ADATLAP
Für Elise
Az élet kilencedik évtizedében elkerülhetetlen a múló idővel való szembenézés: az író makacsul kitért minden, kamasz, majd fiatal felnőtt életére irányuló kérdés elől. Most feltöri a hallgatás pecsétjét, elég öreg már ahhoz, hogy ne szégyelljen semmit, ami vele és övéivel valaha megesett: egyetlen tanúja önmagának, családját behörpölték a temetők, senki érzékenységét nem bánthatja már nyíltságával, még felnevelő iskolája, az államosításból visszanyert és részleteiben rekonstruált Dóczy is csak épületében emlékeztet hajdani önmagára, a kisasszonygyár megszűnt, emlékeit őrzik csak, akik még ismerték olyannak, amilyen volt. Az író szomorúan szabaddá vált ahhoz, hogy végre elkezdje kétrészes életrajzi regénye megírását, az olvasó most az első részt kapja kézhez....
Antal Margit véleménye:
Debreceni születésű emberként egy Szabó Magda centenáriumi évben szinte adta magát ez a könyv a szülőváros kategóriában. Nem is értem hogy maradhatott ki eddig. Talán a terjedelem szabhatott gátakat. A stílus semmiképpen, mert azt imádom, részem, másként mit más területről származó magyar embernek. Debrecenben másképp szeretik Őt, talán mélyebben , ragaszkodóbban, sokkal természetesebben. Az én gyermekkorom is ezeken az utcákon, tereken zajlott, ahol az övé és ahová képzelte regénybeli testvért, Cilit. Külön áhitat, imádat, élmény volt olvasni ezt történetet.
A Cilinek szentelt regény is kegyetlenül őszinte, tárgyilagos, nem mentes az iróniától és öniróniától sem. Emlékállítás egy szeretett lénynek, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni a sorok közt az önzés és önzetlenség, a követelőzés és lemondás harcát, mintha az elbeszélőnek önmagát kellene legyőznie, ahhoz, hogy a másikat engedje előtérbe. Ha mindig nem is maradéktalanul, de úgy érzem, ez sikerült neki.
Most értem meg rá igazán, hogy a sorai között már ne csak a pátoszt, a szépséget, a lenyűgöző stílust lássam, hanem értsem és érezzem is őt, a gondolatait. Az Ókúttal együtt mindenképpen újraolvasásra eltett kötet ez is ! Nála mindig van meglepetés és varázs a sorok között újabb kincseket találni.
Gyuricza Györgyné véleménye:
Ez az utolsó könyv ebben az éveben a kihívás keretein belül. Szabó Magda Abigélje az egyik kedvenc könyvem. Így már régóta szemeztem ezzel a könyvvel, csak a terjedelme miatt nem vettem ki a könyvtárból. Nem igazán szeretem a hosszabb könyveket, nem tudok velük gyorsan haladni. Nem hittem volna, hogy ilyen hamar ki tudom olvasni. Élvezetes volt olvasni a gyermekkoráról. Kíváncsi vagyok, hogy ténylegesen élt-e Cili. Ha igen szegény sokat szenvedhetett egy ideig az elkényeztetett Dóditól. Érdekes volt, hogy olyan utalások voltak az iskolás éveiből, ami viszont olvashatunk az Abigélben.
Kemendi Tímea véleménye:
Nagyon szeretem Szabó Magda írásait, sok könyvét többször is olvastam már, de a Für Elise eddig valahogy kimaradt. Nagyon sajnálom, hogy a második részét már nem tudta megírni, így nem igazán kerek a történet. Bizonyos részekre csak utalt, amit gondolom a második részben akart leírni, de erre már nem került sor. Így számomra kicsit hiányos maradt a történet. De ettől függetlenül jó könyv, tetszett. Azért nem lehetett egyszerű a szüleinek, én sok esetben nem bírtam volna komoly maradni és megdorgálni a kislányt :)
Szalai Adél véleménye:
Annyira nagyon imádtam minden sorát!!! Sok könyvét olvastam, de ez mindent visz, simán kötelező olvasmánnyá tenném az iskolákba. Teljesen bele tudtam képzelni magam a "kicsi" Magda életébe, gyerekkorába. Tiszteletre méltó, hogy a szülei mennyit foglalkoztak a neveltetésével, és a taníttatásával, és szegénynek mennyi problémája adódott belőle. Mindenkinek ajánlanám, aki egy kedves, aranyos könyvet akarna olvasni.
