ADATLAP
Elefántsuttogó
Amikor Lawrence Anthony dél-afrikai természetvédőt arra kérték, fogadjon be egy „rakoncátlanul” vad elefántcsordát a zuluföldi vadrezervátumába, a józan ész azt súgta neki, hogy ne tegye. Ám az állatok számára Anthony jelentette az utolsó esélyt: ha ő nem nyújt nekik menedéket, kilövik őket.
Anthony befogadta a csordát, és az évek múlásával maga is az elefántcsalád része lett. Miközben azért küzdött, hogy megnyerje az állatok bizalmát, rájött arra, mennyi mindent tanult tőlük életről, hűségről, szabadságról.
Az Elefántsuttogó szívet melengető, izgalmas, mulatságos és felemelő krónikája mindannak, amit Anthony e hatalmas testű, ám mélyen érző teremtmények mellett átélt és megtanult. A felejthetetlen emberi és állati portrékat felvonultató egzotikus történet kötelező olvasmány minden állatbarát és kalandvágyó olvasó számára....
Vidóné Petrics Edit véleménye:
Tetszett a könyv borítója. Mindig elvarázsolnak a vadállatok, leginkább Afrika szülöttei. Ezért olvastam el a könyvet. Nagyon tetszett. Az ember és az állat között kialakuló barátság, bizalom mindig megható. Mi vesszük el tőlük élőhelyeiket, tesszük szinte lehetetlenné az életüket. Közben pedig olyan csodák történnek, mint ebben a könyvben leírtak. Eddig is erősen hittem abban, hogy beszélnek az állatok, csak mi nem értjük meg. Ez a könyv megerősítette azt, amit eddig is gondoltam.
Bernáth Judit véleménye:
Csodálatos, magával ragadó olvasmány. Hangosan olvastam végig, mert anyunak felolvasok, mind ketten nagyon élveztük. Szinte letehetetlen könyv. Az élet írta, de mégis az olvasó szurkol az elefántoknak, a velük élőknek.
Szántó-Jávor Adrienn véleménye:
Kár, hogy vége lett a könyvnek... Csodálatos. Már ezért az egy könyvért is megérte a könyvkihívásra regisztrálni, nagyon megérintett a történet és az ahogyan ír a természetről, állatokról, érzéseiről, tapasztalatairól Lawrence Anthony. Az egész könyvből árad a szeretett és tisztelet a természet iránt. Tényleg lenyűgöző volt olvasni, szinte már ott voltam én is a rezervátumban. Az a tisztelet ahogyan az elefántok felé fordult példaértékű, de azt hiszem az összes élőlény felé ugyanilyen érzésekkel volt. Alig bírtam letenni a könyvet, izgalmas, vicces és megható is volt. Amikor a kiskutyájuk Bijou elájulását olvastam hangosan nevettem, megkönnyeztem a kis Thula történetét és végig izgultam az elefántok sorsát. Úgy érzem fogom még olvasni ezt a könyvet és bátran ajánlani fogom másnak is, nem csak természetkedvelőknek.
Berényi Rózsa véleménye:
Nagyon szeretem a természet filmeket.Ez a regény több volt mint egy természet film.Izgalmas kaland az elején,az elefántokkal,áttelepítésükkel.Végtelen türelem,és szeretet a férfi és az állatok között,hogy jól érezzék magukat.Kölcsönösen hatnak egymásra a végén.Nagyon tetszett.
