ADATLAP
Narziss és Goldmund
Thomass Mann, Rilke és Freud kortársa volt Hermann Hesse. Műveiben a polgári világnak, életformának és gondolkodásnak válságával birkózott, mint korának annyi más haladó polgári művésze és gondolkodója. Válságok és háborúk viharai közepette is mindig megőrizte nemes, humanista szemléletét és magatartását - műveiben és életében egyaránt. "Az íróknak, az értelmiségieknek, a szellem embereinek kötelessége", írja az első világháború idején, "a béke és az emberiesség művén dolgozni. Mert az élet érdemes arra, hogy éljünk, ez minden művészet végső vigasza és tartalma."
Ez a szemlélet hatja át minden művét, ez hatja át lírai önvallomásnak is nevezhető regényét, a Narziss és Goldmund-ot is, amelyet sokan, és nem is jogtalanul legjellemzőbb művének és - az Üveggyöngyjáték mellett - művészete csúcspontjának tartanak. Narziss és Goldmund - a szemlélődő, elvont gondolkodás és az alkotó, teremtő tevékenység megtestesítője. Önmagában egyik sem egész, a gondolkodásnak, az értelemnek az eleven élet a célja - harmónia csak a kettő ötvözetéből születik. Ezt példázza Hesse Narziss és Goldmund történetével, és maga is erre a szintézisre törekedett műveinek megírása közben....
Lonkay Márta véleménye:
Ezt a könyvet egy olyan barátomnak köszönhetem, akire nagyon felnézek. Úgy érzem ez a könyv egy kicsit rólunk is szól. Narziss, a bölcs és művelt tanító és Goldmund a szárnyaló fiatal, aki a végén visszatér hozzá. Örök kedvenc marad!
Gábor Bence véleménye:
Ezt a könyvet ajándékba kaptam személyre szóló ajánlással. Goldmund kalandos életútja, és belső vívódásai is megragadták a figyelmemet. Sok dologban magamra is ismertem. Szólt ez számomra útkeresésről, a férfivá válásról, a férfi nők utáni hajszájáról, a hivatásról, a művészetről, és úgy általában az életről. Örülök, hogy elolvastam.