ADATLAP
A láthatatlan ember
Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket – kesereg. „Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”...
Kemendi Tímea véleménye:
Nem most olvastam először, és nem is utoljára. Nagyon szeretem az ilyen régi történelmi regényeket, főleg regény formájában. Még akkor is, ha túl sok konkrét adat nem maradt fenn arról a korról, és nyilván sokmindent a fantázia szőtt a történethez. De engem meggyőzött és teljesen magával ragadott. Szívesebben vettem volna anno ilyen témájú könyveket kötelező olvasmánynak...
Pavlényiné Boza Anita véleménye:
A történet röviden: Zéta görög fiatal, aki Attila hun fejedelem udvarába kerülve szerelmes lesz az egyik nemes lányába, ezért a hunok között marad, harcba megy velük.

Véleményem: Egyszerűen felemelő volt olvasni. Olyan nemes, olyan szép, olyan lélekmelengető. Csodálatos leírások, aprólékos ismerete a hunok történelmének, egy ragyogó szerelem és háttérben egy tragikus másik. Napok múlva is ezen gondolkodtam. Ha amerikai író írta volna, monumentális filmet készítettek volna belőle, az biztos.

5/5*********************
Berényi Rózsa véleménye:
Az általános iskola hatodik osztályát fejeztük be a barátnőmmel,és a nyári szünetben,ha már nem kellett segíteni a szüleinknek,általában délután,kifeküdtünk a kertbe,és felváltva hangosan olvastuk a könyvet.Nem emlékeztem a konkrét tartalmára-hiszen több mint 5o éve volt-csak arra,hogy Attila hun fejedelem idejében játszódik,Zéta a főszereplő,meg valami tragikus szerelem is van benne.Az érzésre viszont,hogy alig vártuk a délutánt,hogy folytathassuk a történetet,emlékszem.Talán eszembe sem jutott volna újra elolvasni,ha nem látom az ajánlások között.Ugyanaz az izgalom fogott el,mint gyerekkoromban.El kell olvasnom.Nem csalódtam,izgalmas könyv.Gárdonyi meséje-Zéta szájába adva-eleven,áradó,természetes.A katalaunumi csata leírása túl részletes,szörnyű,de nem unalmas.A tragikus szerelmi szál:Zéta Emőkébe szerelmes,Emőke viszont Attila fejedelembe.Emőke feláldozza magát,együtt temetik el a szeretett férfival.Halálával,úgy érzem Zéta hűségét jutalmazza,hogy ő élhessen tovább.Ugyan vége a mesének,de remélem,hogy Zéta megtalálja a megérdemelt boldogságot,békés életet Dsidsia oldalán.
Gébele Gabriella véleménye:
A könyvet még édesapám adta a kezembe valamikor kamaszkoromban, azóta nem olvastam. Újraolvastam, és nagyon élveztem azt a világot amelyben játszódik a történet, és amelynek biztosan van valóságalapja. Gárdonyit nem lehet nem élvezettel olvasni, jó élmény volt!
Györfi Judit véleménye:
Régen, általános iskolában olvastam el, és újraolvastam, kíváncsi voltam, hogy most, kicsit "felnőttebb" fejjel mit értek meg és mit fogok kiolvasni a könyvből, hogy fog lecsapódni. Természetesen más érzéseim vannak. Hihetetlen a szerelem amit Zéta érez a csodálatos Emőke iránt, ezért az érzésért bármire képes. Szeretem a korabeli jellemzéseket, magam előtt látom az akkori világot. Élmény volt újraolvasni, az egyik kedvenc magyar regényem.
Dekany Dora véleménye:
Nehéz volt erre a kategóriára választani, mert az Ida regénye és az Isten rabjai is versenyben voltak. Végül úgy döntöttem, A láthatatlan ember volt anno a kedvenc...
Mit is mondjak... meglepett!! Ez a könyv most egészen másról szól, mint kb 15 éve, amikor utoljára olvastam. Komolyan el kell gondolkodnom azon, hogy minden gyerekkori könyvemet újraolvasom, mert ez egy egészen új élmény!