Kárpáti Dóra véleménye:
Anthony Lawrence Elefántsuttogó könyvének ajánlását itt találtam a könyvkihívás sorai között. Ki ne szeretné az állatok és ki ne szeretné az elefántokat. Anthony Lawrence és felesége, abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy Dél- Afrikában egy vadrezervátumot vásároltak. A rezervátum neve Thula Thula. Anthony Lawrence egy nap felhívták, hogy mentsen meg elefántokat, mert le akarják lőni őket. Természetesen igent mondott és így kezdődött a kalandja az elefántokkal. Az elefántokkal különös és személyes kapcsolatot alakłtott ki, főleg a csorda matriarchájával Nanával, a lobbanékony Frankie-vel és Mnumzane-vel. Sajnos egy rezervátum élete nem csak boldogság, hanem harc és szomorúság. A orvvadászokkal folyamatosan harcolni kell. De sajnos a betegség és az öregség által is elveszítjük kedvenc állatainkat. Mr. Lawrence nemcsak a saját rezervátumát védte, hanem 2003-ban az iraki háború során a bagdadi állatkertet is, mely cselekedetéért ENSZ kitüntetést kapott. Sajnos ritka az olyan ember, aki anyagilag megteheti, hogy megmentsen állatok és a pénzét erre fordítja. De ő nem sajnálta idejét és pénzét sem az állatoktól.
Bali Szilvia véleménye:
Nagyon szép történet, és a legcsodálatosabb, hogy igaz. Az író valóban átélhette a leírtakat. Irígylésre méltó, kalandokkal teli élet jelenedik meg a könyvben. Köszönöm anyukámnak, hogy ezt a könyvet ajánlotta. Sajnálom, hogy véget ért a történet.
Zsuzsanna Volford véleménye:
Nagyon megható történet egy elefántcsorda viszontagságos történetéről, hogyan illeszkedtek be új környezetükbe, és hogy ha az ember megfelelő türelemmel és kitartással rendelkezik, akkor mikre képes ezekkel a különleges állatokkal.
Bali Mária véleménye:
Csodálatos volt, értem, hogy miért tetszett Anyának. Nagyon szeretem az elefántokat és jó volt róluk többet megtudni. A regény alapján olyan intelligens lényekről olvashatunk, akik szeretetére, befogadására igazán érdemes várni. És Anthony ennek nagy mestere, amikor írta, hogy több tíz percet, akár órákat várt bizonyos gesztusokra az elefántoktól, akár csak arra, hogy útjára engedjék, arra gondoltam: "ezt olvasni érdekes, de átélni, milyen unalmas lehet". Azonban, amit ez idő alatt megtanult, az felbecsülhetetlen! (És persze örültem, mikor később bevallotta, hogy időnként ő is unalmasnak találta. :) )
Bérci Zsanett Diána véleménye:
Hogy milyen ez a könyv??? Csodálatos.. egy olyan könyv amit minden embernek el kell olvasnia, hogy megtudja mennyi mindent lehet tanulni az állatoktól életről, családról, hűségről és szabadságról. Ha élne csak köszönni lehetne az írónak, hogy részesei lehettünk kezdődő közös életük nehézségeinek, egymás iránti szeretetüknek, nagy kalandjaiknak és a csodáknak amit együtt műveltek. Hihetetlen odaadással, szeretettel és tisztelettel íródott a könyv minden lapja és ezért minden tisztelet kijár az írónak és családjának. Az elefántokon túl az olvasó ízelítőt kaphatott a természetvédők, mindennapjairól.( család, magánélet problémák és örömök). Egy kis szeletkét Afrika csodálatos szépségéről, vadságáról. Nagyon szuper könyv, és alig várom már, hogy az író többi könyvét is olvashassam.. Bátran ajánlom mindenkinek.))
Rakonczai Rita véleménye:
Az egyik legszebb és legmeghatóbb könyv, amit valaha az állatok és emberek kapcsolatáról olvastam. Már az első sor elolvasása után beszippant és magával ragad a könyv. Állat barátoknak és természetvédőknek kötelező olvasmány!
Pető Katalin véleménye:
Afrika bizonyára nem csak az én szívem csücske.
Ahogy az elefántcsorda megszelídítése lépésről-lépésre lezajlott,
szívmelengető, sokszor félelmetes volt.
Persze meg is ríkatott. Ki ne siratna meg egy kis elefántot?
Minden állatbarátnak melegen ajánlom!