ADATLAP
Semmi
„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki - és maguknak - az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze - ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnek az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme.
Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie…
...
Sárvári Anett véleménye:
Sokkoló ez a könyv... Kicsit Legyek Ura érzésem volt tőle.... Elképesztő, hogy mire képes az emberi természet... Egy iskolai ártatlan szituáció egy határokat nem ismerő, kegyetlen "játékká" fajul. Az elején túlzónak éreztem a gyerekek közömbösségét az elrugaszkodott kéréseik iránt, de sajnos ha jobban belegondolok akkor a való életben is valahol itt tart a társadalmunk...
Németh Luca véleménye:
Egy nyolcadikos osztályban egy kisfiú kijelenti, hogy semminek nincs értelme, minden csak körforgás, úgyhogy nem érdemes semmit csinálni, és soha többet nem megy iskolába. Ez nem spoiler, mert a fülszövegben is írják =)
Sokszor én is úgy látom, hogy semminek semmi értelme, és eleve a körforgás az egy tök szép elmélet. Viszont egyáltalán nem szimpatikus, hogy ezután direkt a többiek után kiabál… hát akkor nem mindegy neki, hogy mit gondolnak?
A többiek pedig megpróbálják bebizonyítani, hogy baromira nem mindegy… és eléggé eldurvulnak a dolgok. Ezzel az oldallal is egyetértek, mert a nagy semmibe bele lehet dilizni, kell valami értelmet találni, akármilyen apróság is legyen az.
Viszont ők az értelmet elszakítják maguktól, és egy halomba dobálják, valahol itt követik el a hibát… Elég rövid a mű, de olyan tömören megrázó.
Barina Gábor véleménye:
Volt egy pont ahol egy kicsit meg kellett állnom és feltettem egy egyszerű kérdést magamban a könyv mögötti tartalomról.
"A szerző kiknek írta ezt a könyvet?"
Feltételezem fiataloknak, még ha nem is annyira fiataloknak mint akik a könyvben szerepelnek, akkor is nagyon elszomorító, hogy merrefelé tart most az emberiség!?
Gyuricza Györgyné véleménye:
Ez a könyv már régen felkeltette az érdeklődésemet. Youtube-on kalandozva találtam rá egy könyvajánlóval, ami ezzel foglalkozott.
Hát a címe ellent mond a tartalmának, mivel az első gondolatom ami a könyv befejeztével eszembe jutott: hát ez nem semmi. Mennyire el tud szaladni a ló pár tizenévessel, akik kétségbe esnek társuk elméletén, hogy semminek sincs értelme. Ezt az elméletet akarják megcáfolni az által, hogy olyan tárgyakat kezdenek el gyűjteni aminek szerintük értelme van.
A vége fele már igazán kikerekedett a szemem, és igazán meghökkentem mikre nem vetemednek. A könyv végére ez a félelem nagyjából feloldódott bennük, bár nem erre számítottam. Igazán nem lepődtem annyira meg, mert már a gyűjtés vége felett is kegyetlenek voltak már egymás közt, hát még a gondjuk okozójával.
Végül is azt tudom mondani, hogy tetszett.
Horváth Anita véleménye:
Rövid és velős könyv. A címe Semmi, de a könyv nem semmi.
A végső következtetés részemről elmaradt, de azt kell, hogy mondjam, nem tudtam nem arra gondolni, hogy a lányom is annyi idős, mint ezek a gyerekek, és hogy sajnos nagyon is el tudom képzelni, hogy akár vele is megtörténhet.
A legszomorúbb, hogy ezeket a gyerekeket eleinte tényleg a jó szándék vezérelte, de ahogy kegyetlenség érte őket, már ők is bántani akartak, miközben magukat is próbálták meggyőzni, hogy ez mind a célt szolgálja.
Nem tudom, hogy kötelező olvasmánnyá tenném-e. Azt a részét mindenképpen szeretném megértetni a korosztályukkal (is), hogy ez a csordaszellem iszonyat veszélyes, de nem vagyok meggyőződve, hogy nem csak annyi maradna meg nekik a könyvből, hogy micsoda ötlet már, csináljunk mi is egy Fontos Dolgok Halmát.
