ADATLAP
Amikor ezt olvasod, én már nem leszek
Daelyn az iskolai kegyetlenkedések céltáblája, tele van lelki sérülésekkel, komplexusokkal. Egy sikertelen öngyilkossági kísérlet miatt nem tud beszélni, a némaság magánya veszi körül. Szeretne elmenekülni az iskolától, a szüleitől, az életétől… Korábbi öngyilkossági kísérletei kudarcot vallottak, de miután rátalál egy honlapra, amely öngyilkosságot tervezők számára készült, már tudja: ezúttal sikerrel jár majd. 23 napja marad, hogy esetleg változtasson a döntésén. És rögtön az első napon találkozik valakivel: egy különös fiúval, aki barátkozni szeretne vele, aki segíteni akar rajta. Megkezdődik a visszaszámlálás....
Kohl Dóra véleménye:
Érdekes volt többet megtudni erről a témáról. A különböző módszerek leírása, több ember lelki fájdalma problémája, és Daelyn története, némaságának oka tette teljessé az öngyilkosjelölt lány lelki oldalát. Tökéletes ellentéte Santana, aki helyzete ellenére készen áll élvezni az életét.
Dudás Vera véleménye:
Nem bántam meg, hogy megvettem. Muszáj, hogy legyen saját példányom. Át szaladtam a könyvön, többször is elfogom olvasni egészen biztos. Valós problémák, valós megközelítésben. Az sem zavar, hogy nincs lezárva. Mindkét lehetőséget átgondolja az olvasó. Biztosan napokig a hatása alatt leszek még. Mindkét döntés érthető még akkor is, ha az öngyilkosságot elítélik. Szerettem, remekül megírt könyv, egy szörnyű kérdésről.
Kovács Roxána véleménye:
Nagyon szomorú ez a könyv. Szomorú, hogy egy fiatal lánynak mennyit kell szenvednie. Sajnos sok a gonosz ember és nem is tudják a szavaik súlyát. Vannak olyan emberek akik nem tudják túltenni magukat a csúfolódàson és megsérül a lelkük . A barátok hiánya is rátesz egy lapáttal.
De mi ez a vége? Most akkor megtette vagy nem?? Sokat agyaltam rajta, csak reménykedni tudok hogy még épp időben jött ez a srác az életébe!:)
Kovács Szilvia véleménye:
Őszintén szólva kicsit szíven ütött ez a könyv. Akartam, szerettem volna, hogy ne úgy legyen vége, ahogy vége lett, még akkor is, ha végig sejtettem, hogy így lesz….
Én sem voltam soha sovány, sőt most sem vagyok az, és kijelentem, hogy soha nem is leszek. Ez van, elfogadtam és jól érzem magam a bőrömben. Én szerencsés voltam, hiszen olyan emberek vettek és vesznek körül akiket ez egy cseppet sem érdekel. Soha nem azzal törődtek, hogy hogyan nézek ki, hanem azzal, hogy milyen ember vagyok. Ettől persze még nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy vannak olyan felszínes és bunkó emberek akik megjegyzéseket tesznek másokra amiatt hogyan néznek ki. Én is találkoztam már ilyenekkel, de átnézek rajtuk. Az ilyen emberek pont azért gonoszkodnak, mert nagyon is bizonytalanok magukban.
Bár ez a történet csupán fikció, mégis nagyon igaz. És pont ez az oka annak, hogy megérintett. Átéreztem mindazt amit a Daelyn érzett. Egyetlen dolgot nem tudtam elfogadni, az pedig a makacs elhatározás amin még akkor sem változtat, mikor felvillan előtte egy jobb folytatás lehetősége. De ez a különbség az emberekben, hogy van aki úgy érzi, hogy neki már késő és segítséget sem kér. Egyszerűen feladja. Bár sokan mondják, hogy feladni a könnyű megoldás, pedig nem az. Iszonyatos lelkierő kell hozzá. Tudom, tudom, biztosan sokan vannak akik ezzel vitába szállnának, de ez az én véleményem.
