nem is emlékszem, hogy valaha is sírtam volna könyvön, épp ezért, amikor megkönnyeztem ezt a részt szinte közelezőnek éreztem, hogy ebbe a kategóriába soroljam a trilógia befejező részét.
véleménye:
Nekem tetszett a könyv, és összességében az egész trilógia is. Élvezettel vettem kézbe, kikapcsolt, és ennyi épp elég, hogy szórakoztasson. Nem erre a végkifejletre számítottam, de nem történhet mindig az, amire számítunk. Épp ezért volt izgalmas és érdekes.
Szabó Anita véleménye:
Teljesen másra számítottam, de ettől lett izgalmas és érdekes befejező rész. Az egész sorozat tetszett, a második résznél volt egy kis megingásom, de a Hűséges sokat hozzátesz, ha egyben nézzük. A korábbi részektől eltérő világban játszódik, és néha nekem is „honvágyam” volt olvasás közben.
Liebich Orsolya véleménye:
Darabjaira hullott az eddig megismert világa Trisnek, és most lehetőséget kapott arra, hogy megismerje a kerítésen túl élők világát, de vajon tényleg olyan segítőkészek, ahogy hiszik és várják? A félelmetes ismeretlen helyen újabb csatákat kell megvívnia barátaival.
Csabai Regina véleménye:
A második rész után alig vártam, hogy ezt is elolvassam. Kétség kívül a legszomoúbb és legsírósabb része a trilógiának. Sajnáltam, hogy a végére Tris meghal és Tobias egyedül marad. Már az első részben azt reméltem, hogy együtt lesznek és családot alapítanak.
Kárpáti Dóra véleménye:
A beavatott és a lázadó című könyv után, a hűséges című kötetben folytatódik Tris és Tobias története. Lehet, hogy egy jövőben játszódó történet csak, melyet Veronica Roth írt, de elgondolkoztató. Hogyan változik meg a világ, melyet szeretnék, hogy változzon és amikor bekövetkezik a változás, hogyan kezeljük? Hogyan érinti a társadalmat és benne az egyes embereket? Milyen a világ, hogyan lehet megismerni? A változásokba, ha jobban belegondolunk a mi életünkben is a háborúk által változtak pl a világháborúk után. Magyarország életében a rendszerváltozás után. Mi is megéltünk hasonlókat, mint a könyvben. Természetesen az írónő más felfogásban írja, de lehet párhuzamot vonni a könyv és a hétköznapi életünk kapcsán. Nem tudom milyen lesz, majd a könyv filmben, de szerintem ahogy lenni szokott, mindent nem tudnak majd átadni a könyvből a filmbe.
Lendváry Judit véleménye:
Most láttam a "gugli"-ban, hogy ez egy ifjúsági regény... hát én mondjuk már nem ebbe az ifjúsági kategóriába tartozom, de tetszett.
Sajnálom, hogy a főhős szemszögéből nem "hepiend"-es a történet...
Várom a filmet is!
Jakabné Rácz Ildikó véleménye:
Bár lányaimtól sok rosszat hallottam a könyvről...kézbe vettem!
Őszintén mondom, hogy nekem nagyon tetszett! A történet végén meglepődtem, kicsit csalódtam...és mégis reálisnak tűnik a befejezése a trilógiának!
Akinek tetszett az első két könyv, el kell, hogy olvassa ezt is....nehéz elengedni az egyik főhőst, de ha megismerjük a befejezést, akkor értelme van a cselekményeknek! Izgalmas, tanulságos, elgondolkodtató...és könnyeket csal az ember szemébe!
Kapuvári Éva véleménye:
5 hónap alatt sikerült elolvasnom ezt a könyvet, szerintem egyszerűen pocsék volt. A trilógia alapkoncepciója nagyon tetszett anno, az első könyv jó volt, a másodikban Tris halálra idegesített, ez a harmadik meg... A vége megdöbbentett, erre egész biztosan nem számítottam.
