ADATLAP
Képtelen természetrajz
A kötet Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza. Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett - talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen az író sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb, az általános figyelmeket sokszor elkerülő tényekben tud rámutatni jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira....
Németh Luca véleménye:
Gyerekkoromból emlékeztem az állatokról szóló írásokra – persze akkor rengeteg utalást nem értettem még. Nagyon szórakoztató volt olvasni, közel áll hozzám ez a fanyarság, a tárgyilagosság, a tények között odaszúrás.
Kovácsné Németh Nóra véleménye:
Egy kis ízelítő (számomra kimondottan megmosolyogtató részek):
A kutya - "A kutya örömének azáltal ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fejét csóválja."
A víziló - "Vannak kis vízilovak és nagy vízilovak, a nagy vízilovak a kicsinyekből lesznek növés által, ami könnyen érthető. Persze hogy a nagy vízilovak ugyancsak további növés által miért nem lesznek még nagyobb vízilovak, azt nem tudjuk."
A gólya - "A gólya egy madár, két gólya két madár. Két gólya és három csirkefogó, az öt jómadár. A döglött gólya nem madár, mert nem tud repülni. De azért a repülőgép még nem madár, ha tud is repülni."
A szarvasmarha - "A kicsiny szarvasmarhát borjúnak nevezik, a serdülőt pedig neme szerint tinónak vagy üszőnek, a tinóból minden további tanulás nélkül idővel ökör lesz, az üszőből tehén... a vén tehén és a vén ökör, az már nem szarvasmarha, hanem kétlábú állatfajta."
A hal - "... van pontyunk, csukánk, harcsánk, tokunk, pisztrángunk, ebihalunk és kárászhalunk és egy igen kellemetlen, szomorú kis halunk, az, hogy előbb - utóbb éhen halunk."
A lúd - "A fiatal lúd neve liba, ami annál különösebb, mert a tizenhat esztendős falusi libákat, ha megöregszenek, nem lúdnak, hanem vén tyúknak nevezik."
A pacsirta - "Valamivel nagyobb a verébnél, de jóval kisebb a vérebnél, s tolla olyan szürke, mint a veréb tolla, de szurokba mártva a pacsirta is fekete."
Nagy Lajos írásai végigkísérik életemet... gyerekkoromban kaptam meg A kutya - A macska című könyvet, ami rajzokkal illusztrálva a fiatalabb rétegeket célozza meg. Humora már akkor megmosolyogtatott, nagyon sokszor elolvastam ezt a könyvecskét. Később, már felnőttként egy gyerekeknek szóló tanulmányi verseny kapcsán kerültem
Nagy Kornélia véleménye:
Régen már olvastam ezt a könyvet, de ugyanolyan jól szórakoztam rajta, mint annak idején. Magukkal ragadtak az iróniával és humorral teli állatjellemzések, és a mögöttük kibontakozó embertípusok.
Bónis Tímea véleménye:
Nem volt ismeretlen számomra Nagy Lajos írása. Most is jól szórakoztam a humorral és az iróniával teli rövid állatjellemzéseken, melyekből több helyen különböző embertípusokra lehet ráismerni. Nagyon kreatív az író a szójátékok terén. Nógrádi "Segítség, ember!" c. könyve is ebből meríthetett.
Simon Nikolett véleménye:
Elég jól elszórakoztam rajta, néha még részleteket is olvastam fel belőle a páromnak :) Bár nekem őszintén szólva jobban tetszettek azok a poénok, amik kifejezetten az állatokról szóltak, és nem volt mögöttes tartalom. Úgy magam elé tudtam képzelni a kis bénácska állatokat :D
Berlinger Natasa véleménye:
Igen, tudjuk, hogy ezek a karcolatok valójában nem is magukat az állatokat mutatják be, hanem a különböző embertípusokat. Úgy viccesek, hogy egyben keserűek is, a szólások kifacsarodnak, a szavak más jelentést kapnak. Viszont egyszerre több karcolatot elolvasva előjönnek az ismétlések. Ezt az ismétlést az utószó szintén említi, az író ezekből a történetekből élt, ezért kénytelen volt többször is felhasználni az ötleteit, csattanóit. Maga a könyv igényes kiadású, de az utószót frissíthették volna, a furcsa megfogalmazásra az idő és a kor(szellem) a magyarázat: a szövegből kiderül, hogy az író kilencven éve, 1883-ban született...
Czéman Eszter véleménye:
Briliáns! Sokszor a hasamat fogtam a nevetéstől, sokszor pedig sírtam a tudattól, hogy a szerző nem az állatvilág csodás teremtményeiről ír, hanem embertársainkról. Ki-ki ráismerhet a szomszédjára, a főnökére, és ha van egy kicsi önkritikája, még magára is. Csak ismételni tudom magam: Briliáns mű!