ADATLAP
Nincs és ne is legyen
Az utóbbi évek legnagyobb elismeréssel fogadott színrelépése volt a magyar prózában Szvoren Edináé. Első novelláskötete, a Pertu lelkes kritikákat és egy év leforgása alatt több irodalmi díjat is kapott. Izzó írói világ, ugyanakkor fanyar humor jellemzi, miközben föltárja a napi emberi kapcsolatok apró történéseinek mélyén lezajló drámákat. Kritikusai ezt a világot jellemezve nemhiába emlegettek egyszerre két, egymástól eltérő íróelődöt: az élveboncoló Nádas Pétert és a méltóságteljes groteszk óriását, Hajnóczy Pétert. Szvoren Edina érett, kiforrott szerzőként állt elénk, s újabb elbeszélései meggyőzhetik a közkeletű szólás híveit: a második kötet bizonyít igazán. Az írások középpontjában most is a család áll, amely életünk legfőbb terepe, modellje akkor is, amikor benne gyötrődünk, s akkor is, amikor kívülről vágyakozunk rá.

...
Ratkai Mária véleménye:
Úgy vágtam bele a novellák olvasásába, hogy a szerző előző kötetét, ami elismertségét, egyedi stílusát megalapozta, nem ismertem. Nem is volt könnyű felvenni a kissé nehézkes ritmust, nem beszélve az eleve sokszor viszolyogtató témákról, és az elbeszélésmód sem volt éppen könnyed. Mindenképpen elgondolkodtató, és valóban kivételes novellákról van viszont szó, így egyáltalán nem bánom, hogy megismertem ezt a kötetet és általa a szerzőt.
Maksai Ági véleménye:
Elég nyomasztó novellákat tartalmaz a könyv. Nekem úgy tűnt, hogy valahol össze is függnek, csak más-más időben, helyen, más oldalról és másik ágát mutatják be a családnak, amelyikről szó van. A nyomasztó a történetekben egyrészt, hogy mindig van valami rejtett rossz, ami fenyegeti a családot, másrészt pedig az, hogy ezeket a negatív részeket is hihetetlen tárgyilagossággal és részletességgel meséli el az adott elbeszélő, legyen az gyerek vagy felnőtt. Többnyire gyerekek egyébként. Mintha leltárba venné a tárgyakat és az eseményeket, és nem fűzne egyikhez sem érzelmet, csak úgy kimondaná. Ez volt. pont. És a durva részletek éppen ettől lesznek sokkolóak, mert ugyan úgy beilleszkednek az átlagos események sorába, mint a többi. Nem csinál jó kedvet a könyv, viszont tetszett ez a nyelvezet, érdekes volt olvasni, azt felfedezni benne, hogy mindez hogyan hat.
Szabó Emese véleménye:
Nekem pont azért nem tetszett, ami mitt elvileg nagyon jó. Összefüggéstelen törtènetekből áll, amiket csak kiragad az életből. Nem kapunk magyarázatot, nincs törénet, nem tart sehova. Csak bepillantást nyerünk valaki életének egy apró részletèbe. Nem rossz, deengem nem fogott meg.