ADATLAP
A vak zongorista
Homer és Langley Collyer halálukkal egyszerre váltak legendává és az amerikai folklór részévé. A két fivérről azóta is mindenkinek a megszállott, kényszeres gyűjtőszenvedély jut az eszébe. 1947-ben, miután a szomszédok hetek óta nem észleltek mozgást a Collyer-házban, és már a régóta ismerős bűz is felerősödött, értesítették a rendőrséget. Amikor a hatóságok végre elszánták magukat, és feltörték az ajtót, a látvány elképesztette őket, a korabeli újságok pedig nem győzték ontani a szemtanúk beszámolóit.

A sok-sok szoba a mennyezetig tele volt régi újságokkal, könyvekkel, ügyiratokkal, a legválogatottabb kacattal. Mindenféle hangszerek tucatjai, tizennégy zongora, orvosi műszerek, egy kezdetleges röntgengép, babakocsik tömkelege tárult a szemük elé, meg egy teljes Ford T-Modell, pótalkatrészek százaival. Egybehangzó jelentések szerint hetekig tartó munkával száz tonna hulladékot szállítottak el a házból. A két testvér teteme egymástól három méterre feküdt, de Langleyére csak tizenhat nappal később bukkantak rá.

Az akkor kamasz Doctorow elhűlve állt e történet előtt, mely aztán évtizedekig foglalkoztatta. A valós események alapján így jött létre az író újabb hiteles történelmi fantáziája. A vak zongorista hatalmas történelmi kacatmúzeumának kísérteties labirintusain keresztül vezet az ember psziché legbensőbb zugaiba. A road novel, az utaztató regény egy ritka műfaja: zárt ajtók mögé toloncolt szédületes emberi kaland.

Az elmúlt évtizedek amerikai irodalmának egyik legnagyobb, 2015-ben elhunyt alakja, a Ragtime szerzője utolsó remekművében emberi-művészi szerepvállalását teszi mérlegre párját ritkító méltósággal és eleganciával....
Farkas Csilla véleménye:
Megdöbbentő történet egy testvérpárról, akik a konvenciókra fittyet hányó életet éltek. Bezárkóztak egy csodálatos villába, ami a történet végére teljesen romhalmazzá vált. Gyomorforgató volt látni a körülményeket amiben éltek. Bezárt világuk ellenére mégis látható volt ahogy a világ változott, csak a magányuk volt állandó. Figyelemre méltó Langley pótlás elmélete, amely szerint semmi sem új, semmi sem örök, minden és mindenki csak valami régen elfeledett, eltűnt, elpusztult dolog pótléka. Megrázó és egyben elgondolkodtató történet volt számomra.
Szalai Adél véleménye:
Megdöbbentő, és borzalmas volt számomra a könyv, alig vártam, hogy a végére érjek. Gusztustalan és undorító életformát folytatott a testvérpár, belegondolni sem akarok mi lehetett abban a lakásba, és hogy mennyire koszosan mocskosan éltek. A megdöbbentő az egészben, hogy semmit nem tettek le az "asztalra" és mégis egy teret neveztek el róluk, ott ahol a házuk állt.