ADATLAP
Dublin Street
Négy éve az amerikai Jocelyn Butler, hátat fordítva tragikus múltjának, Edinburgh-ban kezdett új életet. Joss nem adja át magát a gyásznak, nem néz szembe a démonaival, és senkihez sem akar igazán közel kerülni, de miután beköltözik Dublin Street-i fantasztikus albérletébe, lakótársnőjének jóképű bátyja fenekestül felforgatja féltve őrzött magánéletét.

Braden Carmichael az a fajta ember, aki mindig megszerzi, amit akar. És ő most Jocelynt akarja az ágyába csábítani. Braden, miután megtudja, hogy Joss irtózik a komoly kapcsolatoktól, alkut kínál, amelynek keretében átadhatják magukat a vágyaiknak anélkül, hogy „túlbonyolítanák” a dolgokat. Jocelyn merő kíváncsiságból belemegy az egyezségbe, miközben nem is sejti, hogy a skótot egyetlen cél vezérli: a lelkéig lemezteleníteni a konok lányt…...
Bakos Vivien véleménye:
Nem tudtam mire számítsak mikor a kezembe vettem ezt a könyvet, úgy ajánlották, így bíztam benne, hogy jó lesz, mégsem tudtam igazán miről szól. Fülszöveget olvasás előtt soha nem nézek meg, mert a könyv eleje pocsékba menne. Így indultam neki ennek is, s rájöttem, hogy nagyon tetszett. Annak ellenére is, hogy nem igazán vesződött a szerző klisé mentessé tenni az irományát, mégsem zavart, mert jól volt megfogalmazva és érdekes volt. Egyszóval: örülök, hogy elolvashattam.
Süveges-Kuzma Enikő véleménye:
2 nap alatt a végére értem a könyvnek. Tetszett, könnyű olvasmány. Alapjában véve az egész történet - mint Joss és Braden, mint Ellie és Adam párosa - kitalálható volt. Kedveltem a szócsatákat, a kis odaszúrásokat. Könnyed olvasmány, lazulásnak tökéletes.
Kovács Roxána véleménye:
2nap alatt a végére értem ennék a könyvnek!! Nekem nagyon tetszett. Minden szereplőt szerettem! Imàdtam a végét..:')
"A felhők nem mindig súlytalanok. Néha sötétek és nehezek. Ilyen
az élet. Ezt dobta a gép. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem félek semmitől, de most már tudom, hogy amíg Braden is mellettem áll a szabad ég alatt, akkor sincs nagy baj, ha elered az eső. Legfeljebb együtt ázunk meg."
Bejczi Anita véleménye:
Alig egy perce fejeztem be, és hú! Nagyon-nagyon tetszett! A legszörnyűbb, hogy nem emlékszem pontosan a London Roadra (mert hát persze nem tudtam, hogy ez sorrendben előtte van, és azt olvastam el előbb...), de azt biztosan tudom, hogy ebben a könyvben nem annyira tetszett Jo. Viszont Joss és Braden! Imádtam a párosukat, imádtam a macska-egér játékot, azt meg főleg, hogy nem lett elkapkodva a szerelmi szál, sőt, szépen ki is lett dolgozva. Nagyon nagy gratuláció az írónőnek, ez a könyv kedvenccé lett (és ráadásként újra fogom olvasni a London Roadot... :))
Fülöp Zsanett véleménye:
Nagyon szeretem a Skóciáról szóló könyveket és bár itt az ország annyira nem került előtérbe, de nagyon tetszett ez a könyv. Olvastatja magát. Nem tudtam letenni, egyszerre befaltam az egészet.
Pencz Bernadett véleménye:
Dublin street a cím, de Edinburgh-ban játszódik és nagyon jó volt olvasás közben magam elé idézni a helyszíneket, ahol járnak-kelnek, vagy visszagondolni a skót időjárásra.
Tetszettek a karakterek, bár a szóhasználat már a közönségesség határát súrolta nálam helyenként.
