ADATLAP
A kör (Engelsfors-trilógia 1.)
Engelsfors apró, festői kis város Svédországban. Az itteni középiskola elsősei között van hat lány, akik különböznek a többiektől. Semmi közös nincs bennük, csupán az, hogy mindegyikükben természetfeletti erő lakozik.
Épp hogy elkezdődött a tanév, amikor egy halott fiút találnak az iskola egyik mosdójában. Mindenki öngyilkosságra gyanakszik, kivéve a hat lányt. Egyedül ők sejtik az igazságot. Egyik éjjel, amikor a hold kísérteties vörös színre festi az eget, a lányok találkoznak a parkban. Maguk sem értik, mi vezette őket oda, csak azt tudják, szükségük van egymásra. Boszorkányok lettek. Egy ősi prófécia szerint kiválasztottak.
A rejtélyes gyilkosság óta a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Pedig fogytán az idő, mert valami vadászik rájuk, és ha nem találják meg, nem pusztítják el az ismeretlent, akkor ők halnak meg…...
Klokk Vanessza véleménye:
Nagyon bánom, hogy nincs lehetőség arra, hogy egy könyvet kitöröljek az emlékezetemből, hogy újra végigolvashassam és átéljem az egészet. Nekem top kategóriás volt, a szereplők érdekesek és kidolgozottak, az erejük végre nem annyi volt, hogy átkokkal lövik az ellenséget. Tetszett, hogy nem rögtön csapatként működtek, hanem szépen kialakult miért is kell együtt lenniük, a háttérben folyó rejtély pedig megmozgatta az agytekervényeimet. A végére már mindenkit gyanúsítottam, próbáltam kilogikázni mire számítsak, sikertelenül. Senki sem volt klisés vagy rosszul megformált nekem, mert a főszereplőknek azt az arcát is megmutatták amelyiket a külvilág nem ismert.
Érdekes fordulatot kapott, és rögtön folytatnom kellett a többi résszel, amik végig hozták az első rész szintjét és misztikumát. Én megszavazom, hogy a 2017-ben olvasott könyveim közül ez volt a legpazarabb.
Agócs Mónika véleménye:
Tipikus svéd könyv, halálra untam az elejét, aztán majd megőrültem, hogy vége és nem olvashatom tovább. Nagyon nehezen indult be a történet, azt hittem sosem történik már semmi benne, aztán mikor végre mégis történt onnantól kezdve olvastatta magát. A lányok nagyon egyediek, mindenkinek jól kidolgozott (nem mindig túl szerethető) jelleme van, érdekes, vagy épp kevésbé érdekes (de meglehetősen hosszú) háttértörténettel,
Deák Viola Helena véleménye:
Annyira nem varázsolt el a boszik története, mint vártam, pedig szeretem a mágikus sztorikat, tényleg. Kicsit lassúnak éreztem a cselekményt, de ez rohanó világunk és az időhiányom hibája.
Mikor belekezdtem, le kellett küzdenem az agyamat, mert rögtön a Pretty Little Liars csajok arcát társította a nevekhez. Talán sikerült, talán nem és Max arca olyan maradt, mint Ezrá-é :D
Mindegy. Harcoltunk egymással. Én abba akartam hagyni. A könyv pedig nem engedte ezt megtennem.
A második halott után kezdett kicsit izgalmassá válni a sztori, így maradtam Engelsforsban.
Biztos folytatom majd valamikor, mert érdekel, mi fog történni velük :)
Kelemen Zsuzsanna véleménye:
Engem nagyon megfogott könyv.Igaz kicsit terjedelmes volt.De nem bántam meg,hogy elkezdtem.Mindegyik szereplőt bemutatta így az olvasó megszerethette,megismerhette őket.
Nekem a kedvencem Minoo volt.Az okos,de félénk lány.Neki nincs konkrét képessége az elején emiatt kivülállónak érzi magát.
Viszont ebbe a részben aki nem nyerte el a teszésem az az igazgatónő volt.De....
Németh Nóra véleménye:
Nagyon érdekes volt, nem mondanám körömrágósan izgalmasnak, de az elejétől a végéig fönntartotta az érdeklődésem. Tetszett, hogy minden szereplőnek belelátunk az életébe és az érzéseibe, mindezt úgy, hogy könnyű követni a szálat. A hangulata viszont nagyon borús, az utolsó száz oldal környékén döbbentem rá, hogy egyetlen vidám momentuma sem volt.Nem tudom eldönteni, hogy tetszett-e igazából.Mindenesetre teszek egy próbát a folyatással is.
Fehér Tamara véleménye:
Mivel nagyon szeretem a természetfelettis témájú könyveket, nagy reményekkel kezdtem bele az olvasásba, de végül szenvedés volt a végére érni. Az első 100 oldal merő unalom, szinte nem történik benne semmi jelentős, leszámítva, hogy egy fiú öngyilkos lesz a gimi mosdójában. Sok leírás, kevés párbeszéd. Nagyon hosszú volt amíg leírja mind a 6 főszereplő lány iskolakezdés előtti reggelét, programjait, egyesével. A 102. oldal körül kezd egy kicsit érdekesebbé válni, hogy megtudják, hogy természetfeletti erejük van nekik kell megmenteniük a világot a közelgő apokalipszistől, - Miért is ne pont pár tizenévesnek ?  -de még így is többet ír a szereplők életéről, lelki világáról, mint erről a szálról. A vége nekem elkapkodottnak tűnt. Ha nem lenne ez a kihívás, biztos, hogy nem olvasom végig, de nagy nehezen sikerült a végére érnem.
Csillag Orsolya véleménye:
Nagyon fura volt, hiába hogy gimnazistákról szól, nem az a tipikus gimis regény - szerencsére. Szeretem a svéd regényeket, megvan a maguk borongós, életszagú hangulata, még akkor is, ha boszorkányokról van szó. :)