Kovács Szilárd véleménye:
Be kell valljam amikor elkezdtem olvasni nem gondoltam ez lesz belőle. Ahogy egyre jobban haladtam arra kezdtem gondolni valami " bűzlik Dániában", mert ez a könyv nagyon brutális. De tényleg az s nem viccelek. Miért ? Mert hihető, ez nem egy kitalált fantasy történet vagy egy sima krimi.. ez egy kőkemény valóságban akár mikor megtörténtté tehető történet. Szóval semmiképpen sem ifjúsági irodalom..
R Gabriella véleménye:
Sokkoló, brutális, elképzelhetetlen, hihető, aprólékos, tömör, riasztó, elképesztő, letaglózó. És ezek csak a legelső szavak, amik felszakadnak belőlem most, két perccel a könyv elolvasása után. Brutális. Újra csak ezt tudom mondani: brutális. Megrémít, mert hihető. Mese a csoporthatásról, a realitás érzékelésének képlékenységéről, a megszégyenítés erejéről, az Én elvesztéséről. Az első sortól kezdve tökéletesen építkezik, mindig csak annyival válik szörnyűbbé, hogy még el tudom hinni. Dermesztő. Bár elvileg fiataloknak íródott, nagyon-nagyon sok 18-as karikát tennék rá. Nem csak a konkrét tettek miatt, hanem azok lehetséges értelmezései miatt is. Ha ezt a könyvet egy hozzáértő szakember segítségével van lehetősége feldolgozni egy nagy kamasznak vagy egy fiatal felnőttnek, óriási pozitív lökést adhat az életének, de ha "éretlen" korban, esetleg magára hagyva találkozik vele először valaki, megdöbbennék, ha megértené miről szó a történet. Mert ez nem semmi. Ez minden. Minden.
I Luca véleménye:
Nem véletlen, hogy a könyvet hol betiltották, hol pedig kötelező olvasmánnyá tették.... Én inkább a kötelező mellé tenném le a voksom. Kicsit "Legyek Ura"-s; ebből mindenki következtethet a történet stílusára és lefolyására. Rettentő nyomasztó, főleg, hogy a szereplők gyerekek és igazából bármelyik mondata simán lehetne a valóság is.... szívből remélem nem az:-(
Tóth Ani véleménye:
Ez a könyv zseniális! Olyan filozófiai alkotás, ami bár elképesztő és egyben szomorú, mégis könnyed és fogyasztható formában boncolgatja az élet értelmét. Gyerekszemmel enged bepillantást egy olyan világba, ami még a felnőttek előtt is ismeretlen. Ezek a gyerekek pedig olyasmit próbálnak elérni, ami mindeddig még a filozófusok számára is lehetetlen küldetésnek bizonyult. Lenyűgörő, rendkívüli, elképesztő! Csakis ilyen jelzőkkel tudom illetni. Kötelező olvasmányként vezetném be, annyi értékes gondolatot oszt meg velünk.
Juhász Ildikó véleménye:
Ez a könyv nagyon megosztja az olvasóközösséget. Voltak, akik dicsérték, voltak, akik nem ajánlották. Egyszerű a történet vezetése, csak éppenséggel meghökkentő elemekkel operál az írónő. Kicsit nyomasztott, de ennek ellenére azt kell mondjam, tetszett. Dióhéjban: 14-15 évesek keresik az élet értelmét. Megtalálták-e? Jó kérdés. Napokig gondolkodtam az egészen, mély nyomott hagyott bennem, az egyszer biztos.
Kapitány Zita véleménye:
Sokáig gondolkodtam, hogy ez a könyv tetszett-e nekem vagy sem. Végül arra jutottam, hogy igen tetszett, az egyetlen egy dolog ami nem, az, hogy sajnos ilyen a való életben is megtörténhet. Az emberek kegyetlenek...bárcsak ne így lenne.
