ADATLAP
Odüsszeia
"Az Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás – minden kegyetlensége ellenére – jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be."

Forrás: www.moly.hu...
Triszné Szabó Márta véleménye:
Bár mindig imádtam olvasni ( a kötelezőket is!), ezen nem tudtam átrágni magam, nem érdekelt. Ettől függetlenül vizsgáztam belőle ötösre úgy, hogy egy kalandot kellett elemezni, amit gyorsan átnéztem a szöveggyűjteményben. Most viszont tetszett! Úgy látszik, meg kellett érnem rá, hogy értékeljem a nyelvezetét, jól szórakoztam a hasonlatokon, a találó kifejezéseken. Örülök, hogy felnőtt fejjel elolvastam!
Gáspár Zsuzsanna véleménye:
Minden kötelezőt elolvastam a sulikban, szerettem és szeretek olvasni. Az Odüsszeia és a Szamárbőr képezte eddig a kivételt. Az előzőnél a nyelvezet a másodiknál a lassúság okozta a bajokat. Örülök, hogy van ez a kategória, mert magamtól biztos, hogy nem nyúltam volna újra hozzá. Tetszett a cselekménysor, a karakterek, a kalandok, az érzelmek. A nyelvezethez pedig végre benőtt a fejem lágya. Továbbra sem ajánlanám gimis első osztályba, de később tiszta szivvel.
Fehér Beáta véleménye:
Mivel már iskolásként is imádtam olvasni, így az összes kötelezőt elolvastam, de ez valahogy kimaradt. Most pótoltam és annak ellenére, hogy a nyelvezete nem hétköznapi egy idő után ráállt az agyam és úgy tudtam olvasni, mint bármilyen másik könyvet. A történet, a kalandok izgalmasak, tényleg az olvasó a kérők viselkedését látva már azon izgul, hogy mikor ér már haza otthonába Odüsszeusz. Azért voltak olyan részek, amikor azt gondoltam, hogy a főhős túlzásba esik és a társai életét feleslegesen kockáztatja. Azt azért hozzá kell tennem, hogy felnőtt fejjel sokkal élvezhetőbb volt ez a mű, szerintem tizenévesen nem biztos hogy olyan könnyen megbirkóztam volna vele mint most. Talán ezért is maradt el akkor...
Bobor Rebeka véleménye:
Kötelezőből olvastam el. Alapjában nem annyira rossz, de azért elég nehéz a nyelvezete. Ha könnyebben van megírva, talán mai szókészlettel, megfogalmazással, akkor nagyon-nagyon tetszene, mint fantasy. Nem bántam meg. 6/10
Vasi Csaba véleménye:
Hát igen... Az első regény. Csak foltok maradtak meg bennem a történetből, ilyen messze már az iskolától. Jó volt újra elolvasni, imádtam a nyelvezetét, a kifejezés módját. Nem szűkölködött akcióban, horrorban. Világosan elmagyarázza, hogy nem jó dolog egy "csókos" testvérével kikezdeni, még akkor sem, ha csak az életed mented. :)
Faragó Alíz véleménye:
Középiskolai olvasmányként találkoztam vele először, és már akkor is nagyon tetszett. Jó volt újra olvasni. A legjobb rész, mikor a 10 kalandot leírják. A legjobban a harmadik kaland tetszett, a Küklopszok szigetén tett látogatásuk. A szigeten megvakítják Polüphémoszt, aki Posszeidón fia. Ezért Posszeidón nagyon meg haragszik Odüsszeuszra és ezért küld rá viharokat és rossz szelet. A kaland során hat társa meghal, felfalja őket a szörnyeteg, de hatan túlélik és gazdag zsákmányt szereznek.
Nehéz olvasmány ugyan, de csak azért, mert a manapság írott tucat könyvek azért íródnak, hogy lekössék az embert, nem azért, hogy tanulságot szerezzenek belőle.