ADATLAP
Számláld meg a csillagokat
Nos, bátor vagy-e kicsi lány? – kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mit a testvérei. A könyv olvasói -a főhős kislány nézőpontjából- megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot -mintegy 7000 embert- csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba....
Silye Tibor véleménye:
Nagyon szerettem olvasni ezt a kötetet, mert nem úgy mutatja meg a holokausztot és a zsidók üldözését, mint egy történelem könyv. A gyermeki szemszög nagyon ötletes volt, és sok mindenre rámutatott. Nem felejthetjük el ugyanis, hogy sok gyerek átélte ezeket, és bár a szerző csak Dániára összpontosított, de mégis tudjuk, hogy ettől jóval több. Annemarie bátor kislány, jóval bátrabb mint a korosztályából sokan. Összegezve pedig a regény egyik erőssége, hogy ő a főszereplő. :)
Gyuricza Györgyné véleménye:
Lois Lowry könyvei mindig elgondolkodtató történeteket dolgoz fel. A második világháború zsidó üldöztetése mindig érzékeny pontja az emberiségnek. Furcsa volt ezt egy tíz éves kisgyerek Annamarie szemszögéből megélni. Az még elgondolkodtatóbb számomra, hogy az én lányom csak pár évvel fiatalabb mint a könyv főszereplője. Sok ember az életét tette azért kockára, hogy másik barátja, ismerőse életét megmentse az üldöztetésről. Mennyi leleményesség, bátorság kellett ehhez a tettekhez. Igaz, hogy maga ez a történet kitalált történet, de akár valóság is lehetne.
Mindig is érdekeltek a történelem e nagy meghatározó, megrázó eseményéről.
Szoóh Gabriella véleménye:
Gyerekszemmel a háború mindig egy kicsit naiv, ártatlan üvegen keresztül van láttatva a hasonló témájú könyvekben, főképp mikor egy hátországban játszódik. Most sincs ez másképp, de nem is baj ez, hisz felnőtt fejjel már tudjuk azt, amit a gyerek még csak sejt, és tudunk olvasni a sorok között. Habár a szereplők kitaláltak, a cselekmény mégis igaz, megtörtént esetekre épül, s mi megismerkedhetünk a koppenhágai helyzettel, s hogy a dánok hogyan bújtatták és menekítették ki zsidó ismerőseiket a nácik elől.
Endrei Dorottya véleménye:
Úgy gondolom Lois Lowry munkássága kiemelkedő a mai napok irodalmában. Olyan történeteket ír meg amik egy felnőtt ember szemébe is könnyet csalnak, de mégis fiataloknak szólóan. Néhány éve olvastam ezt a könyvet de akkor még nem igazán értettem a lényegét, persze akkor is átjött a fájdalmas légkör. Most már, hogy már kicsivel idősebb vagyok, és a világról is többet tudok, az egész maradék nélkül, hátborzongató érzelmeket tud bennem hagyni. Hisz ezek tényleg megtörténtek. És a dán zsidók nagy része legalább el tudott menekülni, de emlékezzünk csak meg a a magyar zsidóságról, hogy hány ezer ember halt meg, és az összes zsidóról a környező országból akiket olyan kegyetlenül végeztek ki vagy hurcoltak el... Ez a könyv azért kiemelkedő, mert gyerekeknek is el tudja mindezt a szörnyűséget mesélni, és emlékeztetni mindannyiunkat, hogy ez azért nem áll tőlünk olyan messze a múltban, és hogy nem szabad újra erre az útra térnünk.
Liliom Rebeka véleménye:
Ez után a történet után úgy éreztem, rögtön le kell írnom a véleményem. Még így sem igazán tudtam szóhoz jutni, amikor a végére értem, nem hogy ha évekkel ezelőtt, kisgyerekként olvastam volna. A háborús tettek még tényként közölve is borzalmasak, nemhogy úgy, hogy konkrét családok állnak mögötte. Sokszor gondoltam, hogy a fecsegő Kirsti sokkal szerencsésebb helyzetben volt, mint nagyobb testvére, hiszen nem értette a dolgok súlyát, a veszélyt. Még ma is kevesen tudnának olyan bátorságot, ellenállást nyújtani, ahogyan Dániában akkor tették, nemhogy még az életüket is kockáztatnák másokért. A világnak tanulnia kéne ebből a rövid kis könyvből, és hasonló nézeteket vallania, mint Peternek, Lise-nek, Annemarie-nek, vagy akárkinek, akit Lowry említ. Az egész még félelmetesebbé és átélhetőbbé válik, amikor az írónő megosztja velünk, mennyi minden teljesen úgy volt, ahogyan ő leírta...
Liliom Rebeka véleménye:
Ez után a történet után úgy éreztem, rögtön le kell írnom a véleményem. Még így sem igazán tudtam szóhoz jutni, amikor a végére értem, nem hogy ha évekkel ezelőtt, kisgyerekként olvastam volna. A háborús tettek még tényként közölve is borzalmasak, nemhogy úgy, hogy konkrét családok állnak mögötte. Sokszor gondoltam, hogy a fecsegő Kirsti sokkal szerencsésebb helyzetben volt, mint nagyobb testvére, hiszen nem értette a dolgok súlyát, a veszélyt. Még ma is kevesen tudnának olyan bátorságot, ellenállást nyújtani, ahogyan Dániában akkor tették, nemhogy még az életüket is kockáztatnák másokért. A világnak tanulnia kéne ebből a rövid kis könyvből, és hasonló nézeteket vallania, mint Peternek, Lise-nek, Annemarie-nek, vagy akárkinek, akit Lowry említ. Az egész még félelmetesebbé és átélhetőbbé válik, amikor az írónő megosztja velünk, mennyi minden teljesen úgy volt, ahogyan ő leírta...
Ratkai Réka véleménye:
Bár az elején kicsit unalmas volt, hamar kezdett izgalmassá és érdekessé válni. Korábban még nem olvastam háborúban játszódó könyvet, és így, egy olyan idős kislány szemszögéből, mint én, még érdekesebb volt.
Kumli-Györök Zsuzsi véleménye:
Nehéz szavakat találni, hiszen maga a téma is "borzasztó". Borzasztó, hogy valamikor (sajnos nem is olyan régen) a világunkban megtörténhettek azok az események amelyek a II. világháborúban megtörténtek,
Az író egy gyermek szemén keresztül tárja elénk a háború okozta élelem hiányt, a katonák mindennapos jelenlétét, és magát a dán ellenállást is. Ebből kifolyólag tényleg csak annyi információt kap az olvasó, amennyit maga a 10 éves kislány megtud, és megért.
Jó könyv, bár kell egy fajta hangulat a végigolvasásához, még rövidsége ellenére is.
Szabó Emese véleménye:
Egyszer még általános iskolában vettem ki a könyvtárból. Akkor valamiért megfogott. Egy rövid történet a dán zsidók megmentéséről egy kislány szemszögéből elmesélve. Olyaan könyv, amivel kapok egy kis betekintést a történelembe.