ADATLAP
Aranyketrec
A könyv egy kihelyezett kórházi elmeosztály belső életéről szól, de több is ennél: a szerző életrajzának egy fejezete életének arról a szakaszáról, amelyet a munkaterápia kísérleti megvalósításának szentelt. A vállalkozás sikerült, aktív gyógykezelést nyújtó betegfoglalkoztató otthonná tudta varázsolni a korábban sivár, börtönszerű gyógyintézetet, emberhez méltó életet és életcélt - közösségi munkát, szórakozási és művelődési lehetőségeket - teremtett betegeinek. A számos nehézség és rengeteg küszködés ellenére végül is a szerző munkaterápiás módszere szakmai körökben is elismerést vált ki, osztályát kibővítik és önálló intézetté fejlesztik.
...
Kovács-Valastyán Judit véleménye:
Régóta a polcomon pihen, kölcsön kaptam, de eddig nem tudtam elkezdeni. Annyi könyv van még...Betekintést nyertünk egy elmeosztály életébe, amin a főorvos úr változtatni akar. Nem szokványos módszerekkel, hanem munkaterápiával. A könyv első felében peregnek az események, bemutatkoznak a fő karakterek, történet alakul ki. Nekem ez volt az izgalmasabb rész. A második felében az elme betegségeit írja le az író, a Puszta betegeivel példázva az adott kórképet. Minden karakternek beszélő neve van, ami kicsit lágyítja a könyv komolyságát. Én is elcsodálkozom, de tetszett.
Sári Csaba véleménye:
Nagyon olvasmányosan mutatja be egy elmeosztály életét a múlt század közepén. Emellett a szakmai, orvosi részeket is érthetően. A szerző kiszólásait, betegek, állam emberek elnevezéseit jó pofának találtam nem pedig gúnyosnak. És szerintem ahhoz a korhoz képest eléggé nyíltan kritizálta is a minisztériumokat.
Hegedűs Henriett véleménye:
Pszichológiai érdekeltségűek előnyben. Ugyanis az olvasó találkozni szakszavakkal, orvosi kifejezésekkel, pszichiátriai kórképekkel. Nagyon érdekesnek találtam. Terjedelme megköveteli (engem min. 1 hétre lefoglalt) , hogy rászánjon az ember elég időt. Az első 1/3-nál magam is elgondolkodtam, hogy jól választottam-e, mert sokszor bocsátkozik a gazdasági részletekre, költségvetésekre, fenntartó leírására stb., na de aztán jön az izgalmas rész: betegek kórképei, viselkedései, történések az elmeosztályon ahogy a cím is megígérte. Nem csalódtam, kiváló könyv.
Péter Ildikó véleménye:
Olvasás előtt megnéztem néhány értékelést a moly.hu-n, így rögtön előítéletekkel telve kezdtem neki a könyvnek. Sajnos, a negatív kritikák jelentős részével egyet kell értenem. A hangnem néhol gunyoros, esetenként bántónak tűnik, a szerző gyakran úgy ír, mintha saját magát tömjénezné.
Mindezek ellenére a könyv rendkívül olvasmányos, különösen az első rész. Benedek István a Pusztán (Intaházán) végzett munkája kétségkívül egyedülálló volt a korban, és nem mellékes, hogy az ötvenes évek közepén valósított meg valami egyedülállót.
A második rész - az elmegyógyászati esetleírások miatt - számomra kevésbé érdekes, és feltételezem, hogy az elmúlt fél évszázadban jelentősen megváltozott ezek megítélése.
A könyv - minden ellenérzésem dacára - érdekes olvasmány volt, és feltétlenül igaz történeten alapul.