Czinege Anett véleménye:
Már meg se lepődtem azon, hogy mennyire rémes, sablonos, és szenzációhajhász. Ebben a kötetben sikerült kidomborítania azt, ami még rémesebbé tette a trilógiát: egyes szám első személyben írta az egészet, de az utolsó kötetben felváltva Tobias és Tris szemszögéből. Valaki lentebb írta, hogy annyira egyforma a két szereplő, hogy lehetetlen megmondani, kinek a szemszögét látjuk éppen. Igaza van. Egyébként sem szeretem az E/1-ben írt könyveket, úgy gondolom, egy igazán jó mesélő úgy is el tudja mesélni a történetet, hogy nem használja az 'én' szót... Kiderült az is, hogy az irónőnek nem csak a harcászathoz, de a genetikához és a pszichológiához se nagyon van semmi lövése se.
Falusi Renáta véleménye:
Szeretettem ezt is, igaz nem annyira mint az előző két részt. Nagyjából kiszámíthatóak voltak a történések, egy kivételével. Nem gondoltam, hogy ennyi harc után Tris lesz az, aki nem látja a győzelmük eredményét. Nem igazán értem, hogy miért, de tetszett, ahogy a végén Tobias elbúcsúztatja. Egyszer mindenkinek érdemes elolvasnia a három részt.
Kelemen Alíz véleménye:
A hűséges című könyv az egyik kedvenc regényem. Fantasztikus, ahogy Tris jelleme végleg kibontakozik: bátor harcos, önfeláldozó testvér. Veronica Roth bámulatosan vezeti végig könyvsorozatán, ahogy egy félénk kislányból érett, komoly, felnőtt nő lesz. Nagyon szeretem a trilógia összes részét - a kiegészítő részt is. Én mindenkinek ajánlom, mert rengeteg tanulság van benne és nagyon izgalmas trilógia!
Simkó Bianka véleménye:
"Maga a könyv jó volt,azt sajnáltam, hogy így zárult le a sorozat" ezeket a véleményeket hallottam róla régebben, most már meg is értem miért. Több hibája is volt, pl én erőltetettnek gondoltam azt ami Uriahval történt,(Spoiler) főleg mert konkrétan minden barátja meghallt ezért nyitjuk ki őt is.
És ami talán a legnagyobb hiba, hogy a szerző bár mindkettőjük szemsztögéből ír, de bár ne tenné, mert annyira mind1! A szerző végig azt mutogatta, hogy Tobias és Tris mennyire különbözők, erre most rájöhettünk, hogy nem igaz. Ugyanis nem tudom mások hogy voltatok vele, de én akárhányszor új fejezetet kezdtem, mire a fejezet közepére értem vissza kelllett lapoznom, hogy megnézzem melyikük írta, én tényleg nem tudtam megkülönböztetni őket! Jó kis történet, csak néha vontatott máskor meg kapkodhatom a fejem, hogy mi is van itt.
Bali Mária véleménye:
Nem is tudom igazán, hogy mit is vártam, de így ezt nem. Négyes felejthetetlen karakter marad számomra, szeretem emberi érzelemvilágát és emberfeletti bátorságát és erejét. Várom a mozifilmet annak ellenére, hogy szerintem ez a disztópia sorozat leggyengébb darabja.
