ADATLAP
Foucault-inga
Három kiadói szerkesztő megunja az okkultkönyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevé-ben, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt, a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül....
Berényi Rózsa véleménye:
Nem könnyű olvasmány!Templomosok,rózsakeresztesek,szabadkőművesek,illuminátusok,okkultizmus,ezotéria.A TERV megszerkesztése,maga a történelem,de elvétve betekinthetünk a három szerkesztő mai,vagy régi életébe.Egyes fejezetek nagyon szórakoztatók,mint amikor Casaubon először megy a kiadó irodájába,vagy a barátnője,terhessége,gyermekvárás.De tetszett a 82,fejezet,"...siker koronázta fáradozásainkat,hiszen összefüggéseket mindig,mindenütt,minden és minden között lehet találni,csak akarni kell."
Fekete Gabriella véleménye:
Nagyon nehezen haladtam ezzel a könyvvel, kétszer is neki kellett rugaszkodjak. Nagyon régen olvastam és tetszett a Rózsa neve, s sok kritikában ezzel hozták párhuzamba. Viszont ebben a regényben nekem nagyon kevés a cselekmény, az is lassan bontakozik ki. Tele van valástörténelemmel, valásról való filozófálással, s hosszú, hosszú listákkal olyan művekről amelyeknek még a címét sem tudom helyesen elolvasni. (latin) Nagyon fárasztó olvasmány, tekervényes, hosszú mondattokkal, amely legalább 6 idegen kifejezést is tartalmaz. Megértetten mit akar mondani, de szükségtelen ilyen bonyolultan megfogalmazni. Végig olyan érzésem volt, mintha a szerző kérkedne a tudásával, jártasságával, s nem hétköznapi olvasóknak akar írni, hanem egyetemi professzor társainak anekdotázna.
Nagyon NEM tetszett.

Értékelés: 5/1
F Lívi véleménye:
Egy kedves ismerősöm ajánlotta a könyvet, miután megtudta, hogy olvastam a Rózsa nevét és ráadásul még nagy kedvenc is. :)
A könyv hozta a tőle elvártakat: Eco stílusát, szövevényességét. Érdekes a témaválasztás, a karakterek sokszínűsége, végletessége.
Eco művei nem tartoznak a legkönnyebb olvasmányok közé, de én szerettem ezt is.
Dr. Oldal Krisztina véleménye:
Econak eddig minden könyvét, amit olvastam, szerettem. A Foucault-inga talán legjobban a "Rózsa nevé"-vel hozható párhuzamba - varázslat, misztika, történelem, humor csodálatos keveréke, az ember megismerkedhet egy kiadó belviszonyaival is - letehetetlen ! Kedvenc alakjaim a két nő, Lia és Amparo. Egyikük a "földhözragadt" szemléletet szólaltatja meg, a másik akarata ellenére misztikus élményt él át, s ezért megfelelően szégyelli is magát. Két véglet. De a végletesség motívuma több helyen is felbukkan ( a mértékletes Diotallevi, aki végül is rákot kap). Nehezen lehet egy adott fonalat végigkövetni. Ez a könyv egy szőttes, amelyben gyönyörködni kell !
Szekeres Sándor véleménye:
Korábban a Rózsa neve és a Baudolino című könyveit utóbbi nem nagyon
tetszett. Ez a könyv viszont teljesen magával ragadott. Olyan mintha a
szerző mindent tudna a világ működéséről és ezért nincs szüksége a
magyarázó összeesküvés-elméletekre. Vagy mintha a legnagyobbat is
ismerné, csak nem akarja elárulni.
balla iren véleménye:
titokzatos titkos társaságok, rózsakeresztesek, okkultisták, a hallhatatlan
Saint Germain gróf ,hasszaszinok, druidák jelennek meg a történetben, de minden
a templomosokkal kezdődik, akikről az elbeszélő szakdolgozatát írja a milánói
egyetemen.kezükbe kerül egy hiányos irat ,amit egy titokzatos látogató hoz el a
szerkesztőségbe.ezzel indul a Terv felépítése, ami egy izgalmas játéknak indul.
egy idő után azonban vészjósló események sora kezdődik és kiderül, hogy a
Terv talán valóban létezik. mindez azután, hogy rájönnek, a titokzatos irat egy közönséges
mosócédula.
a történet azonban többrétegű, mint az ezotéria, a regény felépítése a kabbalisták
Életfáját képezi le, ahol a fejezetek a tíz szefira nevét viselik. az életfa csúcsából a szefirákon át árad ki a fény, mely végül megteremti az anyagi világot.ugyanígy
ahogy az elbeszélő elméjéből sugárzik ki a történet és ahogy az inga a Világegyetem egyetlen mozdulatlan pontjára felfüggesztve végzi szakadatlan mozgását.
Lipp Kinga véleménye:
Szintézis regény annak minden előnyével és hátrányával. Kicsit a szociográfia műfajára (pl. Puszták népe) emlékeztet. Aki szereti a műfajt, biztos tetszeni fog neki, nekem annyira nem nyerte el a tetszésemet. Maga a cselekmény fordulatos, de ennek ellenére nagyon lassú. Az olvasó - legalábbis én - vár valami sablonos véget, valami feloldást a katarzis után, de nincs feloldás, és ez elég nyomasztó. Témáját illetően, akinek tetszett Goethe Faustja, az ezt is kedvelni fogja. Előnyei a könyvnek a humora és a görbetükör, amit az ezotéria és okkultizmus hívei elé állít, illetve a tanulság, ami végén levonható, az sem utolsó.