ADATLAP
Jadviga párnája
...
Jakabné Rácz Ildikó véleménye:
Csalással kezdek, mert még mindig nem sikerült elolvasnom! Az elmúlt 10 évben többször elkezdtem olvasni, de nagyon nem kötött le...mindig találtam érdekesebb elfoglaltságot, vagy egyszerűen belealudtam. Megpróbáltam megnézni filmen, de az sem tetszett! :( Pozitívumot nem tudok róla írni, úgyhogy abba is hagyom.....
Berényi Rózsa véleménye:
Harmadik nekifutásra végre elolvastam.Három éve vettem először a kezembe,de idegesített.Másodszorra ott folytattam,ahol előzőleg abbahagytam,hátha jobban érdekel.De nem.A 22o.oldalnál abbahagytam.Nem értem én ezt a férfit,idegesít a nyavalygása a nálánál idősebb nő,a felesége miatt.Nem tud németül,angolul,butább,mint a felesége,a gazdaságát is csak rábízza a Gregorra,a politika sem igazán érdekli,tájékozatlan ezen a téren.Csak a feleségével való kapcsolaton rágódik,de nem tud bánni az asszonnyal.Bánatában iszik,és naplót ír.Eleinte zavart az össze-visszaság.A férj dátum szerint írja a naplót,a feleség beírásai későbbiek,de mégis ott vannak a sorban.A kisebbik fiú teszi oda,Ő írja a lábjegyzetet,meg a fordítást is.Elejt mondatokat a saját életéről.Mégis maga a nyelvezet,a mondat szerkesztés tetszett.A legjobban az a rész,ahol Jadviga a táncról ír.Az költőien gyönyörű.Tetszett még a "Marci notesz lapjai",ahol röviden,tömören ír,mégis megrázó az egész.A végén Misu ír,és az ő találgatásai megegyeznek az én elgondolásommal.Azt csak találgatni lehet,hogy Jadviga többszörösen is vérfertőző viszonyt ápolt-e?A csalfa asszony története mögött jobban tetszett a háttér,egy-egy rövid rész,amely száz év története,két háború,Rákosi korszak,és utána.A könyvből készült filmet nem láttam,de lehet,hogy egyszer megnézem,házha szórakoztatóbb lesz,mint a regény.
Lukácsné Velősy Dóra véleménye:
Nagyon tetszett a nyelvezete, a hangulata. Viszont borzasztó szomorú történet, gyakorlatilag az egymás mellett való elbeszélésről, az egyhelyben topogásról és a generációk hanyatlásáról szól szerintem. Igazi családregény, amit nagyon szeretek, de mégis valahogy más. Teljesen szubjektív, hiszen maguk a szereplők mesélik el az életüket a naplójuknak, a saját szemszögükből.
Tomcsik Éva véleménye:
Erdekes volt a konyv, korabban mar hallottam rola, de nem tudtam, mirol szol. Jadviga nekem mar az elejetol unszimpatikus figura volt, nem is ertem, miert ment hozza Ondrishoz... nagyon csunyan viselkedett vele egesz hazassaguk alatt, meg mar egeszen az elejetol csalta. Misot is sajnaltam, hogy a naplo olvasasa kozben milyen titkokat kellett megtudnia. Ondris szamomra abszolut pozitiv szereplo volt, foleg, miutan nevere vette es nevelte (?) Misit. Nagyon tetszettek a korrajzok, bar kisse zavartak a szlovak nyelvu reszek, azert a labjegyzetek segitettek a megertest. Egyszer mindenkepp erdemes elolvasni, a filmre is kivancsi vagyok ezek utan.
Sándorné Paulina véleménye:
Számomra egy kicsit vontatott volna, nem mindig kötött le, emiatt lassabban haladtam vele. Furcsa volt számomra, hogy Jadviga beleír a férj naplójába, majd még a legkisebb gyermek is. Bár néhol jól jött az, hogy a jövőt is jobban látta általa az ember. Andrást már sajnáltam, hogy Jadviga így bánik vele, pedig mennyire szereti őt. Jadviga nem került ki számomra egy pozitív személyként a könyv végére, főleg mikor kiderült, hogy Ancit miért is hozta oda.
Azért maga történet szépen bemutat egy részt a történelemből.
Székely Ildi véleménye:
Szerencse, hogy nem kerek volt, hanem hosszú, mert így legalább vége van...