Persze, Zéta maradt a főszereplő, de míg tiniként az "udvarlót", a "művelt embert" testesítette meg, most csak azon bosszankodok, hogy hogy lehetett ilyen vak... felnőtt fejjel nagyon gyereknek látom.
Nagyon örülök ennek a könyvkihívásnak, mert ilyen élményeket kapok :-)
balla iren véleménye:
Gimnazista koromban, Erdélyben nem lehetett hozzáférni ehhez a könyvhöz, nem hogy ajánlott olvasmány legyen belőle. Az akkori román kultúrpolitika feketelistájára tett minden magyar őstörténettel kapcsolatos írásmúvet és csak a dáko-román elméletet népszerűsítette.
Ezzel a regénnyel később találkoztam és már első olvasatra lebilincselőnek találtam.Gárdonyi
rendkívül élvezetes mesélő, remek humora van és a hunokkal kapcsolatos legendákat is szépen beleszövi a történetbe. Nagyon plasztikus a csata leírása, ez egészen döbbenetes erejű és filmszerú. Zéta alakja szerethető, néha bosszantó, hogy életének jobbrafordulásának annyiszor szembeszegül- de alapvetően meg lehet érteni a döntéseit Szerintem ezt a regényt érdemes kézbevenni, elolvasni- bár a magyar őstörténet kutatás már egész más irányt vett mint Gárdonyi korában, de Zéta és a hunok története ma is érdekes lehet a történelem iránt érdeklődő és irodalomkedvelő közönség számára.
Pető Katalin véleménye:
" Ego sum flagellum Dei!"
Széppé tette vasárnapomat Gárdonyi Géza könyve.
Bevallom, nem emlékeztem, hogy ilyen jó "mesélő".
Szépek, szemléletesek a leírások. Annyira tetszettek, már-már Átilla táborában éreztem magam.
Kedvenc leírásomat idemásolom. Csak, mert jász vagyok!
"Aztán a legközelebb lakó jász nép seregelt be, az alánok idevaló raja.
Már nem is külön nép,mert rég beolvadt a hunokba, csak a ruhájában különbözik: csontlemezekből faragott pikkelyruhát viselnek a harcban. A lovukat is tetőtől talpig olyannal födik. A pikkelyt durva vászonra varrják, s olyanok, mintha emberré vált halak volnának. De szép fajta nép: barna és holdas szemöldökű, hosszú nyakú. Mind szálas. Nyilazásban első a világ minden népe között."
Utána néztem történelmi háttérnek, le a kalappal Gárdonyi előtt, neki még nem segített a google.
Forgon Veronika véleménye:
Ezt a művet már rég a kezembe kellett volna vennem. Kötelezővé olvasmánnyá kellene tenni. Könnyen olvasható és remek a történet a végén nem kevés könnyadaggal. Minden magyarak meleg szívvel ajánlom. Atilla!
Kárpáti Dóra véleménye:
Az iskolában a kötelező vagy az ajánlott irodalmakat igyekeztem mindig elolvasni, hiszen már akkor is szerettem a könyveket, az olvasást. Így ebbe a kategóriába Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című regényét választottam. Az Egri Csillagok szerintem mindenkinek a kedvence, de ajánlom ezt a történetet is mindenkinek. A láthatatlan ember története Attila hun király életébe és az akkori világba kalauzol el minket Gárdonyi. A láthatatlan ember jobban leírásos mű, mint az Egri csillagok. Nagyon szép leírást kapunk a tájról, a Duna és a Tisza vidékéről, hogy miért is ez a vidék a hazánk. Megismerjük a korabeli hagyományokat és öltözékeket, mint a férfiakét, mint a nőkét. Megismerjük a csatározást, annak pozitív és negatív vonatkozását. Bepillantást kapunk az emberek életébe, a nemesektől a rabokig. Zéta szemén keresztül látjuk a történetet, aki rabból szabad lett, de mégis a rabságot választja, hogy Emőke mellett lehessen, akibe beleszeretett. Emőke szerelmében nem lehetünk biztosak, de a történet végén feláldozza magát, hogy Zéta élhessen tovább.
