ADATLAP
Egyasszony
Egy fiatal vidéki lánynak a 80-as évek derekán mozgás- és értelmi sérült gyermeke született. Bántalmazó férje oldalán küzdött kitartóan a családja boldogságáért, de harca kudarcra volt ítélve

Azóta eltelt több mint harminc év, a lányból asszony lett, de nem sikerült feldolgoznia az átélteket. Ezért kezdett blogot írni, amit rövid időn belül százezrek olvastak.

Péterfy-Novák Éva története a veszteség utáni továbblépésről és az elfogadás folyamatáról szól egy olyan korban és közegben, mely sem a hibát beismerni, sem a mássággal együtt élni nem akar.
...
Müller Judit véleménye:
Megrázó történet őszintén arról, amiről nem szokás beszélni. A sérült, halmozottan hátrányos gyermekkel való élet nehézségeiről, a párkapcsolati erőszakról, és a hatalom leereszkedő erőszakáról.
Kapitány Zita véleménye:
Nagyon rövid könyv, mégis annyi minden van benne...Megható, szomorú, és egyben szép is...Minden tiszteletem az írónőé, a betegeké, és a gondozóiké...Én nem is tudom, hogy lehet ennyi fájdalmat egyszerre elviselni.
Brunner Erika véleménye:
Akinek van gyereke, akinek nincs gyereke, olvassa el mindenki. Kötelező darab. Lenyűgöző írás, magával ragadó. Végig bele tudtam élni magam az írónő helyzetébe. Szomorú, hogy ilyen dolgok megtörténnek.
Varga Bernadett véleménye:
Bántalmazás. A monodrámában jól érzékelhető a bántalmazás örök körforgása.A bántalmazás majd a bűnbánat. A bántalmazott asszony szinte várja, hogy túl legyen a verésen, szóbeli becsmérlésen mert utána kedves, szeretett teljes vele a bántalmazója. Egy sérült gyermekkel nehéz kiszállni egy ilyen kapcsolatból. Eszternek sikerült.
Silye Tibor véleménye:
Nehéz írni erről a könyvről, mert nem hétköznapi dolgokról ír a szerző. Pontosabban nekünk nem hétköznapi dolgokról, mert neki teljes mértékben az volt. Egy olyan életről ír, amelyben élt éveken át, de mai napig nem tudta feldolgozni. Visszaemlékezés azzal a céllal, hogy végre fel tudja dolgozni azt, hogy elveszítette a lányát. Megrázó kötet, de mindezek mellett érdekes társadalomkritika is. A szerző ugyanis bátran ír olyan dolgokról is, amelyről mások mélyen hallgatnak.

http://discussion.blog.hu/2016/02/03/egy_asszony_gyasza
T. Erika véleménye:
Mindig is szerettem a színházat, így gyakran olvasok színdarabokról szóló cikkeket a híroldalakon. Egy alkalommal elém került egy cikk, amiben egy egyszemélyes darabról írtak, amely egy anya történetét meséli el, az ő küzdelmeit egy bántalmazó férj mellett, egy sérülten született gyermekkel. Már amit a darabról olvastam felkavart, de eldöntöttem, mindenképpen elolvasom az Egyasszonyt, szerettem volna megismerni az író történetét.
Merthogy az író a saját életéből merített, amikor megírta a könyvet, az ő küzdelméről szól.
Gombár-Erkli Katalin véleménye:
Igazi anyasors, nagyon valóságos és rettenetes. Szomorú, hogy így kell élnie egy anyának. A sok fájdalom megerősítette, és végül ,mégiscsak boldog tud lenni, szeretetet tud adni egész életében. Gyönyörűen ír az anyaságról. Fájdalmas, hogy sérült gyermeke születik és a második gyermekét irtózatos körülmények között veszíti el. Elképedve olvastam a kórházi-és intézeti körülményekről, bizonyos orvosok hozzáállásáról és örültem, hogy mégis van kivétel. Első házasságáról is beszámol a könyvben, ahol erőszakot kell megélnie, de fiatal anyukaként nem bír változtatni ezen. Nagyon erős érzelmeket kiváltó könyv, sosem fogom elfelejteni.
Antal Regina véleménye:
Egy borzasztó történet, fantasztikusan megírva. És már meg is vettem a jegyet a darabra.
Nagy erőre vall, hogy ezt ki tudta írni magából ennyi idő után. Nem elég, hogy gyermeke sérült, még a családon belüli erőszakot is elviseli. Erős nő, minden elismerésem.
És ez annyira a magyar valóság, de jó hogy vannak olyan intézetek, mint az Egri Gyermekotthon. Több ilyen intézmény kellene, ilyen dolgozókkal.
Gyöngyi Vörösné Molnár véleménye:
Nehéz írnom bármit erről a könyvről, lévén valamilyen szinten érintett vagyok. Több esetben -például a szülés körüli időszakról írtakban- azt éreztem, hogy velem szinte ugyan úgy történtek meg egyes részletek, máskor azt kívántam, bárcsak kicsit jobban hasonlítanék Évára.
Minden esetre egy valami biztos, a mostani kornak, társadalomnak gyökeresen meg kellene változnia ami a másság elfogadását illeti, hisz ugyan ki lehet biztos abban, hogy vele nem történhet meg hasonló, mint ahogy erre a könyv maga az élő példa?!
Benkő Ella véleménye:
Letehetetlen könyv. Valóságos történet, nem mindennapi helytállás és küzdelem a gyermekért, a családért. Ez az asszony "megdolgozott" a jelenlegi boldogságáért, volt bátorsága szembenézni a félelmeivel és legyőzni azokat. Le a kalappal előtte!
(A könyv arra sarkallt, hogy a saját portámon szétnézzek - mint gondozó - aki "más" emberekkel foglalkozik. Jól teszem a dolgom? )
Ajánlom!


