ADATLAP
Kronolitok
Scott Walden szoftvertervező nem a munka hőse, amíg várja, hogy a következő megbízás rátaláljon, családjával Thaiföldön élvezi az életet. Aztán egy nap barátjával megfigyelik, hogy a szomszédos dzsungelben hatalmas kőoszlop jelenik meg a semmiből, letarolva maga körül a növényzetet. És ez az oszlop nem természetes eredetű: oldalán felirat hirdeti egy bizonyos Kuin diadalát ellenségei fölött. De még ez sem minden, mert a felirat szerint a csatára csak több mint húsz év múlva fog sor kerülni!
Ahogy világszerte egyre több, különös sugárzást kibocsátó emlékű jelenik meg a jövőből, Scott egyre jobban belebonyolódik az eseményekbe, a kutatásba a kőoszlopok eredete után. A Föld társadalma pedig két részre szakad: egyesek Kuin eljövetelét várják, mások épp ellene, a békéért protestálnak....
Balázs Török véleménye:
Érdekes könyv volt, most se kellet Wilsonban csalódnom. Az egyetlen ami szemet szúrt az a szerelmi szál, az úgy tűnik az írónál túlságosan is klisés, bár nem zavar különösebben, nem is azért akarok SF-et olvasni, hogy szövevényes romantikára leljek, de azért az, hogy könyvről könyvre hasonlóképp akad rá a főhős a szerelemre egy kicsit furcsa. Ettől eltekintve remek írás, nagyszerű témaválasztás a jövőbeni hódításainak a múltban emléket állító Kuin. Ismét sikerült az írónak rábírnia, hogy olvasás közben elgondolkodjak olyan társadalmi és tudományos kérdéseken, amik így vagy úgy, de megállják a helyüket a mindennapjainkban. Mint az tőle már megszoktam, most sem kapunk valami sokat a végén, a történet vezérfonalát bőven lehet még a zárás után is a saját gondolatainkal kiegészíteni. Kuin személye ugyan kiderül, de hogy miként sikerült az első alkalommal visszaküldenie például egy kronolitot az már nem. Pedig érdekelt volna, hogy már a gerjesztés nélküli jövőben is mellette volt Sue-e (igaz ezt a későbbi szabotázsai nem igazolják), ezzel bizonyítva, hogy a jövőnkön kőbe vésett, és hogy újra és újra megtörténik, nem vagyunk képesek változtatni rajta.