ADATLAP
Utas és holdvilág
...
Kupeczki Adrienn véleménye:
Rengetegszer volt már a fejemben, hogy "hú azt hiszem most elolvasom ezt a könyvet!"...vagy sokszor kerültem bele esetleg olyan szituációba, hogy "pont te nem olvastad még az Utas és holdvilágot?". Azt hiszem tudom miért akartátok hogy elolvassam...:) és örülök, hogy most tettem meg, nem korábban.
Teljes szívvel ajánlom.
Kellemes utazást!
Tóth Dominika véleménye:
Ellenben a Pendragon legendával, ezt a könyvet jónak találtam. Szerencsére egyáltalán nem tudtam, hogy mit várhatok tőle, és így kellemes csalódás érhetett. Elég mély, hogy legyen értelme, és kellően olvasmányos, szép képi világgal rendelkezik, hogy megmaradjon a motiváció olvasni. Szerettem azt a hangulatot, amit ez a regény sugallt.
Rentka László véleménye:
Már az első oldalak elolvasása után felmerült bennem: hogy maradhatott ki eddig Szerb Antal az életemből? Mégis úgy vélem, ezt a könyvet pont jókor olvastam el, talán máskor nem igazán értettem volna belőle sokat, vagy nem eleget. Úgy éreztem olvasás közben, hogy ezt a könyvet szinte rám szabták: toszkán táj, ifjúkori dekadencia, Párizs, angol spleen, Siena, Assisi Szent Ferenc Fioretti-je, William Blake Tigrise, bolyongás a budai várban, Dante, Róma, ókori halottkultuszok... és mindezek a megfoghatatlan érzések és gondolatok a maguk irracionalitásával örvénylenek egy mondhatni bántóan racionális közegben - az életben. Ez a könyv most annyira jólesett, hogy szinte "furán" érzem magam, elvégre a mű szereplői lépten-nyomon a halált kerülgetik - átvitt és valódi értelemben is. Talán pont emiatt válik mégis az élet dicséretévé, ami mentén emberi lelkek szenvednek a társadalmi konvenciók és ifjúkori traumák szorításában a világ egy apró szegletének gyönyörű kulisszái között... Eszembe jutott olvasás közben Paolo Sorrentino "La grande bellezza" c. filmje is, talán nem véletlen az "olasz párhuzam"... Egy nagy utazás volt ez a könyv, jó volt felszállni erre a vonatra!

"Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."
Sári Csaba véleménye:
Olvasva az értékeléseseket egyértelművé vált, hogy sokan imádják, míg mások nem igazán tudnak vele megbarátkozni. És értem is ezt. Mivel a témája közel áll hozzám, és a sok filozofálás se tette unalmassá. De valami miatt mégse tudom kedvenc regényemnek nevezni, mert vagy Szerb stílusa, vagy a szereplők misztikuma zavart. Pedig benne van minden. Az örökös vágy valami után, ami elmúlt. Az örökös halálvágy, miközben úgyse fogunk meghalni. Az ifjúság utolsó fellángolásai.
Annamária Szabó véleménye:
Nem tudom mit írhaténk erről a műről, vagy, hogy egyeltalán írhatok-e róla bármit is, hiszen az Utas és a holdvilág a magyar szépirodalom egyik remeke. 6-8 éve olvastam már egyszer, a cselekményre már nem emlékeztem világosan, de arra az erős nyomasztó érzésre, ami utána maradt bennem, arra nagyon. Most egy kicsit mást váltott ki belőlem, talán valahogy a pozitívumokat sikerült most kiolvasnom belőle. Ebből pedig látszik, hogy mennyire sokoldalú ez a regény, az, hogy vidám -e vagy szomorú, optimista vagy pesszimista a történet csak azon múlik, hogy ki olvassa azt, mikor és milyen helyzetben. Az író szabadságot adott nekünk ebben és ez igazi megtiszteltetés. Rám most is nagy hatással volt.
Kapitány Zita véleménye:
Sajnos engem nem fogott meg annyira. Pedig nagyon szerettem volna szeretni, hisz annyian imádják. Nálam sajnos a Pendragon legenda a kedvenc, sokkal jobban lekötött, vicces volt, egyedi. Sokáig olvastam, többször félre is tettem... Talán majd egyszer újraolvasom.
