ADATLAP
Bűn és bűnhődés
Nagyszerű könyv; pont most tanultunk róla. Hihetetlenül érdekfeszitőnek találtam....
Farkas Csilla véleménye:
A nem közönséges embernek joga van ölni, ha azzal az emberiség javául szolgál. Ezt szeretné Raszkolnyikov igazolni, mikor elköveti a gyilkosságot. Tettébe belebetegszik, jön a lelki bűnhődés. Mikor a lélek már nem tud a teherrel megbirkózni, bevallja bűnét, ezután következik a testi bűnhődés. Raszkolnyikov lelki vívódása mélységesen megérintett, levitt a pokolba, majd amikor bevallotta tettét, jött a feloldozás.
Kaulics Krisztina véleménye:
Ez az a könyv, amit elolvasni fájdalmas, kihagyni viszont bűn. Megterhelő regény, csupa fontos és komoly témáról, életteli, valószerű és gyarló szereplőkkel, csodálatos stílusban, hihetetlen tanulsággal. Az elmúlt hónapok legnagyobb könyvélménye volt - egy olyan mű, ami valóban megmozgatott, elgondolkodtatott és tanított. Hihetetlen. Olykor olyan megrázó és súlyos gondolatokkal volt tele, hogy egy időre muszáj volt félreraknom - képtelen voltam továbbolvasni. Később aztán újrakezdtem, és így már meg tudtam birkózni a benne foglaltakkal. Még a mai világban is merész témát választott Dosztojevszkij, de tökéletesen írt róla: soha nem lesz még egy olyan megható, minden ízében kidolgozott könyv, mint ez. Nem is tudom, mit mondhatnék még róla, azonkívül, hogy mindenkinek el kéne olvasnia legalább egyszer ahhoz, hogy teljes életet élhessen, mert ez a könyv ad: olykor terhet, olykor feloldozást.
Papp Adrien véleménye:
Szerettem, hogy a regény minden lapja szinte szétfeszült: az író mesterien adta át azt a feszültséggel teli lelkiállapotot, a kezdődő téboly izgágaságát, melyben Raszkolnyikov volt. Imádtam, hogy ez nem egy nyugis regény volt, hanem szinte kergetően vad.
Papp Adrien véleménye:
Szerettem, hogy a regény minden lapja szinte szétfeszült: az író mesterien adta át azt a feszültséggel teli lelkiállapotot, a kezdődő téboly izgágaságát, melyben Raszkolnyikov volt. Imádtam, hogy ez nem egy nyugis regény volt, hanem szinte kergetően vad.
Sebestyén Lilla véleménye:
Oda vagyok az orosz realizmusért, de ezzel a könyvvel igencsak apránként haladtam. Annyira lesújtó a hangulata az első oldalaktól kezdve, hogy kis lépésenként olvastam, más könyvek mellett. Nem csalódtam Dosztojevszkijben most sem, egyszerűen lenyűgöző, hogy milyen összetett az egész mű, aprólékosan mutatja be egy ember lelkének viharait. Nem is igazán értem, miért nem olvastam el már korábban. Annyira magával ragadja az ember gondolatait. Nagyon jól tudjuk, hogy a gyilkosság bűn és hiába próbál minket Raszkolnyikov az ellenkezőjéről győzködni, de mégis már-már kezd benne az olvasó rációt találni, bár lehet, hogy csak egyszerűen az együttérzés teszi. Nehéz fekete-fehéren gondolkodni, mikor látjuk milyen nehézségek sora vezet el A-ból B-be. A legmegrendítőbb viszont az, hogy mit művel a lelkiismeret-furdalás nem csak a konkrét szenvedő alannyal, hanem annak egész környezetével.
Farkas Niki véleménye:
Bűn-e a gyilkosság? Hogyan bűnhődünk bűneinkért? S milyen penitenciát kaphatunk tetteinkért? Valóban megbánjuk-e azt, teljes szívvel, mely saját eszménkkel szembemenő, ellenkező? Dosztojevszkij mint "ügyeletes" pszichológusunk, választ kínál az imént említett kérdésekre főhőse, Rogyion Romanovics Raszkolnyikov életpéldája által. A képlet egyszerű: vegyünk egy kissé egyedi gondolkodású, egyetemi tanulmányait éppen szüneteltető fiatalt, adjunk hozzá egy egyedi eszmerendszert, bátorságot, remekül kidolgozott karaktereket, akik hol akadályozzák, hol segítik Rogya útját, reprezentatív helyszínleírásokat, a kor társadalmának brilliáns bemutatását, váratlan fordulatokat, s voila: kész is az orosz realizmus nem létező mázába bújtatott, abszolút lebilincselő olvasmány-sütemény. Kötelezően ajánlottan fogyasztható minden elmélkedni szerető olvasónak, akik nem sajnálják a kiolvasást követő napokat a regény alapkérdéseinek megválaszolására szentelni.
