ADATLAP
Az emlékek őre
...
Németh Luca véleménye:
Hirtelen ennyi jut eszembe:

"Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!"
Éder Annamari véleménye:
Nagyon meglepődtem hiszen egy gyerekkönyvre számítottam holott annyira nem is a kicsiknek szól. Olvastatta magát a könyv, jól felépített történet egyszerű fogalmazásban. Az egész kicsit ijesztő volt, hogy tökéletes világban élni, de érzelmek nélkül? Ki akarná ezt? A könyv mindennek ellenére tetszett, kiváncsi vagyok a film milyen lehet. Majd egyszer :)
Jakabné Rácz Ildikó véleménye:
Nagyon tetszett a könyv...magával ragadó és elgondolkodtató történet....Végig szurkoltam, hogy jól alakuljon Jonas és Gabe jövője. Jonas sok akadályt legyőzött, komoly és merész döntéseket hozott, hogy elérje célját! Nagyon tetszett, ahogy megismerkedett a múlttal...és bízom benne, hogy a Másholban megtalálja majd a helyét és persze lehetősége lesz megismertetni az új, színes, érzelmekben gazdag világot családjával, barátaival és társadalmával is! Gabe-nek már az lesz a természetes, de Jonasnak ez hatalmas változás lesz, amire mindig is vágyott, amiről mindig is álmodott...Jó szórakozást a könyvhöz!
Kemendi Tímea véleménye:
Kicsit hasonlít az orwelli 1984-hez, mindegyikben egy egyetemes rendszerre akarják rászabni az egyént, de ennek a története legalább aranyos volt. Nem szeretnék olyan világban élni, ahol nincsenek színek, érzések, nincs hó, nincsen "bolydulás" :)) Több olyan téma is volt benne, ami nem volt igazán kirészletezve, így akadt pár dolog, aminek nem értettem a mikéntjét. Viszont szívesen elolvasnék belőle egy második részt, hogy hogyan sikerült beilleszkedni nekik a színes, teljes világban :)
Kovács Szilárd véleménye:
A könyv elég nagy meglepetés volt számomra.. Már csak azért is mert az egy dolog, hogy utópisztikus volt, de az a megoldása, hogy az emberek "eltávozását" hogyan oldják meg eléggé előre vetíti a brutális jövőt. S ugyanakkor bizonyos szempontból érthetetlen is.. Azért lennének kérdéseim mit hogyan képzelt még el.. S az emlékeket hogyan tudja kordában tartani az őrző? Mert ez nem túlságosan derül ki..
Silye Tibor véleménye:
Azonnal magával ragadott a regény, és annyira meg se tudom fogalmazni, hogy miért. Szerettem úgy, ahogy van az egész történet. Tetszett az írónő stílusa, amely könnyed és olvasmányos. Sok leírás van benne, amit én általában nem szeretek, ha túl sok, de itt imádtam minden egyes részletet. Megfogott az írónő, mert nagyon ért ahhoz, hogy hogyan éreztesse át velünk a karakterek helyzetét. A leírásaival nagyon jól átadja a könyv hangulatát, és megértjük, hogy milyen lehet ebben a világban élni. A másik fontos okom pedig maga Jonas, akit imádtam az első perctől kezdve. Nagyon szimpatikus hős. :)

http://discussion.blog.hu/2016/11/28/uj_kedvencre_tettem_szert
Farkas Beatrix véleménye:
Érdekes volt. A szervezettség, a rendszer. Az egyelnet.
Kíváncsi vagyok ki-hogy-mikor alkotta meg. Irányítja valaki a telepeket vagy ők irányítják magukat?
Jonasnek nem a halálával szállnak vissza az emlékek? Ezek szerint rosszul értelmeztem...
De mégis így van akkor az örökítő halála után nem lesz totál káosz?
Hiszen akkor senki sem lesz ott segíteni .... ?