Semegi Ágnes véleménye:
Nagyon sajnálom, de nem nyert meg magának a könyv.
Furcsa, nekem kissé erőltetett az a nosztalgia, amivel Mihály folyamatosan vissza-vissza tér a fiatalkorához és az Ulpius testvérekhez. Ellentmondásos, hogy állítólag élni akar, de igazából csak sodródik, görcsösen kapaszkodva a múltba, végül pedig nem képes változtatni semmin.
Benkő Dóra véleménye:
Első könyv, melyet Szerb Antaltól olvastam. Az előzetes információk alapján egy utazásos műre számítottam, így kezdtem el olvasni, de számomra sokkal inkább szólt a főhős Mihály és Erzsi belső útkereséséről olasz és francia köntösbe csomagolva. Házasságukkal mindketten a másiktól várták, hogy megváltoztatja személyiségüket. Majd egy vasútállomási kávézás végzetesen más irányba sodorja őket. És elindítja az önönmaguk felfedezése útján.
Ignácz Eszter véleménye:
Ez egy zseniális mű!!! Az elején nem igazán értettem, nem is tudtam, hogy a szerelemről szól, számomra inkább szólt a barátságról, nosztalgiáról, dolgok elvesztéséről, az újtól való félelemtől, a felnőtt élet sivárságáról stb, stb… és aztán egyszer csak ott van a szerelem a maga szenvedélyes, viharos, bonyolult és érthetetlen valóságában, a kiábrándulás, a kicsinyesség és a menekülés… annyira szép és annyira valódi.
Ez a könyv mindenről szól számomra.
Ignácz Eszter véleménye:
Ez egy zseniális mű!!! Az elején nem igazán értettem, nem is tudtam, hogy a szerelemről szól, számomra inkább szólt a barátságról, nosztalgiáról, dolgok elvesztéséről, az újtól való félelemtől, a felnőtt élet sivárságáról stb, stb… és aztán egyszer csak ott van a szerelem a maga szenvedélyes, viharos, bonyolult és érthetetlen valóságában, a kiábrándulás, a kicsinyesség és a menekülés… annyira szép és annyira valódi.
Ez a könyv mindenről szól számomra.
Iffiu Anna véleménye:
Az első pár oldal után éreztem hogy az egyik kedvenc könyvem lesz. Minél tovább olvastam, annál nehezebben tettem le. Utazás előtt 2 nappal vettem a kezembe, gondoltam milyen stíl-szerű lesz utazás közben olvasni egy utazó elmélkedését. De a könyv az útra nem jön, hamarabb a végére értem.
Amikor az utolsó fejezetet olvastam és a könyv végére értem, először csalódott voltam. Nem ezt a véget akarta a romantikus happy-end énem, de minél többet gondolkozom rajta, annál inkább ez a vég kell oda.
Bäumler Zsófia véleménye:
Fantasztikus könyv, az egyik kedvencem. A történet izgalmas és elgondolkodtató. A szereplők misztikusak. Ami különösen tetszik benne, ahogy leírja az utazó gondolatait, azt hogy, milyen érzéseket vált ki belőle az olasz táj szépsége. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Gáspár Sára véleménye:
Imádtam az író stílusát, a gondolkodását, a szereplők megjelenítését, és magát a történetet is. Úgy érzem, hogy én is utaztam, mintha ezzel a könyvvel eljutottam volna Olaszországba, hisz olyan részletesen és szenvedélyesen meséli el Mihály érzelmeit az országgal kapcsolatban, hogy szinte ott éreztem magam mellette. Különösen tetszettek a filozofálós részek, amelyekben kitér a vallásra,a születésre, a halálra, mély és megmagyarázhatatlan érzelmekre, amelyek mindannyiunkban ott vannak valahol. Biztos, hogy nem ez volt az utolsó regény, amit olvastam Szerb Antaltól! :)
Márton Orsolya véleménye:
a világ legjobb könyve a világ legjobb írójától. nem tudom megmondani, hányszor olvastam már, de egyszerűen nem lehet megunni. minden egyes alkalommal elképeszt, milyen zseniálisan fogalmazott Szerb Antal, gyönyörű mondatok, gyönyörű szavak és nem utolsó sorban mindig elgondolkodtató mondanivaló.
nem mellesleg, egészen másképp tekint az ember Olaszországra, miután elolvasta az Utas és holdvilágot. :)
Zsolt Mesterházi véleménye:
A vonaton még nem volt semmi baj. Aztán a nászút valami egészen mássá változik. A már éppen megállapodni készülő ifjú férjből előtörnek ifjúságának vágyai és azokat próbálja követni. Önmagát keresi? Az élet értelmét? Vagy csak nem akar csavar lenni a gépezetben?