Antal Margit véleménye:
Igazi megosztó, véleményformálásra késztető regény.Már a műfaji besorolása sem helytálló, nem kifejezetten ifjúsági regény... több annál, inkább pszichotriller, amolyan igazi " mondom a lányomnak, hogy a menyem is megértse " rejtett igazságokat megformáló mű. Sokrétű a mondanivalója is : a felszínen ott van a Lucifer arcú EGYÉN a maga nihilista életszemléletével , aki mellesleg ügyes pszichológus és bölcs provokátor és szemben vele a megvezethetőnek hitt TÖMEG, az osztálytársak, akik nem hagyják legyőzni és meggyőzni magukat a provokátor által. Közben szépen jelképpé ( mementóvá? műalkotássá?) terebélyesedik a Fontos Tárgyak Halma, persze közben durvul a játék, ahogy egyre személyesebb előbb tárgyakat, majd emlékeket, szimbolikus értelemmel bíró fizikális dolgokat követelnek egymástól.Végül mindent elsodorni látszik a népszerűség, a hírnév, az anyagi világ vonzása. Eluralkodik az agresszió a kis társaságban. Végül pedig marad kinek a fizikális, kinek az erkölcsi bukás, kinek a tanulság és a hamuvá vált emlékek. Megrázó és megosztó könyvecske, az agresszió és bizonyos dolgok felajánlása miatt nem ajánlom kis hazánkban kötelező olvasmánnyá nyilvánítani. Viszont tanulságos, lelki utazás.
Ferling Szonja véleménye:
Nagyon nehéz írni erről a könyvről, mert annyira megrázó, hogy hiába gondolok róla egy csomó mindent, elég nehéz szavakba önteni. Nem tudtam letenni, egyszerre, megszakítás nélkül olvastam végig, mondjuk ez nem nagy teljesítmény a terjedelmét nézve.
Egy ismerősömmel beszélgetve a modern "legyek urának" neveztük, de számomra ez a könyv több volt, mint Golding regénye annakidején (bár valószínűleg az is számít, hogy azt általános iskolásként olvastam el).
Rengeteg olyan pszichológiai kérdést boncolgat, amit szerintem manapság kevés irodalmi mű, ráadásul ez erősen ifjúsági regény szagú, még akkor is, ha néha engem is kirázott a hideg a gyerekek kegyetlenségétől. Az jutott eszembe, hogy a gyerekek még a kegyetlenkedést is őszintén csinálják és, hogy abban az életkorban a dolgok még sokkal igazibbak, mint majd később. Mert az örömök, a szomorúságok, a gonoszságok, a célok és az eszmék tényleg létező, valódi dolgok. Hogy akkor még megvan MINDEN, ami később szerencsés esetben megmarad, de amitől a gyerekek is félnek, hogy szerencsétlen esetben eltűnik valahogy, elmúlik, elfelejtődik, és aztán tényleg nem lesz már értelme semminek...
Feraji Anikó véleménye:
Sokkolt ez a történet. Ahogy a gyerekek kérnek egymástól egyre durvább, egyre kegyetlenebb dolgokat, majd megmagyarázzák maguknak mindennek létjogosultságát. A közöny, az érzéketlenség elborzaszt és igen, akár igaz is lehetne mindez.... Nem is tudom eldönteni, hogy mekkora gyereknek adnám oda, mint ifjúsági könyv. Leginkább talán a befejezése zavar. Mintha elfogadnánk végül rendben lévőnek mindazt ami történt és azt sugallná, hogy csak is így történhetett. "Nem igaz Pierre Anthon? Nem igaz?" Hátborzongató!
Szabó Sarolta véleménye:
Az egyik "legarcbavágóbb" könyv, amit az elmúlt években olvastam. Hamar a végére lehet érni, már csak azért is, mert a történet minden mozzanata izgalmas és feszültésggel teli, azaz olvastatja magát - ellentétben az írónő novelláskötetével, amit többször is félre kellett tennem, hogy elgondolkodjak rajta. Ez a könyv viszont nem hagyja magát, csak a végén engedi, hogy az olvasó eltűnődjön: mégis mi a fészkes fene volt ez? A stílusa puritán, egyszerű, nem kertel, ennél fogva nem szépirodalom a szó hagyományos értelmében, de ez a puritánság abszolút praktikus okokból van jelen, meg vagyok győződve róla, hogy így jobban működik a történet.
Kissné Bugyi Vivien véleménye:
Azt se tudtam, mire számítsak ekkora felháborodás után...hát nem erre. Mi ez a nagy kiakadás? Azért kell ostorozni, mert végre mert valaki komoly dolgokról könyvet írni tiniknek? Vagy mert nem rózsaszín mázas az egész?
Tele van szimbolikával, mondanivalóval, könnyen olvasható és nagyon elgondolkodtató. Csak kergették egymást a gondolatok a fejemben olvasás közben...hogy most akkor hogy is? Jogos? Nem jogos? Túlzás? Nem túlzás?