Valószínűleg többször nem fogom elolvasni, de azért volt benne egy-két jó gondolat:

"Miért nem tudja példának okáért fölfogni azt egy férfi, hogy nem csupán őneki támadhat kedve félrevonulni a világ elől, végre nem kötelezve lenni arra, hogy az embert rabtartói (kivált a hozzá tartozó családtagok és gyermekek) kényükre-kedvükre rángathassák a kívánságaik és kényelmük szerint zsinóron? Átérezni, hogy milyen áldással teli jó lehet az egyedüllét nyugalma egy nőnek, és ezért egyszer-egyszer megadni neki ezt!"
Prezenszki Piroska véleménye:
10 évvel ezelőtt láttam a filmet és nagy hatással volt rám. Azóta tervezem, hogy elolvasom Závada könyvét. A filmhez képest a könyv számomra kitágította a történetet, és a napló - mint általában is személyes titkok hordozója - egész más jelentést kapott, hisz utólag mások is beleírnak, magyaráznak, saját szemszögükből világítva meg a történéseket. Szerelem, féltékenység, önzés, áldozathozatal, szokásjog és kitörni vágyás 3 generáció életében igazi történelmi korrajzzal kiegészítve, fantasztikusan megírva, de nem kívánnék ilyen párnát!

Kindner Anna véleménye:
Maga a könyv nem rossz, a nyelvezete könnyen olvasható, gyorsan peregnek az események. Az egyes szereplők összevisszasága viszont kicsit zavaró. Az viszont jó, hogy ennyire korhű képet fest az eseményekről. Tetszett hogy mennyire bőbeszédű Andris, igazán felüdítőek Jadviga beírásai.
Egyáltalán nem ilyen könyvre számítottam, valószínűleg nem fogom mégegyszer elolvasni.
Gál Noémi véleménye:
Három szempont, nyílt és vélt szerelmi háromszögek. Három elbeszélő, akik annak ellenére, hogy egy fedél alatt éltek, csak e napló lapjain, időben és térben egymástól távol tudtak egymáshoz nyíltan beszélni, egymáshoz közel kerülni, ki nem mondott dolgokat megvitatni. Nagyon tetszett a nyelvezete, a kor melyet elénk rajzolt, és a hármas napló szerkezete is. Ajánlom mindenkinek.
Buzás Barbara véleménye:
Először filmen láttam, akkor tetszett, a nyelvezete is, így örömmel kezdtem neki. Ritka az ilyen, de nekem a könyv nem tetszett annyira. Fordítva szokott történni. Először a nyelvezete is zavart, meg egy kicsit kuszának találtam az egészet. Valószínűleg sosem fogom újra elolvasni, de azért nem is a legrosszabb könyvek közé tartozik.
Zsolt Mesterházi véleménye:
Most csak újra olvastam. Tudott most is újat nyújtani, és felidézte a régi emlékeket. Mégis csak az első találkozás volt a meghatározó. Akkor egy kicsit idegenkedve fogadtam. Egy ismeretlen szerző, ismeretlen műve, és egyáltalán mi az, hogy naplóregény?
Aztán magával ragadott. Először a nyelvezete ragadott meg. Aztán a többszempontúság. Ugyanazt a történetet több szereplő szemszögéből is megismerhetjük, és r rájövünk nincs egy fajta igazság.
A szerelmi háromszögön kívül hitelesen megismerjük egy család, egy közösség életét is, és hiteles korrajzot kapunk.
És ne feledjük:
Az ágyunk közös, de egymás párnáján csak vendégek vagyunk.
Dani Ilona véleménye:
Érdekes és elgondolkodtató a könyv témája: a harmadik, a szerető személye a családon belül.Hiszen napjainkban is egyre inkább találkozhatunk a szerelmi háromszögekkel.Nagyon tetszett a nyelvezete,
igazán a régi, letünt világba vitt vissza bennünket. De a lábjegyzet, illetve az, hogy először nem tudhattuk, ki írja a megjegyzéseket, engem nagyon zavart.
Puskás Dorina véleménye:
Már sokszor szemeztem ezzel a könyvvel, ami középiskolás korom óta hevert a polcomon. Idén Húsvétkor, amikor meglátogattam a szüleimet végül levettem és elkezdtem olvasni. Nem csak a történet fogott meg, hanem a naplószerű szerkezet és a nyelvezet is. Talán utóbbi tetszett a legjobban, hiszen gyerekkoromban sokat nyaraltam a nagyszüleimnél egy faluban, így jó volt olyan szavakat ismét feleleveníteni, amelyeknek már a létezéséről is megfeledkeztem. Különlegessé teszi még számomra, hogy a naplót 3 különböző időpontban 3 személy jegyzi, így 1915 - 1987 között követhetjük végig egy család életét, tragédiáit, érzelmi viharait több különböző nézőpontból. Egyszer mindenképp érdemes elolvasni.
Ficsór Lilla véleménye:
A szó szoros értelmében nagyregény, amit nem lehet felületesen olvasni.Legalábbis nekem,még gyakorlott olvasónak is komoly odafigyelést igényelt,teljes koncentrációt.A fő motívum a hazugság,amely nem csupán a szereplők életének meghatározó motívuma.Nem csupán korrajz,hanem egy család életén keresztül olyan dolgok kerülnek bemutatásra,amely ma is érvényes.Mondanivalója elgondolkodtathatná a mai társadalmat is.
Döményi Judit véleménye:
Családrajz. Korrajz a XX. századról. Éltünk benne. Nagyszüleink megélték, átélték. Ha a párnák mesélni tudnának!!! De nem tudnak. Ezért aztán naplókban, főkönyvekben örökítjük meg emlékeinket, érzéseinket, álmainkat. Pedig az őszinteség néha kifizetődőbb lenne. Tudom én, hogy nem lehet. Nem szabad. Hogy vannak dolgok, amikről "akkor" nem illett, nem volt szabad beszélni. Értékek, amik fontosak. Még most is. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha Jadviga és Ondris nem külön-külön szenvednek a hazugságoktól, nem örökítik ezt a szenvedést Misóra, hanem együtt megoldják. Így végigszenvedik a közös életüket, ami egyetlen hatalmas, generációkon átívelő hazugság.
És mennyien hiszik még ma is, hogy hazudni kell!!!!
Zohar Csé véleménye:
A jó könyvek, amikor befejezzük őket, mielőtt lényünkbe olvadnának, tátongó ürességet hagynak bennünk. Újra és újra felidézünk szavakat, mondatokat, hangulatokat, érzéseket, képeket magunkban. Kérdéseket és válaszokat mormolunk, így hagyjuk, hogy a hiány, ami az utolsó szó elolvasása után keletkezett bennünk (hogy kész, nincs tovább már ez a varázslatos világ), megélt tartalommá formálódjon. Ez egy ilyen könyv.
A Naplóban három sors bontakozik ki előttünk, s vele együtt egy olyan világ, ahol titkokkal, vágyakkal, hazugságokkal szántották fel a megélhetésüket biztosító földet.
De ezen kívül van még egy olvasata is a könyvnek. Olyan kérdésekre keresik a választ a szereplők, amelyek nyomán az olvasó is önmaga lelkének mélyére juthat el, persze csak akkor, ha nem fél attól, amivel ott találkozhat.

