ADATLAP
Monte Cristo grófja
Van a francia partoktól nem messze egy szikla a tengerben. Azon magasodik If várának komor, nyomasztó tömbje. Börtönök vannak benne, sziklányi kövekből sötét pinceodúk, eleven holtak, örökre ottfelejtett emberek. Ha néha, viharos éjszakán, elmosódó csobbanás hallik a vár felől, keresztet vetnek a hajósok: egy szegény nyomorult tetemét vetették az őrök a hullámokba.
S délebbre, a kék tenger közepén, van egy másik sziget. Fehér kövein szikrát vet a nap. Derűs, fenséges nyugalom szállja meg láttán az embert. De titka van ennek a szigetnek is, akár a másik, vészjóslónak. Csakhogy ez a titok, ha nemes szív fejtik meg, áldása lehet a jóknak, ostora a gonoszoknak.
Hogyan kerül Monte Cristo grófja, minden nemzedék ifjúságának varázslatos, titokzatos regényhőse a baljós szigetre, hogyan veti át a sors a másikra, a mesebelire, a titokrejtőre, hogyan lesz a végzet hordozója, míg végül megtörik ereje az emberi hatalom határain – erről szól ez a kalandos, izgalmas, romantikus regény....
Biró Adrienn véleménye:
Már néhányszor elkezdtem olvasni, de aztán a terjedelme miatt valahogy mindig félbe maradt. Azonban most annyira magával ragadott a szövevényes története, hogy nem is tudtam letenni. Kedvenc könyveim egyikévé vált.
Borcsa Ferenc véleménye:
Egyik legkedvencebb könyveim közé tartozik. Nagyon komoly és bonyolult története va, de ennek ellenére mégis nagyon olvasható. Végig lekötte a figyelmemet és érdemes volt elolvasni, én csak ajánlhatom mindenkinek, aki szereti a fordulatos, izgalmas és mégis valósághűnek tűnő történeteket.
Zuzan Éva véleménye:
Dumas a kedvenc íróim közé tartozik, nagyon jó a történetfűzése. Edmund Dantes története, hogy az emberre néha akkor sújt le a balszerencse, amikor a legboldogabb lenne. Csodával határos módon megszökik abból a börtönből, ahonnan még senkinek se sikerült, kincset talál, és bosszút áll azokon, akik tönkre akarták tenni.
Bérci Zsanett Diána véleménye:
Kellemes csalódás volt számomra ez a könyv. Sohasem olvastam még Dumas könyvet és a terjedelme is kicsit "megrémített". Fórumokon olvastam utána és hát teljesen vegyes kommenteket olvasva úgy döntöttem belevágok. Talán az első 50 oldal volt olyan amikor azt gondoltam, hogy nem biztos, hogy jól döntöttem. Utána viszont már nem volt ilyen érzésem. Remek kis kalandregény. a cselekmény szövése, a váratlan fordulatok mind mind nagyon izgalmassá teszik a regényt. Mondjuk voltak olyan oldalak ahol minden apró mozdulatot már már zavaróan és unalmasan magyarázott az író, de a következő oldalak mindenért kárpótoltak. Mindenkinek ajánlom.. Összességében egy nagyon nagyon jó könyv.:)))
Stubán Éva véleménye:
Többszöri nekirugaszkodás után, végre befejeztem, és boldogan állítom: nem ért csalódás! Meglepő módon Dumas egy ritkán alkalmazott, szinte bizalmaskodó elbeszélői hangnemétől idegenkedtem, amit számomra örvendetes módon legfeljebb négy- öt alkalommal használt. Ízlés dolga, lehet másnak fel se tűnik, de én kifejezetten viszolyogtam tőle. Aztán magával ragadott a történet, és utána ha fel is csendült ez a hangnem, már nem zavart.
Különleges gyöngyszemei a történetnek az első kötet epizódjai: a kincs, Luigi Vampa és Benedetto története.
Rendkívüli elegye a történelni, kaland, romantikus regénynek és a kriminek.
