ADATLAP
A nő
„Ez a könyv, a NŐ-ről szól, aki a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amelyet már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja.”

Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő – vagy akár egy férfi – megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen?

Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse…...
S. Zsófi véleménye:
Ez aztán szókimondóra sikerült! Nagyon sok mindenben egyetértek, abban talán nem, hogy nem mindig a különválás a megoldás, de nagyon sok mindenre rávilágít és jó tanácsokat, példákat ad. Kötelező olvasmány nőknek, férfiaknak. Még ha nem is értesz vele egyet, egyszer ELKELLOLVASNI! :)
Ivancsó Regina véleménye:
Nem értem miért kell trágár szavakat használni, miért gondolja Csernus hogy ezzel tudja csak nyomatékosítani a mondandóját. Vannak benne jó gondolatok, de nem értem miért az az alap mondandója, hogy lépjünk ki a kapcsolatból- egy rossz kapcsolatot is lehet javítani, persze úgy hogy mindkét fél benne van. Sajnos valóban hajlamos egy pár csak egymás mellett élni, a beszélgetés kevés a társak között, ezt kell orvosolni. Ami könnyű lenne egy tökéletes világban, ahol nincs egyéb dolga az embereknek- persze arra van időd amire akarod hogy legyen, de ebben a rohanó világban ez nehéz.
Kamarás Gyöngyi véleménye:
Attól, hogy lakkozza a körmét, nem lesz senki jó nő.
Csak ennyit adott nekem a könyv? Hát… Odamondogató stílusáról híres dokink egy egész könyvet szentelt annak, milyen a nem jó nő. Merthogy milyen a jó nő, illetve maga a NŐ, a könyv szándéka és minden fülszöveg ellenére nem derül ki. Csak az, milyen nem.
Eligénytelenedett társadalmunkra ráférne néhány jó tanács, és nem ártana néhányat be is tartani. Mind a nőkre, mind a férfiakra. Többet kellene foglalkozunk mind fizikai megjelenésünkkel, mind egészséges érzelemvilágunk kialakításával, valamint műveltségünkkel és szellemünkkel is. Ebben igaza van, és nyilván ezért vesszük meg / olvassuk el könyvét, mert vagyunk, akik jobbak akarunk lenni, és teljesebb, tartalmasabb életet és kapcsolatokat kívánunk magunknak és hozzátartozónknak. Ezek kialakítására eszközöket és példákat keresünk. Ebben a könyvben meglátásom szerint édes keveset találunk hozzá. A lapokon keresztül csak mocskolódás árad ránk, hogy mennyire nem vagyunk jók nőnek, társnak, szülőnek, embernek. Ha komolyan akarnám venni a lapokból áradó kommunikációt, akkor a lelkivilágom komoly csorbát szenvedne, mert csak leteremt, leszid, lenéz a könyv minden példája. Érezzük magunkat értéktelennek, mert hasonlítunk bármelyik példában említett figurára? Nem a hangnemmel van problémám, hanem azzal, hogy egyetlen előre mutató mondatot nem találtam a könyvben. Az, hogy hogyan legyünk jók vagy jobbak, vagy a megfoghatatlan nagybetűs NŐK, azt majd megfejtjük magunk.
Sike Judit véleménye:
Rettenetesen szenvedtem vele, hogy végigolvassam. Egy barátnőm ajánlotta, és úgy gondoltam belevágok, ha már ő jó véleménnyel volt róla, és úgyis rólunk szól, nőkről. Valahogy nem fogott teljesen meg, voltak benne jó gondolatok itt-ott de többségében erőltetett, ismétlődő, és az összes kapcsolatot szörnyűnek lefestő könyv. Inkább kiszívta az energiám, minthogy feltöltött volna, nem kaptam tőle újult erőre, úgy éreztem, hogy a világon nincs is jó kapcsolat. Hiányoltam a pozitív példákat, hogy igen, így is lehet. Ami még egyáltalán nem tetszett, hogy válásra biztat. Szerintem vannak olyan kapcsolatok is, amik jók, csak valami miatt épp hullámvölgybe került, és igenis érdemes érte küzdeni, leülni és megoldani. Ez a könyv viszont csak rossz kapcsolatokat tartalmazott, ahol csak a válás az egyetlen lehetőség.