Nagyon tetszett a család ábrázolása, hogy hányféle testvér hogy tud mégis együtt lenni nagy szeretetben. Ritkaság, de legalább olvasni jó lehet(ett) róla.
Azt is érdekes volt látni, hogy komoly életkrízist hogy lehet úgy megjeleníteni, hogy gyakorlatilag bárkire igaz lehet és nagyon sokan szenvedhetnek tőle az életben, csak sokszor nem merik így végigjárni a kezelést, mint ahogy Joss végigcsinálja.
Békés Nikolett véleménye:
Oh, végre egy könyv amit le se tudtam tenni. Pont annyi erotika volt benne ami még élvezhető. A főhősnőt nagyon szeretem, a történet szépen kidolgozott, a mellékszereplők is szerethetőek voltak. Várom a folytatását. :)
Beri Barbi véleménye:
Igazán élvezetes olvasmány. Nagyon jól van felépítve, sehol sem éreztem azt, hogy az író csak húzza a történetet, vagy összecsap bizonyos részeket. Örültem, hogy a kezembe akadt egy olyan erotikus jelenetekkel megfűszerezett könyv, ami ilyen igényes.
Nagyon szimpatikus volt mindkét főszereplő. Tetszett, hogy Braden végig ilyen kitartó volt, és nem hátrált meg, valamint hogy a cél érdekében mindent bevetett. Jó volt olvasni, hogy ilyen jól kiismerte a lányt, és igyekezett segíteni neki. Joss eléggé makacs volt, és a történet során egyszer-kétszer megütöttem volna, hogy a saját boldogságának útjában áll és hogy így kínozza szegény Bradent, de azért ő is szerethető volt. Megkedveltem a mellékszereplők közül Elliet és Adamet is. Örültem, hogy a számukra is végül happy end lett a történet.
Nemszilaj Judit véleménye:
Tetszett is meg nem is. Nekem sokban hasonlított a Szürke ötven árnyalatához. A gyámoltalan lány és a mindent akaró pasi. Már az első találkozásukkor a kocsiba izzik a levegő- egy kicsit absztrakt nekem, már akkor tudni, hogy ő lesz a lakótárs bátya. Az alaptörténet viszont tetszett, a lány aki nem enged közel magához senkit és mégis mindenkiért aggódik. Igazi szerelmes könyv, kicsit több erotikával mint kellene. Tini, de egyben érettebb lányoknak való, akik az ilyen szerelmet stb. keresik.
Gyihor Anna véleménye:
Nem lett a kedvenc könyvem, de azért tetszett. Bradent nagyon szórakoztatónak találtam, a húgával együtt. Jocelyn személyisége nem nyűgözött le, szerintem túlságosan menekült. A történet alapja viszont jó volt. Romantikus lányoknak ajánlom. :)
Szénás Katalin véleménye:
Egészen elviselhető romantikus történet, egy a családját korán elveszítő lányról, és egy menő, szexi üzletemberről. Nem mondom, néhány helyen előjöttek a klisék, de alapvetően egy kellemes kis történet kerekedett ki belőle. A Szürke Ötven Árnyalatától nagyságrendekkel élvezhetőbb, engem néha a srác Grey-re emlékeztetett, de sokkal szimpatikusabb karakterrel rendelkezik.
Aki egy könnyed, romantikus könyvre vágyik - elsősorban lányok - azoknak jó választás lesz.
Szabó Ibolya véleménye:
Fiatal felnőtteknek (főleg lányoknak) szóló történet erotikával színezett történet a vesztességek feldolgozásáról, mások "beengedéséről". Kifejezetten tetszett, többek között, hogy a főszereplő karaktere; az hogy a realitás talaján mozog, mégis az irracionális félelmei buta döntésekre sarkallják. És nem utolsó sorban: EDINBURGH!
Ivan Edina véleménye:
Január 11-én olvastam, tehát még nincs egy hónapja se, de már egy szóra sem emlékszem belőle. Untam.