ADATLAP
Teleki Blanka
1846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a hóbortos grófnőt, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A kufsteini mártír szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában....
Zaják Julianna véleménye:
Nagyon szeretem Kertész Erzsébet regényeit. Műveit kamaszként olvastam először, de most nagymama koromban is ugyan úgy lelkesedem értük! Az írónő regényei izgalmasak, fordulatosak, letehetetlenek! A regényben nemcsak Teleki Blanka, hanem a környezetében élők életébe is bepillanthatunk. Kiemelném kedvenc karakteremet, nagynénjét, Brunszvik Terézt, kinek hatására Blanka a nőnevelés felé fordult.
Szabó Márta véleménye:
Gyerekkorom kedvencei Kertész Erzsébet életrajzi regényei. Ide tartozik ez a regény is. Teleki Blanka és testvérei élete, házassága, szigorú apjuk és beteges anyjuk története, majd a nagynéni hatása Blankára szívszorító, megrendítő olvasmány. A történet azzal végződik, hogy nagynénje megéri Blanka kiszabadulását a börtönből - érdemes elolvasni!
dr. Molnár Zsuzsanna véleménye:
Mint a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett diáknak, illett volna már sokkal korábban elolvasnom az életéről szóló könyvet. Blanka a könnyű arisztokrata élet helyett a nőnevelést választotta élete hivatásául, még ha a forradalom és szabadságharc miatt be is kellett zárni intézetüket. Szomorú, hogy az akkori jogrendszer lehetővé tette, hogy Teleki Blankát és Leövey Klárát a haditörvényszék elítélje. Büszke vagyok rá, hogy a Teleki Blankáról elnevezett gimnázium diákja lehettem.
Sipos Magdi véleménye:
Az erdélyi arisztokrata családba született Teleki Blanka 20 éves korában került fel Pestre nagynénjéhez, Brunszvik Terézhez. Szülei abban a reményben küldték, hogy ott Teréz férjhez adja, ám ebben tévedtek. Blanka, nagynénje életét választotta példaképül, aki országunkban először alapított óvodát, és a gyerekeket magyarul tanították. Ennek hatására Blanka is a nőnevelést választotta hivatásának.
Először nagynénjével sokat utazott, Münchenben, Párizsban festészetet, Pesten pedig Ferenczy Istvántól szobrászatot tanult.
1846-ban nyitotta meg Pesten az első magyar nyelvű tanítási intézetet. Kiváló tanárai Vasvári Pál „Fejér Pál” néven a történelmet, Hanák János a természettudományt, Thern Károly a zenét tanította. Az intézetnek kiváló nevelőnője Leövey Klára, aki később a sorstársa is volt.
Első évben egyetlen egy tanulót írattak be, Deák Ferenc keresztlányát. A következő évben már tizennégy lánykát tanítottak a tanárok. 1848. március 15-én Blanka és a tanítványok is hallgatták a „Talpra magyar”-t. 1848 őszén az intézetet a szabadságharc miatt be kellett zárni, de ekkor már a „mag” el lett hintve.
A szabadságharc bukása után Blanka a pálfalvai birtokon bújtatta a menekülteket.
Emma húga még a forradalom kitörése előtt férjhez ment egy francia származású fiatalemberhez, Mari Joseph de Gerando báró unokaöccséhez, aki a forradalomban részt vett, és meghalt. Emmának gyerekeivel együtt sikerült Franciaországba szöknie, és Blankával levelezést folytatott, különböző híradásokat küldött át. Blanka ezeket magyarra fordította. 1851, május 13-án a pesti Újépületbe szállították, és itt 1853. június 30-án a haditörvényszék Blankát 10 évi, Leövey Klárát 5 évi börtönbüntetésre ítélte.
Miksa, Blanka öccse ekkor lépett a színre, hogy nővére és társa