ADATLAP
Az arany virágcserép
A múlt német írói és költői közül csak nagyon kevésnek jutott osztályrészül, hogy műve ösztönző és termékenyítő erőként hatoljon be más irodalmakba, idegen kulturális közegben gyökerező alkotások ihlető forrásává váljék. E. T. A. Hoffmann egyike volt ezeknek a keveseknek: Goethe és Heine mellett az egyetlen német író, akinek hatása térben és időben egyformán hosszan gyűrűző, széles körű és maradandó is. A világirodalmi hatású író szerény és szűk keretek közé szorított élete két szférában zajlott. A polgári életben jól képzett jogász és lelkiismeretes tisztviselő volt, művész mivoltában viszont a romantika univerzális művészideáljának megtestesítője: ügyes kezű festő, kitűnő muzsikus, jó zeneszerző s mindezek mellett a német romantikus irodalom egyik legeredetibb tehetsége. Polgári foglalkozásánál fogva maga is beletartozott józan, prózai, fantáziátlan filisztervilágba, művében viszont a hétköznapok szürke valóságát átvilágító, varázslatos, érzék feletti világot teremtett. Ez a kettősség mindvégig meghatározója marad Hoffmann írásművészetének, amely a realitásban éppúgy otthon van, mint a képzelet tündérországában....
Gyuricza Györgyné véleménye:
Még gimnazista koromban elkezdtem az olvasását, de hamar abba hagytam és a kötelező olvasmányok rövidítve változat került előtérbe.
Most se lesz a kedvencem, iszonyatos volt. Túlságosan csapongó számomra a történetvezetés, és kész elmebajként éltem meg az olvasását. Nem szeretem az ilyen valóságtól túl elrugaszkodott történetet.
Járfás Vivien véleménye:
Örülök, hogy nem a középiskola alatt vettem kezembe ezt az olvasmányt, így egész más szemlélettel olvashattam. Nekem kifejezetten tetszett, hogy az író és mi magunk is a cselekmény részeseivé válunk. Az olvasása során szó szerint beszippant minket a mese világába.
Ható Fanni véleménye:
Valamiért imádom Hoffmannt, pedig annyira távol áll tőlem ez a stílus, mégis az egyik kedvenc íróm. Ez a műve azonban nem a kedvencem, itt-ott kicsit átesett a ló túloldalára a fantasztikumban, nyitottnak kell lenni a mesés elemekre, és nagyon élvezhető könyv. Hoffmann ebben a könyvben is megcsillogtatja a képességét, hogy olyan részletességgel ír le fantasztikus, misztikus dolgokat, hogy elképzelhetővé válnak.
Pollák Eszter véleménye:
Középiskolában olvastam már egyszer, és most azért választottam, mert nem emlékeztem a történetre. Misztikus történet a bátorságról, a hűségről, és az igaz szerelemről. Bár vannak benne keszekusza részek, de a lényeget ki lehet belőle hámozni. A nyelvezet is tetszett. Nem bántam meg, hogy újra elolvastam.
Németh Fruzsina véleménye:
A legtöbb kötelező olvasmányt elolvastam, így természetesen ennek is nekiálltam, annak ellenére, hogy szinte kizárólag negatív véleményeket hallottam róla. Bevallom, nekem sem nyerte el a tetszésemet, számomra ez egy nagy összevisszaság volt. Azt értem, hogy varázslatos könyv, meg a művész eltávolodása a hétköznapi világtól, de ezt a történetet már túl soknak találom. Azért meg kell említeni, hogy van benne pár érdekes és egyedi megoldás. Végigszenvedtem, de nem hiszem, hogy szívesen újraolvasnám.
Renáta Csiki-Kecskés véleménye:
Ennyire kelekótya regényt régen talán még sosem olvastam. Tényleg hatásos volt a szer aminek a hatása alatt ez mű születettet, ha tippelnem kellene LSD-re gyanakodnék, pedig korban ez sokkal korábbi, legyen inkább varázsgomba és már rendben is vagyunk. Elvarázsolt egy mű az biztos, valahogy csodaország jut róla eszembe, annál azért sokkal de sokkal összetettebb és jobb.
Romantika, fantasy hát nem tudom inkább maradjuk annyiban, van benne boszorkány, ami magában nálam komoly pluszt képvisel. A többit pedig érdemes kicsiny fenntartással kezelni.
Bártfai Anna véleménye:
Mivel minden kötelező olvasmányt elolvastam, ebbe a kategóriába egy olyan művet választottam amit a legtöbb középiskolásnak olvasni kell, de az én életemből eddig kimaradt. Így esett a választásom Az arany virágcserépre. Olvasás előtt erősen megosztó véleményeket hallottam róla: az egyik barátnőmnek nagyon tetszett, az anyukám pedig az egyik legborzasztóbb olvasmányélményeként tartja számon. Nekem személy szerint tetszett. Egy délután alatt sikerült elolvasnom és összességében olyan benyomást tett rám, mintha egy mese lenne, így nem zavartak benne a furcsa dolgok. A szóvirágok az elején zavaróak voltak, de viszonylag hamar megszoktam őket. Nekem a mondanivalója is tetszik, a mesevilág érdekes,kellemes olvasmány volt. Mindemellett megértem a fanyalgókat, aki nem ennyire "mesés" beállítottságú, annak biztos szenvedés olvasni (pláne, ha kötelező).
Csepei Angéla véleménye:
Gimiben kötelező olvasmány volt, de csak a rövidítését olvastam el időhiány miatt. Bűntudatom is volt miatta, de el is felejtettem utána. A kategória címének elolvasásakor egyből ez jutott eszembe, rögtön meg is kerestem a polcomon. Eléggé érdekes élmény volt, tetszett is meg nem is, de nem bántam meg, hogy végre elolvastam.
Barva Mónika véleménye:
Egy mese csodás nyelvezettel, ahol pillanatok alatt csöppenünk a valóságból egy varázslatos világba, majd egy félmondattal rögtön egy másik világba, ahol magától értetődő, hogy papagájok hozzák a híreket.
Petes Judit véleménye:
Úgy éreztem nagyobb küzdés lesz, de szerencsére nem. Maga a történet tetszett, de az írásmód valahogy nem, és esélyes hogy az én készülékemben a hiba, mert általában nincs gondom a régebbi szépirodalmi könyvekkel, de ezen közel voltam az elalváshoz, még szerencse, hogy csak egy novella az egész. Teljesen beszívott állapotban íródhatott ez a könyv, nálam a kígyóba való beleszerelmesedés és a mű zárása tette be a kaput. Nem is tudom, mért került bele ez anno a választhatóan elolvasható könyvek listájába….
Darvas Edina véleménye:
Kötelező olvasmány gyanánt olvastam el, tegnap és tegnap előtt. Az elején kicsit furcsa volt, őszintén az első három oldalt kétszer olvastam el, mert nem tudtam figyelni. Nem szokásom ilyen könyveket olvasni, de be kell valljam, a történet aranyos és egészen magával ragadó. Amint valaki hozzászokik az író stílusához - ami egyébként nem nehéz - kellemes olvasmány, egyszer megéri elolvasni.
Csabai Regina véleménye:
Számomra ez a könyv nagyszerű élmény volt. Könnyen és gyorsan olvasható. E. T. A. Hoffman egy mesebeli, varázslatos világot tárt az olvasó elé, melyet a főszereplő Anselmus épp annyira imádott, mint amennyire meg akart tőle szabadulni.