Beke Kincső véleménye:
Mindenkitől csupa jót hallottam erről a könyvről, így magas elvárásokkal ugrottam neki az egésznek. Be kell hogy valljam, nekem nem nyerte el annyira a tetszésemet, az okát még nem fejtettem meg. BÁr brutális az, hogy milyen "tökéletes" világban is élnek Jonasék. Abszolúg egyetértek a szökésével. Kíváncsi vagyok a második részre, szeretném elolvasni, hogy tudjam meg Jonas és a kis Gabe eljutott e végül a Másholba. Titokzatos hely az a Máshol, az már csak biztos. Ahogy az előttem állók is írták, nem volt túl sok cselekmény, egészen a végéig, ezért nekem nem nyújtotta azt az élményt a könyv, hogy akarjam olvasni, számomra monotonnak tűnt, mindig ugyanaz történt, minden nap. Mondjuk az az egyik lényeg, hogy abban a társadalomban minden olyan monoton és az emberek totál kiszolgáltatottak. Hál' Istennek az utolsó oldalakban már volt több akció. Szó mi szó, aranyos történet, szerintem elolvasom a többi részét is, hiszen kíváncsivá tett, de nem nagyon gondolok arra, hogy újraolvassam. Lehet én nem értettem jól a mondanivalót.
Sándor Anita (AniTiger) véleménye:
A történet csodálatos és ijesztő. A könyv pedig könnyen olvasható, jól felépített, de nem gyerekes vagy egyszerű. Már megtanultam, hogy az ilyen tökéletes társadalmaknak mindig van pár mocskos, kis titkuk, de elsőre mindig jónak tűnnek a szememben! Érdekes, egyedi és marhára szégyellje magát, aki akciófilmet csinált belőle...
Mike Franciska véleménye:
A regény elolvasása után rögtön meg akartam nézni Az emlékek őre megfilmesített változatát is, amely végül nem nyerte el túlságosan a tetszésemet. A történetből hiányoznak részletek, amelyek nélkül az, aki nem olvasta a könyvet, talán meg sem érti teljesen a mondanivalót és nem érzi át úgy a történetet, mintha a regényt olvasná. A könyv egy remekül felépített történetre épül, amelyben fokról fokra bontakozik ki Jonas, látszólag tökéletes világának kegyetlensége. Az emberektől a legnagyobb értékeket vették el : az érzelmeket és a függetlenséget. Regényében az írónő megláttatja, hogy lehet látszólag olyan világban élni, ahol semmi rossz nem történik velünk, de szembe kell nézni ennek az árnyoldalaival is. Például érzelmek hiányában igaz, hogy nincs gyűlölet, de szeretet sincs. Az emberek kizárták a színeket is, lassan az évszakok is eltűntek. Egy olyan világot teremtettek maguknak, amelyben mindenkinek az élete abban a meghatározott rendben folyik, melyből senki nem akar és nem is tud kilépni egészen addig a napig, amíg Jonast ki nem nevezik az emlékek őrévé...
Fehér Barbara véleménye:
12 éves voltam, amikor először elolvastam. Én akkoriban nem szerettem olvasni, de ezt a könyvet nem bírtam lerakni. Azóta többször elolvastam, és másokkal is elolvastattam. A családdal pedig megnéztük a filmet. A filmben csalódtam. A történet egyszerűen zseniális. Egy érzelemmentes, elszigetelt világ nagyon jó hely arra, hogy megmutassa: a mai társadalom milyen lenne "só nélkül". Azaz milyen lenne érzelmek, emlékek és viszontagságok nélkül. Ami a mi világunkban zavar minket, rádöbbenünk, nem lehet nélküle élni.
Ungvári Ágnes véleménye:
Mindenképpen a film előtt szeretettem volna elolvasni, emellett olyan híre van ennek a könyvnek, ami miatt „ezt egyszer el kell olvasnom” kategóriába soroltam. Nos, elolvastam, és azt hiszem értettem is, de engem valahogy nem érintett olyan mélyen, mint sokakat. Ami nagyon tetszett, hogy a világ, amelyet az írónő kreált, kifejezetten jól ki van találva, részletesen elénk van tárva, ez szerintem a manapság megjelenő disztópiák egyik nagy hiánya. Ami kevésbé tetszett, hogy szinte nem volt semmi konfliktus, cselekmény, csak úgy folydogált a történet egészen a végéig, amikor azért valljuk be, nem „egy rágjuk tövig a körmünket” esemény ki nem zökkenti a leíró jellegéből. Pedig én nem vagyok egy adrenalinfüggő olvasó.
Palotas-Dascal Edina véleménye:
Ez egy nagyon is szerethetö mü.Azon viszont nagyon csodálkozom,hogy ifijusági regénynek van besorolva,szerintem a mondanivaloja ennél sokkal több,valoszinüleg a hossza miat lett ez a besorolása.