Gelencsér-Fata Bernadett véleménye:
nagyon tetszett ez a könyve is számomra. szerintem jól döntöttem akkor, amikor az abigél és az ajtó után, ezt a könyvét választottam. :D van egy olyan érzésem, lassan nekiállok szabó Madga könyveket olvasni :D
Bükiné Foki Ariel véleménye:
Szabó Magda regényeit olvasva mindig találunk utalást családjára, életének egy-egy szakaszára. A "Für Elise"-t az írónő maga is úgy vezeti be, mint "visszaemlékezést gyermekkorára". Azonban Szabó Magda írói nagyságát mutatja az a tény, hogy úgy meséli el a kitalált történeteket is, mintha azok a valóságban így történtek volna, s neki "csak" annyi a szerepe benne, hogy lejegyzi a történteket. Annyira hiteles és annyira meggyőző ez a regény is a "trianoni árváról" , közös iskolai élményeikről és az érettségiről. A mű olvasása közben kételyeket ébreszt bennünk Szabó Magda, hogy Cili létezik-e valójában vagy csak az ő nagyon színes és fantáziadús gyermekkorának egyik szereplője, elképzelt személy. Az különösen elgondolkodtató, hogy miért csak a felnőtté válásig kíséri az írónőt a fogadott testvér. A mindig szerepet játszó kislány egyik személyiségének is gondolhatjuk, amilyenné lehetett volna (szépség, jóság, gyönyörű énekhang). Érdemes a különböző idősíkokra (előreutalások, ismétlések) is figyelni, mert ez is egy olyan írói eszköz, amely a bizonytalanságot erősíti. Érdemes elolvasni, mert nagyon sok gondolatot és érzelmet ébreszt az olvasóban.
Szűcs Anna Mária véleménye:
Visszatekintés a múltra, az ifjúságra, amikor még minden, vagy majdnem minden szép volt és mindenki boldog ...
„Mit felelsz, ha választ kér a Kor? Hallgatsz? Vagy szólsz?” Én szóltam: egy teljes írói életmű igazolja vissza. A két regény elmondja a világ és saját életem alakulását 1917 és 1939 között, a Trianon és a második világháború közti időszak már jelzi a benne élő szörnyetegek készülő lábnyomait, amelyek súlyát egyén és emberiség fájdalmasan viseli máig. Az Ágyai Szabók annak az ágának, amelyből születtem, halálommal nincs folytatása. Örökösömről személyéhez méltó módon gondoskodtam, ahogy a városról is, ahol először érintette arcomat a pusztai szél. Adósa én már csak annak vagyok, aki bizalma, szeretete, érdeklődése holtomig elkísér, hadd ajánljam eddig fel sosem tárt esztendőim végre rögzített történetét az Ismeretlen Olvasónak. Hallja ki csak ő is Elise szövegtelen dallamából a neki szóló üzenetet, ahogy a most megjelent első regény főszereplője, Cili értette, mit közöl a nagy titkok közül vele a mester, miért mondatja vele a dallamhoz ezt a szöveget: „Gondolj rám, ha egyszer nem leszek. Sokszor. Sokszor.” Az író is ezt kéri az Ismeretlen Olvasótól, mert egyszer emlék lesz ő is.