Közben rengeteg táj- és kultúrélményt kapunk, amit Itália jelent Mihálynak és mindenkinek, aki érdeklődik irántuk.
Bősz Lilla véleménye:
Kellemes, elgondolkodtató szerelmes regény a lehetőségeinkol, megalkuvasrol, választásokról. Kár hogy nem nyáron olvastam, kifejezetten megmozgatott fejben, a saját döntéseim tekintetében, kár hogy nem volt több időm izlelgetni.
Rógán Edina Anna véleménye:
Fura egy könyv volt. Nagy általánosságban tetszett, csak a sok filózás zavart. Meg ez az egész meghalás-téma. Jujj. A szereplőket hol nagyon megszerettem, hol meg a pokolra kívántam az okoskodásukat vagy éppen az ostobaságukat. Mondjuk Éva kivétel volt: őt az elejétől fogva utáltam. A tájleírások jók voltak, remélem egyszer élőben is láthatom.
Még emésztgetem az olvasottakat.
Bóna Évi véleménye:
Tetszett, ha a mai kornak megfelelő hasonlatot, akarnék hozni, mondjuk a filmes világból, akkor talán a Kegyetlen játékok jutna eszembe.
Adott egy gyenge akaratú férfi és egy életkörülményei hatására megkeseredett nő, aki úgy véli szeretetet csak úgy kaphat, ha az csak az övé, amivel rendelkezhet, aminek elfogadásával játszhat, ha kedve úgy tartja.
Szabó Márta véleménye:
Ezt a könyvet hagytam legutoljára. Felbosszantott, kiábrándított és elkeserített. Erzsi karakterét sajnálom a legjobban, holott ő abszolút nem olyan természetű, aki a sajnálatot elviselné vagy legalábbis nincs erre utalás. Mihály azonban lépten nyomon önmagát sajnálja, amitől és dühbe jöttem és az külön idegesít, hogy hogy lehet valaki ennyire önző, hogy a feleségét ukkmukkfukk elhagyja egy fantázia miatt. Jó nagy kijózanító pofonnal tudnám honorálni Mihály szerencsétlenkedését. Nekem ez a regény egyáltalán nem nyerte el a tetszésem, ha legközelebb netán elolvasnám, csak akkor állnék neki, ha fizetnének az olvasásért.
Bánné Szalai Anikó véleménye:
Ez volt az a könyv, aminek az elolvasásához majdnem 2 év kellett. Barátaim ajánlották és nagyon dicsérték, engem azonban valamiért nem fogott meg egészen az utolsó 50 oldalig. Ennek ellenére jöhet az újabb Szerb Antal regény, hiszen A Pendragon legenda már régóta az "el akarom olvasni listámon" szerepel.
Tóthné Juhász Gyöngyi véleménye:
Szerb Antal csodálatos regénye pont jókor talált meg, mikor magam is hasonló lelki állapotban voltam. Vitt magával a történet a csodálatos olasz tájakon. Mihály a nászútján menekül a múltja elől, de az szembenéz vele. Útja során találkozik barátaival és szép lassan felgöngyölíti a múltból jövő szálakat. Leszáll a vonatról ahol magára hagyja feleségét és elindul egy önmagát is kereső útra.Elgondolkodik az élet és halál kérdésén is, hogy aztán megfogalmazza a maga válaszát. "Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."Szerb Antal csodálatosan megírt regényét jó szívvel ajánlom mindenkinek!
Sz. Tímea véleménye:
Már régóta szerepel az olvasandóim listáján, a kihívás miatt végre sor került rá :)
Ennyire komoly, és ugyanakkor humoros írást még nem olvastam. Ide még több Szerb Antal-könyvet! :D
Németvarga Istvánné véleménye:
Igazi irodalmi élmény. Igazi életszagú történet a maga furcsaságaival együtt. Az Ulpius-ház megfejtése. Örülök, hogy végre elolvastam. A múlt kísértésének, mindennapi életünkre, életérzésünkre való hatásának leírása akár egy pszichológiai tanulmány példázata is lehetne. Tetszett, ahogy ezt a mély lélekre ható vonal keveredik az élet egyszerű, mindennapi eseményeivel, szinte hétköznapi fordulataival.