Egyetlen dolog volt ami miatt fél csillagot levontam. Ez pedig a vége. Persze tudjuk mi a végkifejlet, de akkor is, nekem hiányzott az igazi lezárás.
Potori Gréta véleménye:
Ez a könyv megrázó. Megrázó, mert igaz, de megható, és dühítő is egyben. Nem csak a vége miatt, amiután az ember bőgve megfogadja, hogy gyásza jeléül (amiért nem tud meg semmit) egy hétig nem olvas, hanem dühítő azért is, mert annyira ott akar lenni a főszereplővel, leülni mellé, hogy megpróbálja megvigasztalni, de nem tehet érte semmit... csak figyeli, és hallgatja, hogyan romlott el minden szerencsétlen lányban... és persze ott van a srác is... kedves laza, mindannak ellenére, ami történhet vele. Szívfájdító, annyira reméli az ember, hogy mindeen rendben lesz vele. Az egyetlen, ami nagyon zavart a főszereplőben, az az volt, mikor saját sorstársit nevezte gyengének az at - a - fényenen, pedig ugyan olyanok voltak, mit ő, mégis jobbnak tartotta magát náluk... a szülei pedig elszomorítóan vakok voltak, hogy korábban semmit nem vettek észre... nagyon remélem, végül nem tette meg!
Kocsi Viktória véleménye:
Huhh... Hát sokáig kellett emésztenem ezt a könyvet, mire odáig jutottam, hogy oké most már valamit csak tudsz írni róla. Először is a könyv végén mégis mi történt? Most akkor megtette vagy sem? Mi lett a többiekkel? Én őszintén mondom, nem szerettem Daelyn karakterét. Jó persze, tényleg sok rossz dolog történt vele. Másfelől viszont voltak, akik szerették. Lehet nálam eleve az tüntette fel rossz színben, hogy itt volt mellette ez a fiú, akinek súlyos betegsége volt és mégis küzdött, élni akart. Mosolygott, próbált barátkozni. Minden tiszteletem az övé. Valahogy úgy érzem Daelyn problémái eltörpülnek ezen dolgok mellett. Véleményem szerint ez egy tanulságos, de csak egyszer olvasandó könyv.
Barta Nikolett véleménye:
úgy öt óra alatt a végére értem, és a végén csak forgattam az utolsó lapot, és néztem, hogy mégis ki a fene tépte ki a befejező lapokat belőle?? Konkrétan SPOILER nem tudtam meg,m hogy végül megtette-e vagy sem SPOILER VÉGE
Szegény csajnak elég szar élete volt, rengetegen bántották, és ne voltak barátai. Túl későn találkozott a sráccal, már nem tudta megmenteni szegény lányt (vagy igen, mert mind a két félére lehet gondolni).
Rozgics Juri véleménye:
Nagyon szeretem ezeket a Mórás Tabu könyveket, mindig jó témákat vesz elő, és nem túl durván adja elő. Nem olyan egyik sem, hogy ez a könyv miatt napokig enni is alig tudsz annyira magával ragad, hogy az emberek milyen kegyetlenek. Csak úgy finoman belevezet egy másik világba (jelen esetben egy olyan lány életébe akinek már többször sikertelen öngyilkossága volt). Maga a könyv nagyon jól meg lett írva. Bár a végén nem teljesen értem, hogy a lánnyal most mégis mi lett, de annyira nem zavar, bízom benne, hogy jobb lesz minden neki.
Zaletnyik Kitti véleménye:
Huuuh.. brutál durva könyv, annyira durva, hogy tényleg ilyen bajok vannak ebben a világban, hogy nagyon sok tizenéves így érzi magát, mint ahogyan a könyv leírja. Nagyon tetszett, amint tehetem biztos olvasok még Julie Anne Peters-től. csak ajánlani tudom mindenkinek, én megborzongtam.