Bäumler Zsófia véleménye:
Nekem ez a könyv az őszinteségről szól. Arról, hogy először magunknak merjük kimondani a saját hibáinkat, kudarcainkat. És ezután legyen kitartásunk változtatni. Engem nagyon elgondolkoztatott. Mondjuk elfogult vagyok, mert nagyon szeretem a Csernus dokit. Ő megmondja az igazat, kiméletlenül az ember arcába tolja. Az ismerőseim közül szinte kivétel nélkül mindenkinek ajánlanám ezt a könyvet. Főleg azoknak, akik nem bírják a képmutatást és talán még náluk is jobban azoknak, akik bírják!
Havas Virág véleménye:
Ezzel a könyvvel már nagyon régóta szemeztem, mindig láttam a könyvespolcon és miután nem akadt a kezembe olyan könyv, ami megfogott volna úgy döntöttem belevágok. Úgy gondolom Csernus Úrnak eléggé egyedi stílusa van, ebből fakadóan fent tudta tartani az érdeklődésemet, de főleg a kíváncsiságomat, hogy vajon mit fog kihozni ebből a könyvből. Nem tudom, hogy csalódtam-e vagy sem, néhol semlegesnek bizonyultak az érzéseim a tartalommal kapcsolatban. Kicsit többet vártam, de arra a véleményre jutottam, hogy egyszer mindenképpen el kell olvasnia minden nőnek.
Pocsai Zsanett véleménye:
Unalmas, ismétlő, idegesítő. Csak becsületből olvastam végig. Azt érezteti az emberrel, hogy nincsenek normális párkapcsolatok és ha az övét esetleg annak érezné, akkor is keressen már benne hibákat. Élő példának a rossz szülői mintákról magamat tudom felhozni. Rosszabb szülőket a magaméinál nem tudok elképzelni. Pedig biztos vannak, legalább tudom, hogyan nem szabad élni. Változtam, szembenéztem a félelmeimmel, mellőzöm az önsajnálatot és a múlt feldolgozásához nem kellett szakemberhez fordulnom. Szerinte ez lehetetlen, mert nincsen külső visszajelzés. Nekem elég volt ehez egy szerető férj.
Diósi Alexandra véleménye:
Csodálkoztam a könyv elolvasása után, hogy lehet rossz véleménnyel róla bárki is, de talán pont ez az, az önbecsapósoknak nem tetszhet ez a könyv! Nekem visszaigazolást adott, ma bátran szembe tudok nézni a tükörképemmel és nem riadok meg attól amit látok. Sőt! Én is voltam elhízott és gyáva, de erőt vettem önmagamon és változtattam. Tudatosan. Kezdetben talán túl szigorúan is, de az egy másik történet. Lehet akkoriban én sem szívleltem volna Csernus kemény szavait a gyáva korszakomban, de mára a tenyerem száraz és meleg, nincsenek bennem félelmek és szorongások, a szavai igazolják hogy a helyes úton vagyok. Kezdek felnőni, és felelősséget vállalni az életem minden területére. Szeretnék magam körül sok boldog embert látni, ezért is ajánlom mindenkinek. Lehet egyeseknek nem fog tetszeni, de arra elég lesz hogy elhinthesse a magokat benne ami majd idővel kicsírázik. Jó fejlődést és boldog életet mindenkinek :)
Szívós Csaba véleménye:
2 évente előveszem ezt a könyvet és elolvasom, szeretem Csernus írásait tetszik a nyers és szinte már bunkó stílusa. A könyvben olyan dolgokra és tulajdonságokra, ok-okozatokra mutat rá a doki amit valahol az olvasó is sejtett, de rejtegette maga elöl mert gyáva volt elfogadni hogy valójában mit is csinál. Nekem igaz több olyan rész volt amit újra kellett olvasnom mert nehezen volt számomra értelmezhető, de tetszett a Csernus-féle tükör :)
Illés Maria-Dominique véleménye:
Nagyon tetszett. Elõször 3 éve vettem a kezembe, majd leraktam mondván ez hülyeség. Most újra belelapoztam, de most már el is olvastam. Sok mindent megértettem, vagy már tudtam igazából. Egy dolog zavar benne, a sok káromkodás! Nekem túl sok!