Bedekov Angéla véleménye:
Az eleje tetszett, aztán azt éreztem, hogy vontatott. Az elme bomlását részletesen leírja, amit teljesen át tudtam érezni, de voltak részek amelyeknél úgy gondoltam, hogy túlságosan elhúzza és vártam, hogy a végére érjék.
Renáta Csiki-Kecskés véleménye:
Furcsa, hogy mennyire ijesztegettek ezzel a könyvvel, egy unalmas és ráadásul nehéz olvasmányra számítottam, ehhez képest igencsak meglepődtem, hogy milyen könnyen csúszott. Egy pillanatra sem éreztem unalmasnak, sem feleslegesnek akár egyetlen oldalt is. Ez pedig nagy erősség egy olyan mű esetében különösen, ahol a cím még azt is elárulja, hogy komolyabb meglepetés sem fog érni minket. De hát az élettől sem megy el a kedvünk, csak mert tudjuk mi lesz a vége. (Legalábbis nem kéne.)
Kevés könyv volt rám ekkora hatással eddig, azt hiszem már nem költözik vissza a polcomról a nappaliba.
Eőriné Zsoldos Ildikó véleménye:
Azèrt jò a könyvkihìvàs,mert elolvasok olyan könyveket is, amiket eddig csak halogattam. Ilyen a Bűn ès bűnhődès is. Kàr lett volna kihagynom, mert tetszett. Nem tudtam gyorsan haladni vele, mert voltak olyan szituàciòk,amik elgondolkodtattak.Vègig foglalkoztatott az a kèrdès, hogy az eldugott holmival mi lett? Vagy hogy Raszkolnyikov mikor vallja be tettèt. Minden felnőttnek ajànlom olvasàsra!
Berta Szilvia véleménye:
Már régen el kellett volna olvasnom, de úgy voltam Dosztojevszkijjel is, minta fogyókúrával, hogy majd jövő héten...Örülök, hogy belevágtam és elolvastam. Néha sodort magával, néha le kellett tennem és emésztenem. A karakterek nagyon összetettek, nagyon valósak. A történet pedig tanulságos és elgondolkodtató.Legközelebb a Karamazov testvérek jön...
Varga Gréta véleménye:
Jó néhány könyvre meg kell érni lelkileg. Ez a könyv pontosan ilyen. Nehéz és lassú. Nem az a könyv, ami magával ragadja az embert, azt nekünk kell akarni, végigjárni a főszereplővel az elkerülhetetlenig az eseményeket, a rettegést az elkövetkezendő naptól, a holnaptól. Szeretteivel való szembenézést bűnei után, majd a végén rádöbbenni az örök igazságra, hogy az élet akkor teljesedik ki, akkor válik egésszé, ha az ember megtalálta élete célját, lelki társát, talán a sírig tartó szerelmet.
Lukácsné Velősy Dóra véleménye:
Nekem tetszett olvasni a vegeerhetetlen, csavaros es a mai ember fulenek szokatlan mondatokat, kifejezeseket. Tenyleg elgondolkodtato es aktualis kerdeseket.feszegeto konyv. Anno nem volt kotelezo olvasnom, de mindig is sort szerettem volna keriteni ra. Orulok, hogy a kezembe akadt.
Ladányi Bernadett véleménye:
Nagy kihívás volt számomra ez a könyv, mert annak ellenére hogy szeretem az orosz realizmust és a könyv is olvastatja magát, voltak olyan pillanatok amikor legszívesebben abbahagytam volna az egészet mert annyira felbosszantott egy-két szereplő tette. Kedvenc szereplőm Szonya.
Decsi Dániel véleménye:
Megragadja az embert, majd a végén kidobja és hagyja gondolkodni. Az ember átértékeli az életét.