Hoagirl véleménye:
Nagyon szeretem Szabó Magda könyveit, sokat is olvastam tőle, de valamiért a Für Elise kimaradt idáig, de most eljött az ő ideje. Amikor elkezdtem olvasni, fogalmam sem volt hogy önéletrajzi ihletésű könyvvel állok szemben, de persze az első pár oldalon ez realizálódott számomra. Szerettem minden sorát, Szabó Magdát olvasni felüdülés az agysejteknek, szinte érzem hogy táncolnak örömükben, olyan mintha balzsammal kényeztetnének olvasás közben. Elragadó a nyelvhasználat, a gazdag szókincs, az ember tényleg lubickol a szavak tengerében. A könyv kapcsán rengeteg dolognak utána olvastam, már ebből a szempontból is abszolút megérte kiolvasni, mert megmondom őszintén, magamtól nem biztos hogy Beethoven életrajzát áttanulmányoztam volna. Az egyetlen ami kicsit összezavart az az, hogy mint utólag kiderült, Szabó Magdának nem volt Cili nevű fogadott testvére, de én annyira benyaltam az egész sztorit, hogy rendesen hiányérzetem van miatta. Úgy tudom két kötetesre tervezte a szerző a könyvet, sajnálom nagyon hogy a második végül nem született meg.

Vallom Charles William Eliot gondolatát: A könyvek a legcsendesebb és legkitartóbb barátok; a legelérhetőbb és legbölcsebb tanácsadók, és a legtürelmesebb tanítómesterek.
Sugár Kata Boglárka véleménye:
Sokat gondolkodtam már azon, ki a kedvenc íróm. Most Szabó Magda került az élre. Abigél mindenekfelett állt. Majd hallgattam egy válogatást CD-n, ezek közt ott volt a Für Elise is.
Nagyon tetszettek a részletek. Nem bántam meg, hogy az egészet elolvastam.
Szinte felfaltam a könyvet. Imádtam minden sorát!
Ficsór Lilla véleménye:
Szabó Magda a kedvenc íróim közé tartozik.Önéletrajzi regénye nem csak művei között tartozik a kedvenceim közé.Nem tudom hányszor olvastam már el,sokszor...De minden alkalommal olyan élvezettel olvasom,mintha először tenném.Egyedi hangvétel,érzelmekkel teli megfogalmazásban.Remek könyv.
Mesterházi Zsuzsa véleménye:
A könyv az írónő gyerek és ifjúkorát meséli el.Maga a sors irányÍtja a szereplők életét.Rendkívüli kisugárzású embereket ismerhetünk meg.Ezek az emberek más-más módon sérülékenyek,boldogtalanok.Felfokozott érzelmi világ jellemzi a regényt.Igazi,személyes mondanivalót takarnak a lapok.Mint női alkotó,sajátosan közelít az élet különböző dolgaihoz.
Zohar Csé véleménye:
Szabó Magda önéletrajzon alapuló regénye sajnos befejezetlen maradt. Értem ezt úgy, hogy nagyon hiányzik az a bizonyos második kötet, a folytatás. E nélkül ez a mű "lebeg", de talán ez még külön emeli azt a különös atmoszférát, amit az írónő a Für Elise-ben teremtett.
Rövid időn belül ez a harmadik, szabálytalan párbeszéd szerkezetű regény, amit olvastam, valamiért most ilyeneket sodort elém a választás.
Nem csak a párbeszédek nem szabályos regény-szerűek, az idősíkok is keverednek, néha az írónő is elveszíthette a fonalat, mert nagyon alapos figyelemmel rajta lehetett kapni egy-két időbeli tévedésen, ám ezek mit sem vontak le a könyv értékéből.
Csodálatos irodalmi, irodalomtörténeti varázslat, kifinomult jellemekkel, lassan kibomló, egyre árnyaltabbá váló eseményekkel.
A regény az írónő gyermekkorától indul és az érettségiéig tart, hosszú fejezeteket szentelve a "kisasszonygyárnak", ami számomra külön élmény volt, hiszen az egyik legkedvesebb könyvem, az Abigél szereplőit, helyszíneit véltem felfedezni, és erre olykor az írónő maga is ráerősített.
Mayer Klaudia véleménye:
Az írónő gyerekkori és ifjúságkori önéletrajz regénye. A gyerekkort és a diákkort eleveníti meg benne, egy testvérrel, akiről nem tudni - de valószínű hogy fikció - hogy létező személy volt-e, mindenesetre szerepel benne. A történet szerintem nincs befejezve, de attól függetlenül nagy hatással van az emberre. A régi módi történet folytatása szerintem ez a könyv. Nagyon jó volt.