ADATLAP
A ​jövő kezdete
„A ​világ megváltoztatható? Igen! Van megoldás!”
Valóban paradigmaváltás küszöbén, egy új világszemlélet kezdetén vagyunk? Mi lenne, ha a világ tényleg megváltozna? Képzeljenek el egy olyan világot, ahol a jótett már nem is olyan nagy dolog. Ahol bárki odaadhatja a drága irhakabátját egy csavargónak, egy másik meg a kocsiját egy rászorulónak. Ahol az erőszak és a gyilkosság annyira megritkul, hogy a rendőröknek alig akad dolguk. Ahol egyetlen kisfiú ötlete az egész világot megváltoztathatja…
Egy kaliforniai iskolában nem mindennapi feladatot kapnak a gyerekek új tanáruktól. Váltsák meg a világot, vagy legalábbis álljanak elő valamivel, ami jobbá tehetné azt. A diákok többsége értelmetlennek találja a feladatot, a tizenegy éves Trevor azonban nagyon is komolyan veszi, és példátlan eltökéltséggel nekilát, hogy megvalósítsa, amit eltervezett…
Elgondolása pofonegyszerű: tégy jót három emberrel, és ahelyett hogy viszonzást várnál tőlük, kérd meg őket, adják tovább másik három valakinek. A kis Trevor szerint, ha mindenki átveszi az „add tovább” elvet, akkor előbb-utóbb a Föld minden emberéhez el kell, hogy jusson a segítségnyújtás.
Miközben a regényből megtudhatjuk, hogyan működik a kisfiú ötlete a saját életében és környezetében, az író kiválóan rávilágít arra, hogy manapság mennyire inkább a saját önző érdekeinkkel vagyunk elfoglalva, pedig mindnyájunkban ott van a jóság, a segítségnyújtás lehetősége.
A regényből film is készült nagyszerű színészekkel, „A jövő kezdete” címmel. A könyv és a film hatására pedig „add tovább” mozgalmak" indultak a világ nagyvárosaiban....
Névte Lenke véleménye:
A könyv habár nem mondja ki, de egy rejtett kívánság, hogy az olvasói között lesz olyan, aki veszi a lapot, és kipróbálja ezt a fordított piramisjátékot és nem csak elméleti szinten válna jobbá a világ. A változás persze nem megy gyorsan. De nem mi vagyunk a változás? Kezdetnek elég az apró előzékenység, kedvesség bárkivel szemben akivel találkozunk. Felnézni a könyvünkből / telefonunkból és igazán odafigyelni, mire is van a másiknak szüksége. Aztán azt az energiát, időt és szenvedélyt fordíthatnánk egymás javára, amit eddig bosszankodásra, marakodásra pazaroltunk. Elég csak pár embernek szebbé tenni a mindennapjait, hogy találkozhasson, amit a világtól várunk, és az, amit a világnak adunk.