Irodalmi szempontból abszolút nem túlzás. Nem gondolnám, hogy a könyv elolvasása után akármelyik fiatal is kutyát fog lefejezni vagy egymás ujjait vagdosni, hanem inkább elgondolkodni fog - ha értelmes, magába nézni, ha nem, akkor meg úgyis mindegy...
Szerintem zseniálisan volt felépítve ahogy a Halom haladt az egyszerű tárgyi dolgoktól az egyre elvontabb értékekig, ahogy elérte az anyagi boldogságot és a hírnevet, aminek most végül is volt értelme? Ha kötelező olvasmányként ezen egy gimnazista elgondolkodik és megérti a mű szimbolikáját, azzal csak gazdagabb lesz.
Ungvári Ágnes véleménye:
Csak azért 4,5 csillag, mert nem volt meg a katartikus élmény, de egyébként minden tekintetben ötös, ajánlott, javasolt, kötelező. De nagyon nehéz.
Van-e, és ha van, akkor mi az élet, a létezés értelme? Az én elgondolásomban valami olyasmi, ami ha nincs meg, elvesztik, elveszik, akkor az ember CSAK lefekszik, és CSAK meghal. Nem lehet tárgy, mert ha az embernek már nincs meg a zöld szandálja, a neonsárga biciklije, teleszkópja, stb (sicc), akkor azt még könnyedén túléli. Elképzelve, vagy ismerve a gyász fájdalmát kimondani is szörnyű, már-már kegyetlen, de az emberek jelentős többsége összeszedi magát egy szeretett ember halála után is. Mit kell, lehet elvenni egy embertől, hogy CSAK lefeküdjön, és CSAK meghaljon? Mi tarthat, tarthatott életben embereket borzalmas körülmények között, például a koncentrációs táborokban, ahol anyagi javak nem léteztek, és végig kellett nézni családok szétszakítását, barátok, rokonok kivégzését.Bár nem vagyok vallásos, de arra jutottam, hogy három dolog van, amit szinte lehetetlen elvenni az emberektől. A remény, a szeretet, és a hit. Az első kettő nem szorul talán bővebb magyarázatra. A hit szerintem nagyon eltérő és egyedi. Szerintem nem csak az Istenbe vetett hit létezik, nem kell egy felsőbbrendű lényben, vagy a sorsban hinni csak és kizárólag. Én a boldogságban hiszek. Abban, hogy az élet végső és egyetlen célja, hogy boldog legyünk, úgy, hogy boldogságunk elérése közben másokat ne sértsünk, ne bántsunk. A boldogság pedig nagyon egyszerűen nem külső tényezőből, hanem belőlünk fakad. Én nem vagyok antiszemita, nem vagyok rasszista, nem vagyok homofób, nem vagyok…. SEMMI anti vagy fób, én elfogadó vagyok. Hiszek abban, hogy a boldogság mindenkinek mást jelent, ezért nem próbálom az én boldogságképemet ráerőltetni másra, elfogadom olyannak, amilyen. Persze nem vagyok szent, és ez sokszor ne
Cseh Regina Evelin véleménye:
Nagyon találó könyv, főleg a mai rohanó vilagban. Olvasás közben az olvasó is elgondolkodhat, hogy mi is az ami valóban, igazán fontos az életében, mi teszi azzá aki.
Tanulságos, igaz ifjúsági irodalomhoz sorolják, de szerintem kortól függetlenül mindenkinek ajánlott.
Kovics Renáta véleménye:
Ezt a könyvet már akkor el szerettem volna olvasni, amikor botrány kerekedett abból, hogy egy magyar iskolában kötelező olvasmány lett. Nem csalódtam. Nagyon jó könyv, amely egy általam érdekesnek tartott témát mutat be: a gyerekek kegyetlenségét, valamint a közösség, más néven a "csordaszellem" erejét. Épp ezért én is kötelezővé tenném a mai fiatalok számára, talán jobban lekötné őket, mint a Kőszívű ember fiai. Egyébként engem A Legyek Urára emlékeztet, az is nagy kedvenc.