Oláh Rita véleménye:
Anyukám annyira ezt az egy könyvet mondta, hogy szerette régen, és ő mostanában annyira nem olvas, hogy muszáj volt ebben a kategóriában ezt a könyvet elolvasni. De nem bántam meg, bár így összeségében még több könyvből áll a kihívásom, hisz ez a könyv mehetett volna a trilógiák közé is. Ebben a hosszú könyvben helyet kapott a kalandregény, a romantikus történet és a krimi is egy könyvben. Tetszett a könyv, bár a második kötet első felénél untam. Akkor kesze-kusza volt bennem, hogy kik is ezek az új szereplők és miért fontosak. Vágig együtt éreztem Dantés-al és drukkoltam neki a bosszújához, bár az megdöbentett, hogy ártatlan embereket pl. Albert és Valentine is feláldozott volna. A végén együtt éreztem vele akkor is, amikor lelkiismeret furdalása volt azért amit tett. Kedvenc részem volt, mikor az öreg Norterier úr meghiúsította a házasságot, mikor elmesélte a fiatalembernek, hogy ő ölte meg az apját. Valentinenek és Maximilliennek is végig drukkoltam. Hiányzott viszont az, hogy megtudjam, legalább két oldalban, hogy mi lett aztán a gróffal, boldog lett-e vagy milyen lett az élete. De azért-e nélkül is kerek egész volt a történet.
Egyed Noémi véleménye:
Imádtam! Először azt hittem, hogy sokáig elleszek vele a hossza miatt, de másfél hét alatt befejeztem, a könyv olvastatta magát velem. Egyszerűen nem bírtam letenni. Kétségtelen, számomra a Monte Cristo grófja a legkedvesebb Dumas mű.
Petró Viktória véleménye:
Nagyon tetszett és azonnal magába szippantott a történet. Szinte le sem tudtam tenni, annyira érdekesnek és izgalmasnak találtam. Az oldalszám, ami elsőre rengetegnek tűnt, egyáltalán nem zavart.
Végvári Edina véleménye:
Egy több, mint ötszáz oldalas könyv... ami valójában nagyjából ezerötszáz. Kétségtelenül életem eddigi leghosszabb olvasmánya - és megérte bevállalni. Megannyi filmes feldolgozás után már nagyon érdekelt az eredeti mű, és nem csalódtam: izgalmas, jól felépített, szövevényes történet, maradandó karakterekkel (mégha a legtöbbet maga Dantés "játszotta"). A vége, Edmond szerelmi élete szempontjából, kicsit meglepett, de örültem, hogy hősünk annyi szenvedés, fájdalom, és csalódás után végül mégis békére lelt - ez is egyfajta boldog befejezés.
Szekeres Sándor véleménye:
Nagyon tetszett ez a regény. Jó hosszú könyv, de én végig izgultam. Bár, várható a happy end... Ennek ellenére jól van felépítve és a korrajz is érdekes. Az a véleményem, hogy fiatalon - tizenévesen - olvasva, még nagyobb élményt jelenthet.
Virág Linda véleménye:
Először olvastam Dumas-t, és nagyon tetszett. Jó a téma, a könyvből készült filmsorozatot is láttam, innen kaptam kedvet. Gyakran olvasok el olyan könyveket amiket korábban filmen láttam, és összehasonlítom őket. Mint majdnem mindig, itt is apró részletek mások, és a szövevényes szálaknak utána tudok olvasni, vissza tudok lapozni. A téma magával ragadt, valóban gyakran kerül az ember, mint a könyv főhőse olyan helyzetbe, amikor úgy érzi az égi igazságszolgáltatás nem működik, és e miatt Dantes a saját kezébe veszi az irányítást. Mint ahogy az el is hangzik a regényben: Isten, figyelmeztetlek, ha Te nem teszel igazságot, akkor majd én! Teljesen bele tudtam élni magam a főhős szerepébe, és "szomjasan" olvastam, hogy teszi helyre rosszakarói sorsát!
Szabóné angyalbogyolo@citromail.hu véleménye:
Dumas-tól mindent olvastam. És minden könyve nagyon tetszett. A Monte Christo számomra a bosszú könyve. Edmond Dantes következetesen és könyörtelenül végigvitt bosszúállása, nem lévén tekintettel sem Istenre sem emberre. De, a végén ott a remény, hogy Haydeé szerelme elkergetheti a bosszú szellemét, feloldhatja Edmond-t a magára kötött láncok alól, és felolvaszthatja kővé vált szívét. Na, ez lenyűgöző történet!
Pavlényiné Boza Anita véleménye:
Kislány koromban olvastam először, most 20 év elteltével újra elolvastam, mert már nem emlékeztem rá.

