ADATLAP
MI, szemüvegesek
Az örökifjú, angyali humorú Fehér Klára ebben a két kisregényében is nagy-nagy szeretettel, odafigyeléssel rajzolja meg a 8-10 éves gyerekek mindennapi gondjait, és a mese iránti vágyukat. A Mi szemüvegesekben a mindenkihez kedves, figyelmes Kerekes Évivel, a mintatanulóval történnek rendkívüli események egy szemüveg miatt, ám a Világoskék Bohóc és a Világoskék Oroszlán - no meg a jószándékú felnőttek - segítségével megoldódnak a bonyodalmak....
Katics Orsolya véleménye:
Számtalanszor elolvastam gyerekkoromban, mondhatni már-már kívülről fújtam. Szerencsére az élmény, amit kaptam tőle, semmit nem változott, ugyanúgy élveztem ma is, mint akkor. Talán csak a nézőpont változott egy kicsit, amivel a könyvet szemlélem - mindig pont olyan voltam, mint Évi, rengetegszer beleképzeltem magam a helyébe; ma már tudom, hogy az embernek nem kell szégyellnie önmagát, és követni a tömeget. Üdítő élmény volt újraolvasni!
Horváth Anita véleménye:
Gyerekkoromban imádtam ezt a könyvet. Olyan is volt, hogy ahogy befejeztem már vissza is lapoztam az elejére és újra elolvastam.
Azt leszámítva, hogy kitűnő tanuló sosem voltam, tudtam azonosulni Évivel. Talán ezért is olvastam el olyan sokszor gyerekkoromban. Csúfolsz, hogy téged ne csúfoljanak, és mész a birkákkal, mert félsz szembeszállni. (Off: Másodikos voltam, amikor rászálltunk az egyik új "okostojás" osztálytársunkra. Aztán a szüleinek volt egy iszonyat jó húzása, szülinapi bulit rendeztek, hogy megismerjük a fiút. Bejött, rájöttünk, hogy milyen vicces, jópofa srác és többet nem volt egy-ellen-megy-mindenki.)
A másik ismerős érzés, amikor úgy próbálod menteni a menthetőt, hogy egy kicsit füllentesz, hogy ne derüljön ki az igazság, és ne csalódjanak benned, de beindul a lavina és már nem tudod, hogyan is fékezd meg.
És nagyon tetszik, hogy Évi végül összeszedi a bátorságát és mindent bevall, pedig iszonyatosan fél a következményektől. A jutalma, hogy jóra fordulnak a dolgai.
Kicsit féltem elővenni újra, de szerencsére még mindig nagyon tetszik. Bár már kicsit más szemmel olvastam.
Pavlényiné Boza Anita véleménye:
Nagyon szerettem gyermekként a Pöttyös könyveket, és Fehér Klárát zseniális írónak tartom, melyet ebben a könyvébe is bizonyít.

A történet röviden:
A regény főhőse Kerekes Évi, aki egy jólelkű kislány, képzeletbeli barátai vannak (oroszlán, bohóc, Világoskék Testvér), és legjobb barátnőjével egy padban ül, ám az új tanév elején (negyedikesek) kiderül, hogy a barátnőék elköltöztek. Az osztály zsarnokai, a Hajagos testvérek, közülük is a fiú, Ádi, sakkban tartja a gyerekeket, és amikor új kislány érkezik az osztályba, aki szemüveges, azonnal céltáblává teszi őt. Évi nem mer kiállni új padtársa mellett, ő is csúfolja és csúnya dolgot tesz vele, de amikor kiderül, hogy neki is szemüvegre van szüksége, nagyot fordul a világ, és mindenféle hazugságokba, ezáltal kalandokba keveredik.

Véleményem: Olyan bájosan és könnyedén halad a cselekmény, olyan kedvesek és szerethetőek a szereplők, hogy örül az ember lelke. Együtt izgulunk Évivel, amikor hazugságból hazugságba keveredik, sajnáljuk a kitartó új kislányt, akit kipellengérez az osztály, ráismerünk egykori vásott osztálytársunkra Hajagos Ádiban, és elmorzsolunk egy könnycseppet a szívet melengető befejezésen.

Zseniális könyv, olvassa el az is, aki még életében nem látott szemüveget. :)
5*/5