ADATLAP
Asszonyok, lányok élete
"Lassan és biztonságban sétáltam ki a vízből, amely az évnek ebben a szakaszában sehol nem ért följebb, mint hónaljig. Remegtem, ziháltam, ittam a levegőt.
Azonnal fel is öltöztem a teherautó védelmében, nehezen tudtam átdugni a lábam a sortom szárán, próbáltam visszatartani a lélegzetemet, hogy lenyugodjak, és végig tudjam gombolni a blúzomat.
Garnet utánam kiáltott:
- Hazaviszlek.
- Gyalog akarok menni.
- Hétfő este eljövök érted.
Nem feleltem. Sejtettem, hogy udvariasságból mondja.Nem fog eljönni. Ha idősebbek lettünk volna, biztosan kitartunk, alkudozunk a kiegyezés feltételein, megmagyarázzuk, igazoljuk, talán meg is bocsátjuk, és magunkkal visszük a jövőbe, de mivel túlzottan közel voltunk még a gyerekkorhoz, hittünk benne, hogy bizonyos küzdelmek abszolút komolyak és véglegesek, bizonyos ütések megbocsáthatatlanok. Megláttuk egymásban, amit nem tudunk elviselni, és fogalmunk sem volt róla hogy mások is látják egymásban, mégis folytatják, gyűlölnek, küzdenek, különféle módokon próbálják egymást megölni, aztán egy kicsit mégis tovább szeretnek."...
Haskó Tünde véleménye:
nagy várakozással álltam neki, mert nagyon sokat hallottam róla. De nem igazán tetszett. Annyira szerintem nem ír jó stílusban, és engem a történet sem fogott meg. Tény, hogy van egy hangulata, de nem kötött le, inkább csak "be akartam fejezni". lehet, hogy nem jó könyvét választottam az irónőnek elsőre, de én többet vártam. Aztért még fogok próbálkozni más műveivel.
Buzás Barbara véleménye:
Már korábban ajánlották az írónő köteteit, most végre elolvastam egyet közülük. Nekem nem tetszett ez a könyv. Habár nagyon valóságosan adja vissza a mindennapi életet, talán éppen ezért hol untatott, hol viszolyogtam tőle. Bár nagyon gazdag szókinccsel, de szerintem túl szürkén írt a szürkeségről, és számomra túl nyersen a nyerseségről. Talán megpróbálkozom majd egy másik könyvével, hátha az jobban megfog.
Buzás Barbara véleménye:
Már korábban ajánlották az írónő köteteit, most végre elolvastam egyet közülük. Nekem nem tetszett ez a könyv. Habár nagyon valóságosan adja vissza a mindennapi életet, talán éppen ezért hol untatott, hol viszolyogtam tőle. Bár nagyon gazdag szókinccsel, de szerintem túl szürkén írt a szürkeségről, és számomra túl nyersen a nyerseségről. Talán megpróbálkozom majd egy másik könyvével, hátha az jobban megfog.
Frányó Kriszta véleménye:
Egy konok, önfejű tinédzser lány cseperedése, furcsa családtagokkal és barátokkal megfűszerezve. Érdekes volt bepillantani az 1940-es évek Kanadájába, hogy egy háborútól nagyjából mentes világ egy eldugott zugában hogyan csordogált lassan az élet - laposan.
Szűcs Anna Mária véleménye:
Az önéletrajzi ihletésű „Asszonyok, lányok élete” Alice Munro egyetlen regénye, amely egy kislány fiatal nővé serdülését követi nyomon az 1940-es évek kanadai kisvárosában, Ontario tartományban. Az elbeszélő, Dell a város és a bozótvidék határán, ezüstróka-tenyésztő apja farmján éli kisgyerekkorát, ahol öccsével és családi barátjukkal, alkalmazottjukkal, a különc Benny bátyámmal tölti ideje java részét. Amikor iskolásként a városban kezd élni, szinte csak nők veszik körül: anyja, egy határozott gondolkodású, a kisvárosi normákat áthágó asszony, aki enciklopédiát árul a helyi gazdáknak; albérlőjük és barátnőjük, a szabados életvitelű postáskisasszony és Dell iskolatársa, Naomi, akivel megosztja és átéli a kamaszkor félelmeit és féktelenkedéseit. Velük együtt vagy éppen ellenükben keresi Istent, tapasztalja meg a szerelmet és a szexualitást, próbálja megtalálni a saját útját és szerepét, miközben végig megmarad a kisvárosi élet bölcs és szellemes megfigyelőjének. Dell nyolc története…
Nem igazán tetszettek a történetek: az általuk megrajzolt világ nem rokonszenves a számomra.
balla iren véleménye:
Nyolc történet egy kanadai kisváros életéből, egy öntörvényű és szellemes elbeszélő szemszögéből. ez az elbeszélő talán az írónő is lehetne, mivel az utolsó történetben bevallja, hogy nem tud máshoz kezdeni az életében, csak az íráshoz. A regény egyelőre csak a fejében áll össze, nem akarja papírra vetni. Néha jólesik gondolni rá,de végül mégis félreteszi, mivel rájön, hogy erősen megdolgozta a valóságot és a kisváros hangulatát-ezért úgy érzi, elromlott az egész, nem lehet soha helyrehozni.A vizsgája eredményére várva foglalkozik ezzel a regénnyel; tudja, hogy nem sikerült, mivel a szerelem elvonta a figyelmét a tanulástól, szinte megbénította.Pedig a sikeres vizsga hozzájuttatta volna egy ösztöndíjhoz és elhagyhatta volna a nyomasztó kisvárost.Ráadásul a nagy szerelem sem tart sokáig, a fatelepi munkás, börtönviselt Garnett be akarja léptetni a baptista egyházba, de a lány fellázad és nem engedelmeskedik. Eddig szinte mágnesesen vonzódik a férfihoz, de ez csak testi vonzalom- anyja és barátja , Jerry is hiába próbálja lebeszélni erről a kapcsolatról. Aregény végén nyitva marad a hősnő további sorsa, de érezzük, minden bukdácsolása ellenére meg fogja találni saját útját.