A történet: Edmond Dantés becsületes, szépreményű fiatal ember, aki esküvő és hajóskapitánnyá kinevezés előtt áll. Azonban három irigye: Fernand, Caderousse, Danglars és egy becstelen királyi ügyész, Villefort miatt hazaárulás vádjával börtönbe zárják. 14 évig raboskodik, közben megismerkedik rabtársával, a nagy tudású Faria abbéval, aki kitanítja, és haldoklása közben elárulja neki, hol van elásva mesés kincse. Edmond megszökik, és elképesztő gazdagon, Monte Cristo grófjaként visszatérve nekiáll, hogy bosszút álljon azokon, akik kisiklatták az életét.

Véleményem: Páratlan mestermű. Izgalmas, magával ragadó, szenvedélyes, remek!
Olyan hihetetlen alapossággal van kitalálva és megírva, hogy csak bámulok. A sok kis történet, amik magába a nagy történetbe vannak közbeékelve, maguk is megérdemelnének egy-egy különálló könyvet. A szereplők egyediek, sokuknak több szálon is találkozik az élete. Végig a körmét rágja az olvasó, hogy mi lesz a következő oldalon, vajon sikerül-e Edmond terve.
Nagyon tetszett az is, ahogy a hitbeli dolgokat beleszövi, hogy hogyan jut el Edmond az Isten káromlástól odáig, hogy végül az isteni gondviselésben bízva csapást mérjen ellenségeire.
Le sem tudtam tenni, akkor is faltam a betűket, amikor arra vártam, hogy a nokdeli szaggatáshoz felforrjon a víz. :)

5/5**************************
Soltészné Imre Edina Anna véleménye:
Alapvetően szeretem Dumas regényeit, mert olyan színesen ábrázolja a történet minden mozzanatát, a helyszíneket, hogy szinte magam előtt látom. A karakterek fejlődése különösen kedves számomra. Művei közül, amelyeket olvastam, kedvencem a Monte Cristo Grófja. Többször elolvastam már, de minden alkalommal találok benne valamit, ami fölött máskor átsiklottam. Edmond Dantés jelleme úgy bontakozik ki előttünk, mint egy virág. A romantikus irodalom kincse ez a könyv, ahol a bosszú mellett az igazi szerelem is ugyanolyan fontos helyet kaphat. Mindenkinek ajánlom, olvassátok...
Daróczi Renáta véleménye:
A könyv a kedvenc könyveim közül is a legkedvesebb- szinte már fejből is el tudnám mondani a teljes történetet, annyiszor olvastam. A főszereplő, Edmond Dantés irigy barátainak köszönhetően hamar If várában találja magát. Itt ismerkedik meg Faria abbéval, rajta keresztül pedig a bosszú fogalmával is. Mikor szerencsés úton kiszabadul, a kincse segítségével bosszút áll gonosztevőin. Története kalandos, aki egyszer a kezébe veszi nem fogja tudni letenni.
Fečkeš Sintia véleménye:
Ezt a könyvet egyszerűen imádom! Nagyon nagyon jól van megírva,minden sora tökéletes az elsőtől az utolsóig! Edmond Dantes volt a kedvenc szereplőm (hisz ő a főhös is), nagyon jó kis karakter volt. Nem kiszámítható a történet ami külön tetszett.Mindenféleképpen alapmű! Egy unalmas mondat sem volt,amit meg tudnék említeni…Végig izgultam a főszereplőkkel a történetet. Emlékszek,annyira befordultam amikor vége lett,hogy napokig alig szóltam akárkihez is…Vártam a folytatást,noha tudtam hogy nincs…
Gyuricza Barbara véleménye:
Többször is nekiálltam, mire most végre sikerült végigolvasnom. De ennek egyáltalán nem az volt az oka, hogy nem tetszett a mű. Sőt, ellenkezőleg! Minden egyes sorát élveztem, és most, harmadik olvasásra is ugyanúgy együtt izgultam a főszereplővel a történet végéig. Először azt hittem, hogy a könyv csak addig lesz érdekes, amíg Edmond Dantes kiszabadul a börtönből, de persze tévedtem. Dumas fantasztikusan kitalálta az igazságszolgáltatás minden egyes mozzanatát, tökéletes... Habár pontos utalást nem kaptunk, de remélem, Monte Cristo grófja Haydée mellett megtalálta azt a boldogságot, amelyet megérdemelt a hosszú évek szenvedései után!