Kuli Anna véleménye:
Hát ez valami fantasztikus volt. Végigkínlódtam magam minden kötelező olvasmányon, de ezt valahogy olyan korán adták fel, hogy amúgy sem tudtam volna értékeli. Így talán jobb is, hogy csak most vettem kézbe... nagyszerű volt. Reggel elkezdtem, este letettem.
Kovács Szilárd véleménye:
Bevallom Gárdonyinak az Egri csillagok című munkája a mai napig az egyik kedvencem.. Számtalanszor olvastam el. Igaz többet nem is olvastam tőle.. nem is tudom, miért. Amikor olvastam ezt a könyvet édesanyám csodálkozott, hogy ezt még nem olvastam... s igen Zéta története nem volt ismerős számomra.. S szerintem más sem olvasta a korosztályomból.. valahogy nem került sem a kötelező sem az ajánlott könyvek listájába ezért kimaradt..
A történet maga érdekes lenne .. de valahogy nem volt olyan élményem mint az Egri csillagok olvasása után.. Kicsit csalódott vagyok. :(
Budai Tibor véleménye:
Visszagondolva, nem tudom miért éppen Gárdonyit és miért éppen ezt a könyvet választottam. Megvallom, azt hittem science fiction. Aztán kiderült, hogy valóban az, bár a tudomány kissé hiányzik belőle.
Jól esett olvasni egy olyan regényt, ami a mi őstörténetünket olyan színben tünteti fel, amire igazán büszkék lehetünk. A kicsit beképzelt görög fickó azért csak kap leckét emberségből, becsületből és egy alternatív kultúráról. Ami mai szemmel meglepő, és ma már nagyon sztenderd alatti, hogy milyen kevés konkrétum és bizonyítható tény alapján írt Gárdonyi, végül is, egy történelmi fikciót.
Ebben a tekintetben számomra Bernard Cornwell az etalon, aki a könyvei végén pontosan részletezi, hogy abban az adott regényben melyek a valós és melyek a kitalált elemek. Ami még fontosabb, olyannyira gondosan kutatja a korszakot, hogy a nagy események azért követik a történelem fonalát.
Gárdonyi kötetében rengeteg mítosz található. Nem sorolnám fel őket, hadd leljen rá a következő lelkes olvasó.
Milyen volt a könyv?
Első benyomás: Úristen! Miért nem ez a kötelező! Ez annyira jó!
Második benyomás: Jaj ne! Ez annyira szirupos! Jane Austen összes műve együtt nem ennyire nőies. (Nagyon fárasztott az áradozása Emőkéről.)
Harmadik benyomás: Ez a könyv jó! Izgalmas, szép – de kellően rövid – leírásokkal és fordulatos cselekménnyel. A karakterek lényegi vonásai jól megrajzoltak, tanulságos és jól tanít.
Maradjunk is ennyiben. Legyen ez a kötelező olvasmány! Vagy ha más nem, alternatív forrás történelemből.
Horvath Tunde véleménye:
Iskolás koromban olvastam utoljára. Jó volt újra felidézni, már csak történelmi neveinket olvasva is :-) hogy eredetüket megismeri az ember, még ha az ma már kétes is, hogy volt-e bármi közünk Attilához
Bartosné Móni véleménye:
3. osztályos kislányom irodalom óráján keltette fel érdeklődését a tanárnénije a könyv iránt. És ő azonnal szaladt a könyvtárba, hogy kivehesse. Mivel még én sem olvastam, ígéretet tettem neki, hogy elolvasom. Nagyon jól tettem. Együtt beszéltük át a történetet, ő mesélt nekem, én neki. A történelem közelebb engedett magához minket :).
Veres Annamária véleménye:
Már gyerekkorban is olvastam ezt a könyvet akkor is nagyon tetszett.Tetszik, hogy az író úgymond egy mellékszereplő által mutatja be Attila hőskorát.Magával ragadó ahogyan Zéta a trák származású görög rabszolga reménytelen szerelembe esik Emőkébe, a hún főúr lányába, és ezért a szerelemért bármire képes.