ADATLAP
Viszontlátásra odafönt
A Viszontlátásra odafönt a nagy háború utáni nemzedék nagyregénye. Monumentális tablót fest a vérfürdő utáni békeidőkről, a megcsúfolt reményekről, az államról, amely ünnepli a hadszíntéren elesetteket, de hagyja nyomorban vergődni a kiszolgált szerencsétleneket.

Az első világháború két veteránja bosszút áll testi-lelki szenvedéséért. Rájönnek, hogy a Haza nem tréfál hősi halottaival, és kihasználják a helyzetet. A szélhámosság, amit kieszelnek, erkölcsileg elítélhető ugyan, viszont rendkívül hatásos és szellemes.

Pierre Lemaitre lebilincselő, fordulatos kalandregénye, mely egyszerre idézi Balzac, Victor Hugo, Tolsztoj, García Márquez és Carson McCullers világát, lelkesedést váltott ki mind a kritikusok, mind a közönség körében. Megjelenése után szinte azonnal a sikerlisták élére került, megkapta Franciaország legrangosabb irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat. Már készül a képregény- és a filmváltozat....
Müller Judit véleménye:
Tolsztoj és Marquez világához való hasonlítást túlzásnak érzem, de kétségtelenül remekült megírt kalandregény? krimi?. A háború után játszódik, nem a dicsőséges,hősies epizódokat jeleníti meg, hanem a magára hagyott, testileg-lelkileg kifáradt, megnyomorodott volt katonákat. Kalandos, sodró lendületű, sokszor szellemes olvasmány.
Pollák Eszter véleménye:
Az egyik legjobb könyv, amit idén olvastam. Izgalmas, olvasmányos. Az önfeláldozásról szól, ami ebben a regényben megmutatja mind a pozitív, mind a negatív oldalát. A főszereplő, Albert nagyon szimpatikus, viszont Édouardnak is megvan a maga jó oldala. Ő a tipikus század eleji bohém művész, akinek sajnos a legnagybb hátránya az volt, hogy gazdag családból származott. A meg nem értett gazdag úrifiú gondjai, kialakult drogfüggősége, halálvágya mai korunkban is ismerős lélektani problémákat mutat be.
Az elbeszélés jellege is tetszett. Én is túlzásnak tartom a Balzachoz, illetve Dumas-hoz való hasonlítgatást, de be tudnám sorolni a modern szépirodalmi regények közé.
Matók Szilvia véleménye:
Hát ez k...va jó volt! Teljesen meglepett ez a könyv. Az elején féltem, hogy egy ennyire naturalista első világháborús regényt kell olvasnom, de aztán átváltott krimibe. S mindezt úgy, hogy mit sem sejtettem. Persze azért Balzac-i vagy Dumas-i magasságokba nem ér el, ezeket az ajánlásokat erős túlzásnak érzem, de messze kimagaslik az általam olvasott ismeretlen könyvek közül. Köszönöm Bognár Róbertnek, aki ajánlotta!