Ami benne engem megfogot az a kérdés amit felvett a szerzönő,hogy a mindennnapi biztonságért mit is vagyunk képesek feladni?Öszintén bennem a könyv kérdéseket vetett fel,amikre a választ én nem találtam!

Egy szó mint száz jöhet a következö rész aminek a kategoriája valyon az elolvashato egy nap alatt lesz e?
Pollák Eszter véleménye:
Még középiskolás koromban olvastam, és már akkor megragadott az a különös világ, amiben játszódik a regény. Ma viszont egész más ami elgondolkoztatott benne. Minden felülről irányított társadalomnak (mások mondják meg, mi legyen belőled, kivel házasodhatsz) pont az a legnagyobb hátránya, hogy nem lehetsz EGYÉN, egyéniség, mert nincs meg a szabad választás lehetősége. Egy ilyen társadalom eleve kudarcra van ítélve, a tagjai hazugságban élnek, és mivel tudatlanok, csak látszólag boldogok. Aki pedig más mint a többi, az vagy megszokik, vagy megszökik. Jonas a főhös is ilyen választás elé kényszerül. Felvetődött bennem ugyanakkor egy kérdés, amire a regény nem ad egyértelmű választ: ez a társadalom előbb-utóbb elpusztítja önmagát. Képes lehet-e egy egyén, miután kitört ebből a közegből, felépíteni egy új társadalmat, ami jobb és nemesebb, mint a régi volt?
Dr. Szigeti Orsolya véleménye:
A könyvet a film ismeretében olvastam el, de csak a végében csalódtam kicsit. Ugyanaz a hangulat, ugyanaz a világ tárult elém, amit vártam. A főhős 12 éves kora ellenére sem éreztem gyerekesnek a történetet... Nekem tetszett.
Ilyés Teréz véleménye:
Anyától kaptam ezt a könyvet. Szeretem bár nem volt mindig teljesen tiszta nekem. Szerintem Jonas bátor volt, amiért meg tudott szökni Gabriellel, de egy kicsit buta is amiért nem gondolt arra,hogy meg is halhatnak a határon túl. A második részéről a Valahol meszéről egyáltalán nem feltételeztem volna, hogy köze van az Emlékek őréhez. Az volt a jó, hogy a Hírvivő a sorozat harmadik része összefogta az első és a második részt.
Sárkány Eszter véleménye:
A tizenkét éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltő fiúk és lányok egész életre szóló pályát kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt tárul fel, milyen titkok lapulnak az őt körűlvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát.
Sárkány Eszter véleménye:
A tizenkét éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltő fiúk és lányok egész életre szóló pályát kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt tárul fel, milyen titkok lapulnak az őt körűlvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát.
Vass Antónia véleménye:
Ezt valahogy párhuzamosan olvastam a Darren Shan könyvvel, és az jutott eszembe, hogy miért is nem olvastam én ennek a folytatásait, hiszen imádtam, vagy négyszer kölcsönöztem ki anno, mígnem ráleltem egy antikváriumban. Magamtól nem biztos, hogy levettem volna újra a könyvespolcról, de megnyugtató, hogy a sajátomnak tudhatom.
Serhal Diána véleménye:
Érdekes, hogy Az emlékek őre sorozatból pont ez tetszett a legkevésbé- de még így sem jelenti azt, hogy nem élveztem. Ebben a sorozatban egyszerűen nincs rossz könyv (szerintem :))! Jóleső érzés egy ennyire okosan felépített, tanító jellegű művet olvasni. A filmet láttam először, bevallom, és bár a zenéjét azóta is hallgatom, annyira nem fogott meg. A könyv persze annál inkább, mindenképpen elismeréssel és köszönettel tartozom az írónőnek! Vannak egyszerűen olyan könyvek (jelen esetünkben könyvsorozatok) amik nélkül tudjuk, hogy kevesebb lenne a világ, vagy legalábbis mi. :)
Bokor Kitti véleménye:
Nem volt rossz,de nem lett a kedvencem. Bár izgultam,hogy végül is sikerül-e Jonas terve. Számomra felháborító volt,ahogy az idősekkel,a kisgyerekekkel bántak,és hogy voltak olyan nők,akik szülőanyáknak voltak jók. Nem volt vészes,de ha a film és a könyv között kéne választanom,inkább a filmet választanám.