Nyári Laci véleménye:
A könyv Dániában már minden iskolában kötelező olvasmány. Jó lenne ha nálunk is ilyesfajta modern remekművek lennének a kötelezők. Van egy Pierre nevű fiú, aki úgy gondolja, hogy az életnek semmi értelme nincsen. Pontosan az ő szavait idézve:
„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
Amikor osztálytársai megtudják ezt, és azt látják, hogy Pierre ott csücsül egy faágon, miközben ők bent tanulnak, nagyon elkezdi őket idegesíteni Pierre. Ezért elhatározzák, hogy igenis van az életnek értelme és ezt be is fogják neki bizonyítani. Megcsinálják a Fontos Dolgok Halmazát, ahova mindenki berak, egy számára fontos dolgot. Elkezdik a gyűjtögetést, ám a játék elkezd egyre veszélyesebb lenni, mígnem a rendőröknek is be kell avatkozniuk a dolgokba. Mindenki aki egyszer olvasni fogja, biztos leköti majd a figyelmét ez a könyv.
Serhal Diána véleménye:
Öhm emberek.... VÁÓ!
Azt mondják erre a könyvre, hogy a modern Legyek ura. Nekem is hasonló jutott eszembe mikor olvastam, egy kivétellel (és tudom, hogy ezzel most nagyon nem leszek népszerű), hogy ez sokkal de sokkal jobb annál.
Legalábbis számomra, szögezzük le :) Láttam, hogy nincs még film belőle- akkor én leszek az első, aki megírja, nem érdekel, de ezt juttassuk már el minél több embernek! Azért csak óvatosan: gyerekekről, 13-14 évesekről szól- de nem gyerekeknek. Nagyon nem. Ezt jegyezzük jól meg. Néha még én is rosszul voltam tőle. De a legjobb értelemben... ha ennek a két mondatnak egymás után van értelme...:$
Rea Kovats véleménye:
Kis méretű könyv kevesebb, mint 200 oldallal, vastag margókkal, viszonylag nagy betűszedéssel - első blikkre azt hinné az ember, hogy egy könnyed, hamar kivégezhető olvasmányt tart a kezében, ami ideális egy délutáni kikapcsolódásra vagy nyári strandolásra, miközben a Nap pecsenyévé süt minket. Lényegében az utóbbi stimmel, mert ki lehet végezni pár óra alatt - viszont ami utána marad, az rendesen megbolygatja a lelki nyugalmunkat.
Király Anna véleménye:
Hát elég érdekes történet volt. Egyetemi tanárom ajánlotta, aki irodalmat tanított nekem és a szakunk miatt az ifjúsági irodalom került előtérbe, és mivel ez is ebbe a kategóriába tartozik, ezért nem maradhatott ki.

Nekem őszintén szólva nem tetszett, a mondanivalója ellenére sem, mert túl brutálisnak találtam. Persze olvastam már thrillert, ahol borzasztóbb dolgok történtek, mint ebben a történetben, de azok még is valahogy tetszettek. Itt lehet a gyerekek miatt nem tudtam elfogadni. Mármint a brutalitás részét. Az elején még vicces volt, hogy miket halmoznak a fel, még a koporsó kiásása se rázott meg... de amik utána jöttek. Ott már tényleg csak az volt a lényeg, hogy minél durvábbat kérjenek a következő "áldozattól". Leginkább a kutya megölésénél kaptam fel a vizet. Talán az állatkínzás az egyetlen olyan téma, amit nem vesz be a gyomrom és mindig elönt a düh.

Szerintem a kegyetlen részek kihagyásával is jó történet lett volna belőle, így viszont nem tetszett.

Senkinek nem kellett volna bizonyítaniuk, hogy igenis van az életnek értelme, hiszen mi magunk adunk neki értelmet. Nem mások szavára, véleményére kell adnunk, hanem nekünk kell úgy alakítani az életünket, ahogy jónak látjuk és ezáltal értelmet fog nyerni. De már attól kezdve van értelme, hogy megszületünk, mert mindenki valamilyen "feladattal" jön a világra.
Bognár Csilla véleménye:
Régóta szemeztem ezzel a könyvvel, és most a kihívás kapcsán eljött az idő, hogy elolvasam. Először is az egy szavas kategóriában választottam, aztán a fülszöveg alapján utána olvastam egy kicsit a könyvnek és persze közben már a könyv felénél tartottam. És elkezdtem beszélgetni a könyvről olyannal aki már olvasta is.
Brutálisan megrázó. Hogy manapság ilyen történhet?! Igen, azt gondolom, lehet hogy nem ilyen kegyetlenül.
Fontos Dolgok Halma ez egy szenzációs szál a regénybe, mi a legfontosabb dolog számunkra.