Szabó Gábor véleménye:
Ez az első könyv, melyet Szerb Antaltól olvastam. Engem nagyon megfogott, hangulatvilágát és mondanivalóját tekintve tökéletes olvasmány. A helyenként nyomasztó hangulatot a megfelelő pillanatban cseppnyi humor oldja fel, a könyvben több „kedvenc idézetet” is találtam.
Körtvélyesi Erika véleménye:
Egy érdekes történet, szerelemről, de még ennél is mélyebb dolgokról: mi az élet értelme, hogyan lehet beilleszkedni, konformálódni. Mihály nászútra utazik Erzsivel. Itt találkoznak Mihály régi osztálytársával, Szepetneki Jánossal. Ezek után Mihály elmeséli feleségének régi barátságuk történetét, amiben fontos szerepet kapnak az Ulpius testvérek. Mihály ezután elhagyja feleségét és bejárja Toszkánát, közben találkozik egy másik osztálytársukkal, a szerzetessé lett Ervinnel. A múltja elől szeretne menekülni Mihály, de képtelen megbirkózni Ulpius Éva eltűnésével. Miután elválik Ervintől Rómába megy, ahol valóban találkozik Évával. de rá kell döbbennie, Éva nem szereti őt. Éva is menekül, ezért nem akarja elkötelezni magát. Közben Erzsi visszatér korábbi férjéhez. Erzsi azért vonzódott Mihályhoz, mert abban bízott, hogy a férfi kiragadja őt a megszokott életből, de rá kell döbbennie, hogy ő csak alkalmazkodni tud. Mihály végül kénytelen édesapjával hazatérni, és rájön, hogy csak alkalmazkodva tud élni.
Szerencsés Dorka véleménye:
"Lázongva vallok törvényt és szabályt.
S most mi jön? Várom pályabéremet,
Mert befogad s kitaszít a világ." (Villon)

Gyönyörű olasz tájakon vezet az út, amelyen keresztül a főhős felfedezi saját magát, elgondolkozik élet és halál, valamint beilleszkedés és lázadás kérdésein. Olvasás közben mi is feltehetjük magunknak ezeket a kérdéseket, de a válasz csak egy lehet:

"Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."
Ficsór Lilla véleménye:
Olvastam már régebben,de most úgy ültem le,hogy szinte semmire sem emlékszem.Olvasás közben persze többször voltak ismerős pontok,de összességében új volt.Érdekes,tényleg elrepít a Földtől,elgondolkodtat és megmozgatja a szellemet.Szívesen olvasok ilyen könyveket,amik kiragadnak a hétköznapok szokványosságából.
Petruska Hédi véleménye:
Régóta várt a könyvespolcom ez a kötet, mert érdekelt -egyébként is ez az első könyvem Szerb Antaltól- de valahogy mégsem kezdtem eddig bele. Valahogy ilyen az egész könyv is, néha távoli, máskor magába szippant. Élet és halál, felelősségvállalás vagy könnyelműség, szabadság, hit - igazi szellemi utazás ez a könyv. Elgondolkodtat, néha elborzaszt; a múlt századelő világával, kérdéseinek örök aktualitásával.
Pántlik-Horváth Viktória véleménye:
Nagyon tetszett, és talán az a legérdekeseb az egészben, hogy nem is nagyon tudom megfogalmazni, miért. Kissé elvont, kissé szürreális, sokszor megmosolyogató párbeszédekkel, sokatmondó és könnyed egyszerre. Örülök, hogy elolvastam végre. Egy ideig még emésztem a könyvet, az biztos, annyi benne a mondanivaló, üzenet, ehhez idő kell.
Ligeti Zsuzsa véleménye:
Régóta terveztem az elolvasását. nekem nem volt akkora élmény, mint a Pendragon-legenda. Bár részleteiben nagyon jó, kisé nehezen értettem, miért lett a felnövekvés, felnőtté válás, a beilleszkedés alternativája a beteges Ulpius testvérek élete.