László Nóra véleménye:
Ezt a könyvet viszonylag hosszú ideig tartott elolvasnom. Ennek fő oka az, hogy többször megálltam vele, elgondolkodtam rajta, és emésztgettem az olvasottakat. Be kell vallanom, nagy szükségem volt egy kis önismeretre, egy kis elszámolásra magammal, így nagyon jól jött, hogy egy ismerősöm ajánlotta ezt a könyvet elolvasásra. Igaz, vannak olyan részei, amelyek főként családosoknak, gyerekes nőknek szólnak, azonban így, a huszas éveim elején, gyerekek és férj nélkül is nagyon hasznos tanácsokkal, útmutatásokkal szolgált ez a könyv. Nem mondom, hogy minden egyes részével, mondatával egyetértettem, de azért úgy gondolom, hogy sok nőnek érdemes lenne ezt elolvasni. A hatására talán rászánnák magukat egy olyan lépésre, amely segíti őket abban, hogy fejlődjenek, és egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet éljenek.
Gy.né T. Anikó véleménye:
Hogy őszinte legyek, nekem nem tetszett a könyv. A hangvétele még csak hagyján - hozza a Csernustól megszokott stílust - de a mondanivalójától sem voltam elájulva. Eléggé kioktató, szerinte hülye minden nő, aki beleragad egy rossz kapcsolatba, házasságba csupán kényelemből. Én ezt nem így látom... nagyon sokan munkanélküliek, létminimumon élnek, esélyük sincs változtatni az életükön... de attól még pontosan tisztában vannak a helyzetükkel. Ezeknek a nőknek megoldást kellene kínálni, nem pedig lekezelően kioktatni. De megoldás az nincs...
Garai Dóra véleménye:
Nekem màr a végére kicsit sok volt, nem azért mert annyira botrányos vagy rossz volt, hanem mert ugyanarról ír végülis egész végig és már unalmassá válik a könyv. Amúgy alapjában véve nekem tetszett a könyv, rengeteg igazságot tartalmaz és elgondolkodtat azon, hogy mit csinálunk rosszul az életünkben, es felhivja a figyelmet arra, hogy változtassunk rajta. Egyszer ajánlom mindenkinek elolvasni!!!
Dobrovolszki Tímea véleménye:
Nem tetszett, jobbat vártam. Rossz véleményeket hallottam a könyvről, és rossz is. Unalmas. Nagyon buta nőknek lehet, h jól jön, akik nem tudnak önálló döntéseket hozni, vagy a túlzottan önbizalomhiányosak és bizonytalanok, de aki egy kicsit is tisztában van magával annak unalmas lesz és az egész egy nagy okoskodásnak tűnhet.
Matus Marietta véleménye:
Nehéz megfogalmazni véleményemet, felkavaró, elgondolkodtató, utálom és szeretem... Ellentétes érzelmeket vált ki bennem. Úgy gondolom ülepednie kell az olvasottaknak, bizonytalanságot váltott ki bennem. Lehet egy pár hónap múlva újra kellene olvasnom, miután megpróbálom alkalmazni az olvasottakat. Szívesen találkoznék Csernus Imrével, várakozással és félelemmel telve kezdenék bele a terápiámba vele...
