ADATLAP
Fekete madarak árnyékában
A világ az apokalipszis felé száguld. Félelem és zűrzavar uralkodik, ráadásul az első világháború árnyékában halálos járvány tombol. A 16 esztendős Mary Shelley Black gyötrődve figyeli, ahogy a kétségbeesett gyászolók összesereglenek a spiritiszta szeánszokon és a szellemfényképészeknél. Mary Shelley maga soha nem hitt a kísértetekben és a szellemidézésben. A kilátástalanság percei azonban arra kényszerítik, hogy átgondolja addigi felfogását az életről és a halálról- első szerelme ugyanis szellemalakban tér vissza hozzá......
Várnai Laura véleménye:
Nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet. Elrepített egy világba, ami valaha tényleg létezett, megfűszerezve egy kis spiritualitással. Fogalmam sem volt, hogy az első világháború alatt az USA-ban ilyen szintű német gyűlölet volt. Elképesztő. Mary Shelly végre egy talpraesett, tudós kis főszereplő, akitől nem mászik az ember a falra. Jól kidolgozott karakterek, érdekes történet, klassz betűtípus a borítón. Nem tökéletes, de élvezetes olvasmány.
Fehér Tamara véleménye:
Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban, nem egészen azt kaptam, amit a fülszövegben olvastam. A történet jól tükrözi az első világháborútól és a spanyolnáthától való rettegést, küzdelmet a a túlélésért. A főszereplő, Mary Shelley okos talpraesett lány, szerethető karakter, de én idősebbnek mondanám, mint 16. Nem maradunk szellemek nélkül, de nemek egyáltalán nem volt hátborzongató vagy félelmetes, inkább csak a hangulata tette nyomasztóvá. A vége kicsit fura, összecsapott volt. Egy olvasásnak azért jó volt. A borítóért jár egy plusz pont, 5/3-as.
Kissné Bugyi Vivien véleménye:
Nem erre számítottam. Azt se bántam volna, ha egy kis szerelmes, I. világháborús sztori lesz belőle, de amivé vált, az igazán izgalmas és misztikus volt.
Nagyon jó kis kikapcsolós sztori volt, tetszett a történelmi háttér, úgy érzem, a képek nélkül is teljesen át lehetett érezni az akkori hangulatot, de a képek is dobtak rajta, természetesen.
Örülök, hogy nem volt egy csöpögős, manapság divatos szellemesvámpírosangyalos, minimum 3 részes tucatsztori, mégis misztikus volt, és mégis kicsit romantikus.
Kovács Cintia véleménye:
Szerintem ez egy lányregény, és az urak nem biztos, hogy legalább annyira élveznék, mint én. Csak mondom. Mert volt már olyasmire példa, hogy hölgyeket megcélzó műről olvastam egy elég kemény negatív véleményt egy úrtól, és így el is vette a kedvem az egésztől, ám amikor a kezembe vettem a könyvet, a végét még meg is könnyeztem.

Bővebben: http://teklakonyvei.blogspot.hu/2015/02/cat-winters-fekete-madarak-arnyekaban.html
Bártfai Anna véleménye:
Jaj, de sajnálom, hogy ilyen rövid volt! Már a borító alapján beleszerettem a könyvbe (egyszerűen mesés a kinézete a fejezetek közötti fényképek pedig nagyon hangulatosak) és a történet sem múlta alul az elvárásaimat. Remekül festi le a háborús időket, a kilátástalanságot, kicsit depresszióssá is tesz. Nagyon jól megragadja a hangulatot és remekül egyensúlyoz a természetfölötti és a logika között.
A főszereplő, Mary Shelley szerethető karakter, végre egy hősnő, akire nem csak mondják, hogy okos, hanem valóban használja is az eszét. Nem lehetett előre kitalálni a könyv végét, Maryvel együtt jöttem rá a titkokra, ez külön öröm volt. Annak ellenére, hogy egyértelmű volt, Stephen halott én végig reménykedtem valami csodában, így a vége igencsak megható lett. Gyakran előfordul, hogy nem aggódom a főszereplőért, mondván, neki nem eshet baja, de itt végig izgultam, nehogy megbetegedjen. A komor hangulatot Eva nagynéni csökkentette, szerintem nagyon el lett találva a karaktere. A szellemes részek hátborzongatóak voltak, de csak annyira, hogy tudjak tőlük aludni éjszaka. Gyorsan olvasós, remek kikapcsolódás, a kor kedvelőinek és akik könnyű, de izgalmas olvasmányra vágynak mindenképp ajánlanám.