Ez a könyv alkalmat ad arra, hogy beszélgessünk a semmiről és a fontos dolgainkról.
Benkő Ella véleménye:
Késő este fáradtan kezdtem az olvasáshoz, és már azt hittem kifog rajtam ez a vékonyka könyv és elalszom. De hamarosan kipattant a szemem, az események olyan durvává váltak, hogy képtelenség volt letenni.Döbbenetes számomra, hogy a közösség nyomása mennyire lehetetlenné teszi a nemet mondást, pedig mindenki érzi közben mennyire nem jó irányt vettek a történések. Szerintem jó dolog lehet kötelező olvasmányként feladni, természetesen egy klassz irodalom tanár vezetésével! Lenne mit beszélgetni róla!
Dömötör Erzsébet véleménye:
Ezt a könyvet egy ismerősöm ajánlotta. Megdöbbentő volt számomra, hogy mennyire belelovalták a gyerekek magukat a fontos dolgok bizonyításába. És hogy egyre messzebb mentek, egyre fajsúlyosabb dolgokat követeltek egymástól. És senki sem lépett ki ebből az ördögi körből. És az is érdeke volt, hogy egy ember más véleménye mennyire provokatív tud lenni, milyen nehezen fogadja el egy közösség a másképp gondolkodót. A mindenáron egy vélemény kialakítása ennyire fontos? És a felnőttek nem vettek ebből észre semmit? Csak magukkal törődnek?
Keresztes Zsuzsa véleménye:
Egy nap alatt tényleg a végére lehet érni, més egy fél nap is elég volt hozzá. Lassan indult, majd egyre durvább lett a történet. Jó pár kérdést vetett fel bennem, hogy valóban megtörténhet-e ilyesmi... hogy a felnőttek hogy-hogy nem veszik észre, hogy mi folyik. Leginkább az nem fér a fejembe, hogy a rendőrség pedig nem tesz semmit a bizonyítékokkal? ...
B-M Bogi véleménye:
Magasan felülmúlta a várakozásaim!
Nagyon kedvelem a minimál designt, így a könyv borítója és címe után a minimál történet is nagyon megfogott. Az egyszerűség ellenére azonban hatalmas erő lakozik benne.
A történetben többször felbukkanó fokozás nem csak a melléknevet, de a hangulatot is fokozza. Egyre izgalmasabb és egyre kegyetlenebbé válik. Durva, ahogy a Fontos Dolgok Halmát építve kezd átcsapni a dolog kicsinyes bosszúvággyá.
Bár lassan indult be véleményem szerint, mégsem tudtam letenni. Tudni akartam, hogy még mi mindent lehet a halomba rakni és Pierre meglátja-e benne az élet értelmét, hisz nagyon igyekeztek, hogy megmutassák neki.
Azért azon a végén jót mosolyogtam, mikor a különböző típusokba beskatulyázott gyerekek egy-egy gyufaskatulyát kapnak a közös ámokfutásuk maradékával... Fergeteges!
Néhol már annyira irracionálisnak tűnik, hogy elhiszed, valós! Bele lehet kötni, de ha nem célod, megdöbbentő, elgondolkodtató, szórakoztató olvasmányra tehetsz szert.
Zsaklin Jády véleménye:
Sok minden hallottam erről a könyvről, általában csak jót. Egy kamasz osztály szeretné bebizonyítani osztálytársuknak, hogy az életnek igenis van értelme. Létrehozzák a fontos dolgok halmát, ahová mindenki egy számára nélkülözhetetlen dolgot kell beadjon. Eleinte apró dolgok kerülnek sorra, mint szandál, bicikli, de végül elfajul a helyzet. Több országban betiltották, de Dániában kötelező olvasmány lett.
Szauer Emese véleménye:
Háát, igazán az olvasási kihívás kedvéért olvastam végig.
Nekem nem tetszett :(
A könyv elolvasása után, kerestem a kritikákat, ajánlókat. Azokat is elolvastam.
Nagyon felzaklatott ez a könyv, és kicsit sem tetszett. Értelmetlennek érzem...sőt teljesen elutasítom a létjogosultságát. Fene tudja, talán csak azért mert nem akarom, hogy egy ilyen történet esetleg tényleg megtörténjen, meg szerintem teljesen értelmetlen...sőt bizarr...rossz értelemben.