ADATLAP
A világ végén megtalálsz
A nő mosolya és az Álmaim asszonya után A világ végén megtalálsz a szerző harmadik, magyarul megjelenő könyve. Egy fiatal galériatulajdonos egy nap szerelmes levelet kap egy titokzatos hölgytől, aki Principessa néven írja alá a leveleit. Ki lehet ő? Habkönnyű szerelmi történet a szerző kedvenc színhelyén, Párizsban. ...
Fekete Gabriella véleménye:
Csalódás volt számomra a könyv. A nő mosolya után (amit nagyon élveztem, újszerű, bájos hangulatu regény volt) úgy éreztem a szerző regényei csak jók lehetnek, de ez a könyv...hm, nem akarok rosszat írni, mert hát nem volt rossz, de jó sem. Egy romantikus, kicsit nyálas, szerelmet keresgélő, de végül is semmi újjat nem adó regény. Először még jó volt, először még érdekes a gondolat, hogy nem tudjuk ki a csodálónk, de másodjára, harmadjára, már igazán uncsi.
5/2
Tóth Ani véleménye:
Hát, nem estem hanyatt ettől a könyvtől. Alapvetően kicsit álságosnak éreztem, hogy az írónő férfinek tetteti magát. De persze ettől még nem lenne kevesebb a műve. Bár kedvelem a romantikát, de az ízléseset, és nekem ez kicsit túlment azon a határon. Túlságosan nyálasra sikeredett, és sajnos hiteltelenre is.
Lendváry Judit véleménye:
Nagyon vártam, hogy ettől az írótól olvassak egy könyvet... és akkor megláttam a könyvtárban, hogy kölcsönözhető, erre kivettem. De nem váltotta be a hozzáfűzött reményeimet... igaz a könyv felénél jártam és nem bírtam tovább féken tartani a kíváncsiságom, megnéztem a végét, vajon ki a Principessa... lehet, nem kellett volna!
K Zsuzsi véleménye:
Ez a könyv is tipikus Nicolas Barreau, könnyed, titokzatos, humoros, szóval teljesen megfelelő választás szerintem, ha valaki egy kis kikapcsolódásra vágyik. Az írő(nő) eddigi könyvei közül eddig szerintem ez volt a leggyengébb, de ennek ellenére nem bánom, hogy elolvastam, jól esett elalvás előtti levezetésként meg bkv-n pihenésként. Nem számítottam ennyi erotikus utalásra, - és itt most nem kell hatalmas mennyiségre vagy erősebb dolgokra gondolni, - csak egyszerűen eddig nem volt ez ennyire jellemző Nicolas/Daniela stílusára, és ez a része annyira nem tetszett. Szerintem ez is közrejátszott abban, hogy kicsit (vagy talán nem is olyan kicsit) irreális volt az egész. Mármint persze, sokszor a romantikus regények elég irreálisak, de ez valahogy még ehhez képest is sok volt. Ettől függetlenül azért mégis azt mondom, hogy összességében tetszett. Közben persze találgattam, hogy vajon ki lehet a titkos levélíró, volt olyan megoldás, aminél azt gondoltam, hogy ha tényleg ez, hát akkor elég béna ez a könyv, de végül szerencsére nem az lett. :D A végső megoldás is felmerült közben, aztán elvetettem, aztán egy idő után már egyértelmű lett. :) A lényeg az, hogy ha valaki a "habkönnyű limonádék" közül szeretne valamit éppen, akkor szerintem ez egy jó választás. :)
Bali Mária véleménye:
Nagyon tetszett, végig lekötötte a figyelmemet és kíváncsian találgattam, hogy melyik hölgy lehet a Principessa! :) Még véletlenül sem találtam el, pedig többször is megváltoztattam a tippemet.
A nő mosolya nagyon jó élmény volt, az Álmaim asszonya kevésbé, így kíváncsian vártam, hogy Barreau kedvelésében merre billen a mérleg, de szerencsére ez a könyve is a szívembe lesz zárva. :)