ADATLAP
Tell Vilmos
Schiller drámája (1803) az európai romantika kivételes pillanatát tükrözi: egy eszme – a szabadság fogalma – eleven ragyogással világítja át az emberábrázolást.
A Tell Vilmos – témáját hiteles és mondai eredetű eseményekből szőve – a svájci kantonok 14. századi szabadságharcának korába visz.
A címszereplő, a hős csak megtestesíti népének etikai tisztaságát, lázadó szellemét.
Az ősi szabadságjogaitól megfosztott népet a Habsburgok helytartója gyötri fennhéjázva, mígnem betelik a pohár, a szétszórt lázadók szövetségbe lépnek, s a népharag elsöpri a zsarnokokat…...
Homlok Renáta véleménye:
Ha valaki megkérdezte volna, hogy Tell Vilmos milyen nemzetiségű volt, akkor bizony még csak meg tippelni se tudtam volna. Persze az almás sztorit én is ismertem, és igazából furcsállom, sőt nem is értem, hogy vajon miért nem kerestem rá a neten, hogy tulajdonképpen miért céloz egy ember fején lévő almára, majd lövi is keresztül azt.
Tehát Tell Vilmos egy svájci szabadságarcos. Az 1300-as évek elején járunk.
A parasztok a függetlenségről álmodoznak. Uri, Schwyz és Unterwalden, a három tartomány szövetséget köt. A Bécsből küldött svájci helytartó Hermann Gessler zsarnok egy jószág, mennie kell.
Tell Vilmos nagyobbik fiával, apósához indul. Mit sem tud a póznára állított kalapról, arról pedig végképp semmit, hogy hajlongani kellene előtte. Hírtelen felségárulás a vád, és mit ád Isten, a zsarnok pont ott van. Próbatétel, meghaltok mindketten (Tell és a fia) vagy lősz fiad fejére helyezett almára. Nyílván nincs választás, lőni kell. Siker. De Tellre őszinteségi roham jön rá, elmondja, hogy zekéjébe rejtett második nyílvessző bizony a zsarnoké lett volna. Hát ezt ugye nem kellette volna. Láncra verve viszik hajót, de a hajó viharba keveredik, és senki más nem képes megmenteni a hajót, csak a hajófenéken fekvő, megkötözött Tell Vilmos. Tell Vilmos meg világ életében eszes ember volt. Kihasználta az alkalmat és meglépett. Majd később lenyilazza a zsarnokot. Kirobban a szabadságharc.
Dráma mivolta végett aggódtam, hogy a végén Tell meghal-e, de nem. 
Kedveltem még Hedviget, Tell feleségét, Walter fia sem volt semmi. Nagyon bátor kislegény. Jó érzés lehet egy apának, ha a fia ennyire megbízik benne. Tell helyében semmiképp se lettem volna.
„A végső bajban mindent merni kell”
„Csak akkor élvezem az életet,
Ha minden nap újra prédául ejtem”
Ha egy csatában két óriás
Tóth-Kovács Nikolett véleménye:
Nos, jó darab, de a történéseket mindig inkább hallomásból ismerjük meg. Shakespeare még mindig jobb. Viszont végre megismertem az almás-lövés igazi történetét!