Orosz Aletta véleménye:
Biztos nagyon gyerekes vagyok, de én felnőtt létemre nagyon jól szórakoztam ezen a könyvön. Érdekes, pörgős, szórakoztató. Sajnos csak a végén jöttem rá, hogy ez csak a történet első része. Természetesen folytatom.
Szalai Adél véleménye:
Nem tetszett a könyv. Nem szimpatikus ez az érzelem mentes világ, ahol mások döntenek emberi érzésekről, sorsokról, életekről. Nyilván beleéli magát az olvasó a főhős szerepébe miközben olvassa a könyvet, és azt hiszem senki sem cselekedett volna másképp a végén.
Szabó Márta véleménye:
Imádom. Lowry-nak hála, anno, 13 éves fejjel megszerettem az olvasást. A könyvből készült film egy vicc, bánom, hogy megnéztem. Ez a regény volt, ami a kezem ügyébe akadt, amikor válaszokat kerestem, és ez a könyv volt, amelynek hála, kaptam is. Persze, mindezt tizenéves kiskamaszként.
Kolozsi Etelka véleménye:
Az első gondolat, ami a könyv elolvasása utá eszembe jutott, hogy pont akkor lett vége, amikor végre érdekes lehetett volna. Az író által a jövő egyfajta alternatívájaként bemutatott társadalom meglehetősen álszent és unalmas volt a számomra.
Kulcsár Réka véleménye:
Először a filmet néztem meg, még pár hónappal ezelőtt, kicsit máshogy alakult a történet benne, de a könyvben érdekesebb volt átélni az emlékek átadását. Érdekes történet, fura jövőt ír le. Nem hiszem, hogy az a legjobb megoldás, ha az emberek ugy élnek mint az állatok, akiknek megvan a napi rezsim, semmi változatosság nincs az életükben.
Horváth Katalin véleménye:
A gyerekeim polcáról emeltem le. Egyszerű a történet, a lényegét már megérti egy 10-12 éves gyerek is. Egy irányított világ egyen-érzelmekkel, egyen-gondolatokkal. Színtelen, szagtalan, steril. Örüljünk a sajátunknak, ahol néha fáj, néha boldogságos az élet, de a miénk.
Onika-Szvath Szilvia véleménye:
Szerintem ez a könyv nincs 500 oldal :) De sebaj. Gyerekkoromban láttam ezt a könyvet, de csak most olvastam el. Nagyon tetszett, és nem is tudtam,hogy van folytatása, illetve, hogy film is készült belőle. Folytatás nélkül is megállta a helyét a történet.
Bartosné Móni véleménye:
Évek óta a polcon volt a könyv, a gyerekeimnek vettem. Itt láttam és olvastam róla, azért kezdtem bele. Ellentétes érzésekkel fejeztem be. Míg a történet egyszerűsége, rövidsége (1 napos könyv) valóban gyerekkönyv kategóriába teszi, a mondanivalója nem igazán gyerekeknek való. Könnyed, olvasható kis történet, de nem mozgatott túlságosan meg. Lehet, hogy azért mert már túl vagyok az Éhezők viadalán vagy A beavatott-on. Azokban is egy irányított világ elevenedik meg előttünk, de ez a könyv azokhoz képest, nagyon egyszerű. :(
Horváthné Gy. Szabina véleménye:
Féltem ettől a kategóriától, mert én egy konzervatív ember vagyok, filmekben sem szeretem az elképzelt jövőben játszódó történeteket.Nézegettem, hogy itt ki, milyen könyvet olvas ebben a kategóriában, és ezt találtam a leginkább nekem valónak.
Könnyen, gyorsan sikerült elolvasnom Gabe történetét. A mai ember számára nehezen érthető világban élnek: nincsenek színek, évszakok, állatok, érzelmek, valódi családok. Mindent az ész irányít (illetve a döntéshozók), hogy ki marad életben, ki, milyen munkát végez. A könyv végével nem ér véget a történet. Így hát muszáj volt elolvasnom a folytatásokat is, a Valahol, messze, a Hírvivő és A fiú után már a teljes történet kirajzolódott, bár maradtak bennem kérdések, hiszen több helyszínről, más-más időszakokból alkotta meg az egészet az írónő.