Szakács Anna véleménye:
Nem tetszett annyira, mint az előző rész, de olyan rossz sem volt, mint amire az értékelések alapján számítottam. Olvasás közben lekötött és szórakoztatott, most is együtt izgultam a szereplőkkel, átéltem velük minden veszekedést, békülést, harcot, fájdalmat és veszteséget. A cselekménnyel azonban akadtak apróbb-cseprőbb problémáim, így nem tudtam teljesen, feltétel nélkül élvezni. Az az igazság, hogy ezzel a génekkel és emberi természettel kapcsolatos szállal nem igazán tudtam mit kezdeni. Érdekes és eredeti ötlet volt, hogy párhuzamba hozta a kettőt, de engem sajnos nem sikerült meggyőznie. Én személy szerint ugyanis egyáltalán nem hiszem, hogy a viselkedésünk, az érzelmeink, a felfogásunk és az erkölcseink összefüggésbe hozhatóak a génjeinkkel. Elvégre ezek mind annyira megfoghatatlan és elvont dolgok, hogy a tudományos megközelítésükkel egyszerűen nem tudok azonosulni…
A végéről igazából még most, napokkal a könyv befejezése után sem tudom, hogy mit gondoljak pontosan. Olvasás közben nem botránkoztam meg azon, hogy Tris feláldozta magát, hisz abban a szituációban pont ezt vártam tőle, de aztán, mikor végiggondoltam és tényleg tudatosult bennem, hogy meghalt… nos, nem tudom. Egyszerűen képtelen vagyok eldönteni, hogy tetszik-e, hogy így alakult. Abban viszont biztos vagyok, hogy csodálom Veronica Rotht, amiért volt bátorsága így befejezni. Nagy vakmerőség megölni egy ifjúsági sorozat főhősét, kicsit igazából még most is nehezemre esik elhinni, hogy tényleg megtette, de éppen ezért minden elismerésem az övé. Sikerült meglepnie, megmutatta, hogy lehet ezt másképp is, nem csak boldogan befejezni és én tényleg nagyra értékelem, hogy mindehhez volt elég bátorsága, kockáztatva, hogy akár az egész sorozatról megváltozzon az olvasók véleménye. Mert egy ilyen fordulat szerintem kétségtelenül elég nagy horderejű ahhoz,
Nagy Kati véleménye:
Ezzel a sorozattal kapcsolatban mint már írtam vegyesek az érzéseim. Tetszett is meg nem is. Az utolsó kötet tetszett a legkevésbé. Nem tetszett a falon kívüli világ és a történet ezzel a genetikai kóddal. A könyv végén Tris halála meglepett és megrázott. Az utolsó oldalakat könnyezve olvastam el. Tetszett még a végén, hogy írtak a szereplők további életérő. Tobias ugrása is helyes volt, de bennem maradt egy kis űr az olvasása után. Más befejezésre számítottam.
Horváth Ágnes véleménye:
Szeretem amikor egy regényben több szereplő nézőpontjából megismerhetem a történetet,bár néha elfelejtettem, hogy kinek a szemszögéből „látom” most az eseményeket. Nem lett a kedvencem, de egyszer érdemes elolvasni ezt a trilógiát.
Horváth Zsófi véleménye:
A trilógia első része tetszett nekem a legjobban. A második részt Tris végig szenvedte szerintem, de a vége beindult, így újból lelkesedtem a sorozat iránt. Néha zavaró volt, hogy felváltva olvashattunk Tris és Tobias szemszögéből, bár pont ezért volt letehetetlen, mert újra akartam az előző karakter gondolatait olvasni :) Idegesített, hogy Tris és Tobias nagyon sokszor veszekedett, főleg azért, mert nem mondtak el egymásnak mindent, de én tudtam a dolgokról, hiszen mind a két szemszögből ismertem a történetet...úgy érzem, hogy ambivalens érzéseim vannak ezzel a sorozattal kapcsolatban, a sok rossz ellenére ajánlom mindenkinek, mert mégis jó :)
Fekete Boglárka véleménye:
A trilógia első két része valahogy sokkal jobban feküdt, mint az utolsó kötet. Értem én, hogy posztapokaliptikus, de nekem pici túl depresszív volt. Míg a trilógia első két részét alig tettem le, addig a harmadik résszel nagyon, de nagyon lassan haladtam. Viszont tetszett, hogy Tris, és Tobias szemszögéből is láthatjuk a dolgokat.
Bakos Barbara véleménye:
Magát az első két könyvet nagyon imádtam. A harmadikkal meggyűlt a bajom, nem akaródzott a végére érni. A vége hááát nagyon nem erre számítottam, mondjuk érthető egyik részről, de akkor is. Maga a könyv nagyon jó volt olyan téren, hogy egyszer Tris máskor Tobias szemszögéből láttuk a történetet. Tobiast nagyon sajnáltam, nem ez járt volna neki, de Tris bátran és önfeláldozón viselkedett. Sajnálom, hogy így lett vége.
Varga Ticiána véleménye:
A Beavatott triológia harmadik részével nehéz volt haladnom. Egyrészt mert folyton leraktam, de azért csak kiváncsi voltam mi lesz a vége és azt kell mondanom a könyv kissé kidolgozatlan számomra, de azért érdemes elolvasni. Értelmet nyer az első két rész. Azért haragudtam a végére az íróra, bár valahol meg is értettem a döntését.