Zsaklin Jády véleménye:
Szomorú történet egy nőről, akit a férje bántalmaz, ráadásul van egy sérült gyeremek is. A könyve szerzője teljes egyszerűségében módon írja le a vele naponta megtörténő megaláztatásokat, amit minden nőnek el kellene olvasni.Tanulságos és megható olvasmáyn.
Bognár Csilla véleménye:
Kicsit csalódást okozott a történet, annyira hívogató a borítója. Alig vártam hogy megtudjam, miről is szól ez a csodás küllemű könyv. Bár a történet nem mindennapi. Tragikus és őszinte. Mégis hiányérzetem maradt. De minden elismerésem az olyan asszonyoknak, akiknek sérült gyermeke van, és nem különben egy dühöngő férje.
Gurgulits Dalma véleménye:
Szívfájdító történet, nehéz volt végig olvasni. Valószínűleg nem állnék neki újra. Döbbenetes, hogy milyentermészetességgel meséli el az írónő Zsuzsika történetét.
Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Székely Ágnes véleménye:
Nagyon örülök, hogy elolvastam. Értékes és tanulságos könyv.
Világos, érthető, nincs mellébeszélés. Amit a szerző leír, úgy gondolom,csak egy nő képes elviselni és végigcsinálni. Minden tiszteletem Péterfy- Novák Éváé. Teljesen igaza van abban is, hogy nagyon sokan elzárkózunk a beteg gyerekektől, emberektől, de attól,mert nem veszünk tudomást róluk,még léteznek. Ha máshogy nem, legalább könyvén keresztül ajánlatos mindenkinek bepillantást nyernie az otthon életébe és az ott dolgozó ápolók, orvosok rendkívüli erejébe. Nő társaim mellett szívből ajánlom minden férfi olvasónak is, tanuljanak belőle, gondolkodjanak el rajta.
Varga Adrienn véleménye:
Péterfy-Novák Éva könyve komoly vitát gerjesztett öcsém és közöttem. Ő egyre csak azt ismételgette, hogy ostoba az a nő, aki kitart egy bántalmazó férj mellett, én pedig azt próbáltam bizonygatni, hogy ez a helyzet közel sem olyan egyszerű, mint kívülről tűnik. Ahogy a szerző is írja, folyamatosan mentegette magában a férfit, és várta a másnapi engesztelést. Már ez a vonal is éppen elég lenne egy regénytémának, ám bejön mellé még egy rettentő nehéz szál: a sérült gyerek és az abortálás. Az egész könyv súlyosan rátelepszik az emberre. Fájdalmas és közben valahogy mégis olvastatja magát. Ambivalens érzésekkel csuktam be a kötetet az utolsó mondatok után.
Horváth Ildikó véleménye:
Megdöbbentő és szívfájdító. A szerző harminc év múltán úgy tudja elmesélni a történetet, hogy nem sajnáltatja magát, nem vádol, csak elmondja mi történt.