ADATLAP
Festői szerelmek
Így szerettek ők - mára kevés magyar olvasó számára ismeretlen ez a cím. Nyáry Krisztián nagy íróink, költőink szerelmi életét megörökítő kötetei töretlen sikernek örvendenek. Az Igazi hősök és a Merész magyarok című könyvekben bemutatott példaértékű életek után a szerző ismét a szerelemről, annak nemcsak sors- és személyiségformáló, hanem életpályákat, alkotói korszakokat meghatározó erejéről ír. Ezúttal azonban a képzőművészeté a főszerep: hogyan éltek híres festőink, kiket látunk a vásznaikon, s kik voltak azok, akiket modellként sosem örökített meg az alkotó, mégis életre szóló hatással voltak a magyar művészetre? Mennyi féle szerelem létezik? Hogyan állít annak emléket egy festő? Megörökíti-e egyáltalán? Még pontosabban tehát: Hogy szerettek ők? Czóbel Béla csak felesége, Modok Mária halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek. Czigány Dezső négy embert gyilkolt meg, köztük második feleségét, első felesége és két másik nő a környezetében pedig gyanús körülmények között lett öngyilkos. Rippl-Rónai József 37 évvel fiatalabb modellje, Bányai Zorka egyben a festő utolsó szerelme is volt. Amrita Sher-Gil indiai-magyar festőnő halála után nem tudták eldönteni, hogy egy véletlen mérgezés vezetett-e a halálához, vagy féltékeny férje ölte meg. Munkácsy Mihály felesége, Cécile Papier a világ első női festészeti menedzsere volt, aki gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken. Mednyánszky László hosszú évekig minden naplóbejegyzését halott szerelmének, a paraszti sorból származó Kurdi Bálintnak ajánlotta. Lotz Károly nevelt lányába volt szerelmes, róla festette híres aktképeit. Berény Róbert zeneművész felesége, a Csellózó nő modellje a festővel kötött házassága után képtelen volt kezébe venni a hangszerét. Zichy Mihály Magyarországon hagyta családját és orosz feleségét, miközben ő tanítványából lett szeretőjével Európában utazgatott. Egry József katonakórházi ápolónője elhagyta ezredes férjét, hogy hozzámehessen a közkatonaként szolgáló, szegény, tüdőbeteg festőhöz. Szinyei Merse Pált gyermekeik halála után elhagyta felesége, a Lilaruhás nő modellje. Vajda Júlia férje, Vajda Lajos halála után újra férjhez ment, de egész életében első férjébe volt szerelmes. Márffy Ödön mindenki meglepetésére vette el feleségül Ady Csinszkáját, Boncza Bertát....
Müller Judit véleménye:
Az írókról szóló könyvek is a kedvenceim voltak, csakúgy mint a Merész magyarok és az Igazi hősök. Most sem csalódtam. Nyáry Krisztián nagyon tudja ezt a műfajt. Úgy nyújt betekintést nagyjaink életébe, hogy nem érezzük vájkálódásnak, bulvárnak, hanem hús.vér emebereket tár elénk, akik szerettek, csaltak, csalódtak, boldogok voltak, időnként boldogtalanok, csakúgy mint mi.
Gerencsér Anikó véleménye:
Az írók és költők életrajzáról sok adatot tudunk, de a festőkéről szinte semmit. Ezt a hiányt pótolja Nyáry Krisztián legújabb könyve, és az előzőkhöz hasonlóan ez is olvasmányos stílusban hozza közel az olvasóhoz a művészek magán- és szakmai életét.
Szalai Adél véleménye:
Ahogy az első kettő is a kedvenceim között van, úgy amikor hallottam, hogy megjelenik, tudtam, hogy el fogom olvasni. Az ember itt is beleképzeli magát az akkori életbe, sorsokba. Felháborító, és/vagy inkább szomorú dolognak tartom, hogy az akkori időkben nyomorúságban szegénységben élt festők haláluk után váltak híressé, és ismerték el a műveiket, amikkel most más emberek (és van ahol még csak nem is rokonok, közeli hozzátartozók) arathatják le a babérokat, és (több) milliós bevételeket termelhetnek. Nem az irigység beszél belőlem, hanem sajnálkozom, hogy akkoriban a nyomor a kilátástalanság valaki életére rányomta a bélyegét, és nem lehetett büszke a műveire, vagy tudott volna még több művet adni a világnak. Mikor azt olvastam, hogy a háborúban az ellenség a festő képeiből rakott tüzet, bele se merek gondolni, hogy ez milyen érzéssel járhatott a művésznek. Furcsa egy világ volt az biztos. Örülök, hogy a könyvvel egy kis "festői alapműveltségre" tettem szert Magyarország híres képeiből.