ADATLAP
2001 Űrodisszeia
Arthur C. Clarke a sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. Ennek a műnek témájából – egy másik szerzővel együtt – először filmet írt, majd a film alapján regényt. A film is, a regény is óriási sikert aratott. Érthető okokból, mert Clarke könyve végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára. Képtelenség-e, hogy a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagait is benépesítik velünk egyenlő vagy nálunk különb lények? Képtelenség-e, hogy egy napon a csillagok közt összetalálkozunk velük? Ezt a kérdést teszi fel Clarke könyve előszavában, amely lebilincselően él egy ugyancsak általa megfogalmazott gondolattal: „A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel, ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta, a lehetetlenbe.”...
Szoóh Gabriella véleménye:
A sci-fi irodalom és filmtörténelem egyik meghatározó alapműve, kötelező mindenkinek egyszer elolvasni/megnézni, aki szereti a sci-fiket. Ennyi év után is releváns kérdéseket feszeget, múltról és jövőről, fejlődésről, evolúcióról, lehetőségekről. Egyesek száraznak, részletesnek vagy vontatottnak találhatják, én inkább alaposnak mondanám. Kellemes a stílusa, részletes, plauzibilis leírásokkal és magyarázatokkal operál, amik ma is úgyanúgy megállják a helyüket, mint anno íródása idején. Nem utolsósorban ajánlatos a másik 3 könyve is elolvasni, ahol láthatjuk, hová fejlődik az emberiség Clarke szerint, illetve az itt megismert karakterek és dolgok jövője hogyan alakul a későbbiekben.
J Csilla véleménye:
Az eleje nagyon izgalmasan indult, érdekes kérdéseket feszeget a könyv az ember származásával, evolúcióval kapcsolatban. Aztán valahogy egyre több dolgot akart az író belezsúfolni egy rövid regénybe - űrutazásról, földönkívüliekről - kicsit csapongóvá vált, szerintem nincs rendesen kidolgozva sem a történet, sem a karakterek. Egyszer olvasható, de számomra ez a könyv nyomába se ér Lem vagy Asimov történeteinek.
R Zsófi véleménye:
Nagyon érdekes könyv, sokféle problémával foglalkozik, úgy mint az űrutazás, mesterséges intelligencia (aki persze az ember ellen fordul), " földönkívüliek ". Szépen, pontosan fel van építve a történet. Sajnos a végén úgy éreztem, hogy a story valahogy túlnőtt az írón
Szerletics Róbert véleménye:
A könyv és a film együtt adott képet magáról a történetről, sajnos a fizika és a csillagászat nem erősségem, így nehézkes volt a regény, néhol már túl szakszerű, elvont. Őszintén: a másik "utazóregénye", az Időodisszeia sokkal jobban tetszett, érthetőbb is, és kevésbé van tele szakkifejezésekkel...
Érdekes kiindulópont volt, hogy a valójában kihalásra ítélt előembert a monolit menti meg, amikor elindítja őket a magasabb szintű gondolkodás útján, ahogy elmei síkon sugallja nekik egy-egy eszköz használatát, mellyel fölébe tudnak kerekedni addig rettegett ellenségeiknek.
Aztán kiderült, hogy egy hasonló monolit található a Holdon is, mely mágneses jeleket sugárzott a távoli Szaturnusz (a filmben a Jupiter) felé. El is indult hát a Discovery, hogy utánajárjon az üzenetek forrásának, fedélzetén HAL segítette az űrhajósok navigációs munkáját, ám a tévedhetetlennek hitt gép egyszer melléfogott, és meghasonulva önmagával a személyzetre nézve végzetes tevékenységbe kezdett...
A végén volt túlélő is, akinek sikerült találkoznia az idegen lényekkel, de itt sokszor elvesztettem a fonalat a sok szakmai magyarázat útvesztőjében.
Végeredményben elég jó könyv, de nem könnyed olvasmány, sajnos nem lett kedvenc, pedig A. C. Clarke néhány más műve nagyon tetszett.