Buczkó Judit véleménye:
Nagyon sok igazságot ír le a könyv, sokszor magamra ismertem. Attól függetlenül hogy rossz véleményeket hallottam róla szerintem nagyon jó írás, érdemes megfogadni a tanácsait még ha néha túloz is egy kicsit. Örülök hogy elolvastam, és nem tartottak vissza a kedvezőtlen vélemények.
Kiss Evelin véleménye:
Ha lehet ilyet mondani akkor ő az egyik kedvenc pszichológusom igaz csak az előadásai és a könyvei alapján tudom ezt mondani. Nagy mértékben egyetértek azzal amit az életről és annak megéléséről állít. Sokszor segítettek már a könyvei vagy az előadásai életem néhány szakaszában. Ez a könyv elég sarkalatos és nagyon kihegyezi a női hiányosságokat és hbákat de nyilván ez a lényege. sok mindenben magamra ismertem bár a legtöbb rész a házas nőkről szól. ajánlom mindenkinek aki nem egy burokban szeretné leélni az életét és szembe mer nézni a hibáival. akár még segíthet is
NAGY Sándorné Marika véleménye:
Régen azt hittem,hogy amit én gondolok és érzek azt gondolja más is.Azt feltételeztem,hogy az érzéseket ugyanakkor és ugyanúgy éli meg a másik.
Egy barátnőm hívta fel a figyelmemet,hogy ne várjam a társamtól azt,amit szeretnénk,mert ő nem biztos,hogy tudja mit akarok,nem biztos,hogy megérti a helyzetet vagy ugyanúgy értelmezi,Nem azért,mert nem szeret,egyszerűen a másik NEM , nem tud annyi mindenre figyelni,mint egy nő.
Aki azt hiszi ,hogy egy családban az egyenlőség működik,annak nem működik a családja,aki több tehetséget kap,annak többet is kell visszaforgatni a közösbe és minden nő többet kap.
Mi másképp vagyunk összegyúrva,ami fontos a család szempontjából.
Ezért nem vártam semmit,csak adtam,és egy idő után a folyamat ellentétes irányba is működött .
Alt-Kiss Klaudia véleménye:
Épp a múlt héten fejeztem be ezt a könyvet. Azért olvastam el, mert voltam egy előadásán és tetszett a nyers és őszinte stílusa, amit nem merünk használni a másik előtt. Amikor hozzákezdtem, tudtam, hogy hozzávetőlegesen milyen stílust várhatok.... De bevallom, voltak olyan mondatok, amelyeket kétszer el kellett olvasnom. Azt írja, hogy tudatosan használja a pácienseinél a vulgáris szavakat, hogy felébressze, kizökkentse őket a szürkeségből. Tükröt tart a nők elé, akik élnek egyik napról a másikra egy "kapcsolatnak látszó valamiben". Megkérdőjelezi, hogy a meg nem hozott döntések, vagy az önként vállalt társas magány miatt, tényleg nevezhető-e valaki felnőttnek, vagy ő csak "felnőttnek látszó valaki" Sokszor kitér a látott mintára, vagyis a szülői háttérre, sőt minden női negatív tulajdonságot szinte kivétel nélkül az anyai hibákra vezet vissza. A legnagyobb problémának a felelősségvállalás hiányát tartja, amit a kapcsolatokban (bármilyen jellegű legyen) nem merünk vállalni.Elgondolkodtató könyvnek találom, azt kell, hogy mondjam, fejlődtem általa. Viszont megfelelő helyen kell kezelni minden mondatot. Az egyik kedvenc részem a könyvből: "Mindenki azt a kisugárzást és energiát kapja, amit ő ad másnak, de csak azt adhatja, ami benne van és mindig azt kapjuk vissza, amit önmagunknak adunk...." Jó olvasást!
Papp Dóra véleménye:
Molyon sokan úgy vélik, nem a legjobb könyv, elég rosszakat olvastam róla. Annyira azért nem volt rettenetes. Tele van túlzásokkal, de hát ezt szinte előre lehet tudni, ha az ember belefog egy Csernus könyvbe. Ettől függetlenül hatalmas igazságokat fogalmaz meg benne.