A regény zseniálisan van megírva, csodálatos a nyelvezete, mély, tartalmas olvasást kíván. Ahogy kibomlik előttünk Miso személyisége is, úgy teszi teljessé a történetet, és vet fel újabb kérdéseket a Napló.
Csodálatos idézeteket tudtam kigyűjteni.


balla iren véleménye:
a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó nagyregényének tartom.
rendkívül árnyaltan alkotta meg a főhősnő személyiségét, hihetetlenül tud azonosulni vele.
szerintem Jadviga elég megosztó személyiség, öntörvényű, mindig a maga útját járja.
a férje, Ondris pedig gyenge jellem, bár együttérzést vált ki az olvasóból.
feltétel nélkül szereti a feleségét,bár annak eléggé ellentmondásos a volt a viszonya nevelőapjával, Ondris apjával ; házasságuk ideje alatt is vannak afférjai.
ennek ellenére az író rendkívüli empátiával építi fel a karakterét. érdekes a mű felépítése, mivel mindkét főszereplő szemszögéből bemutatja a történetet. ez különösen izgalmassá teszi. kihagyhatatlan mű.
Gere Ágnes véleménye:
Abszolút kedvenc. A szerkezete miatt, ahogy a három személy naplóját, leveleit egybefonja kerek történetté. S igen, a történet miatt, mely engem Móricz Zsigmond világába röpített. S végül a karakterek miatt – habár Jadvigát néhányszor szerettem volna vállon ragadni és jól megrázni, hogy térjen már észhez végre.
Szegény Ondrisko és Miso…
Maga a nyelvezete az kissé szokatlan volt, főleg tele a szlovák szavakkal, s szerkezetileg is zavart, hogy megcsillagozva lábjegyzetben volt lefordítva, egészen hosszú bekezdések is. Valahogy nehézkessé tette számomra az olvasást, szétszabdalta a mondanivalóját. Pedig az volt neki bőven!