ADATLAP
Édesvízi mediterrán 5.
Amikor megvalósulnak az álmaink, azt legalább olyan nehéz megemészteni, mint amikor nem. A kaland előbb-utóbb feladattá, tervvé silányul, de lássuk, hogy működik ez a mindennapokban!"

Az Édesvízi mediterrán regényfolyam immár 5. kötetét tartja kezében az olvasó.

A hazatelepült kanadai magyar "bőrébe bújt" szerző családjával egyre otthonosabban érzi magát az aprócska Balaton-felvidéki faluban. S bár Oaks nem győzi hangsúlyozni, hogy gyűlöli az idillt, - fél, hogy elveszti a nehezen megszerzett harmóniát, - meglepődik, amikor azzal szembesül, hogy Balatonszépe lakói nem kérnek a sikerből, amit felesége a történetük megírásával aratott.

Híre megy, hogy egy kanadai stúdió filmet forgat a regényből, ráadásul éppen a faluban. A helybéliek és a nyaralók tiltakoznak, mert úgy érzik: a produkció áruba bocsátja az élményt, amelyet ők nap mint nap átélnek.

A turistáktól érintetlen földi paradicsomok lakóinak örök dilemmája: mennyire támogassák a fejlődést hozó változásokat és a várható haszon érdekében milyen határok között mondjanak le hagyományaikról?

A szerző az emberi kapcsolatokra, az együttélés mulatságos buktatóira és a problémákon átsegítő, közös gasztronómiai tréningekre építi történetét, amelyet ezúttal is a csodás balatoni környezet elmaradhatatlan díszletébe helyez. ...
Kálmán Andrea véleménye:
Az Édesvízi mediterrán ötödik része sem okozott csalódást. Az önirónia, a bizonytalanság saját magunkban, a jövőnket illetően tökéletesen leírja azt, amit saját magunk is megélünk nap mint nap a saját kis életünkben. Választani a kis otthonunk és környezete nyugalma, és a hírnév és a velejáró felbolydulás között nem túl egyszerű. Pláne, megfelelni még a közvetlen környezetünkben élőknek is. És elveszíteni valakit, aki nélkülözhetetlen lett a maga módján az évek folyamán. Sok nehézség, gondolatok cikázása, a helyes út megtalálása; ezt szeretnénk mindannyian.