ADATLAP
A Tenkes kapitánya
"Itt verte fel tanyáját a Tenkes kapitánya. Ezen a néven emlegették most már mindenütt. A legellentétesebb mesék keltek szárnyra róla. Volt, aki török kémnek, volt, aki kalandvágyó olasz hercegnek, más meg egy magyar gróf fattyúgyerekének tartotta az ismeretlen lovast." A titokzatos és merész harcos, a magyar Robin Hood nem más, mint a furfangos parasztfiú, Eke Máté, akinek alakját számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi figurájából gyúrta össze az író. Eke Máté a Rákóczi szabadságharc idején Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára összegyűjti a Villányi-hegység környékéről a szegényeket. A maroknyi, ám annál vakmerőbb csapat a tenkeshegyi pincékben felütött tanyájáról indul a labancok elleni portyákra, ravaszsággal és huszáros virtussal járva túl a jól felfegyverzett, de nehézkes és gyakran gyávának bizonyuló osztrák zsoldosok eszén. Leggyakrabban a siklósi vár parancsnoka, I. Lipót ezredese, báró Eberstein Eckberg orra alá törnek borsot. A báró dicsőséget szerzett a francia harctereken, de itt kuruc hazafiakkal kerül szembe, akiket a nép is segít, így könnyűszerrel győzik le a túlerőt a mindennapos csetepatékban. Az izgalmas kalandokban, mulattató fordulatokban bővelkedő, népmesei ihletésű könyv a szerző azonos című, rendkívül sikeres, több ízben vetített tévéfilmsorozatának ifjúsági regény változata....
Emese Tóth véleménye:
Nagyon jó ez a könyv. Vicces , izgalmas humoros és szinte minden benne van ami egy jó könyvhöz szükséges. Ha nem olvastam 20-szor akkor egyszer sem. Nekem a kedvencem a fürdőmester volt. Azon könnyesre nevettem magam. Örsi Ferenc nagyon kitett magáért , hogy ezt a regényt megírta.
NAGY Sándorné Marika véleménye:
Jó volt újraélni Eke Máté kalandjait. A fordulatokat, harcot, furfangos kurucokat, ostoba labancokat :)
Nagyon olvasmányos, tényleg ez a legjobb jelző rá, szinte peregnek a lapok az ember kezében. Szeretem ezt a történetet ,szívesen olvastam most is újra .
Kopinczu Nikolett véleménye:
Még gyerekkoromban láttam a filmet, mely alapján íródott a könyv. Nagyon tetszett. Majd a kezembe akadt a könyv... Nagy lelkesedéssel fogtak neki, és nem csalódtam. Annyi év után most újra a kezembe került. Ahogy elkezdtem olvasni, megelevenedett előttem az egész történet, a felejthetetlen jelenetek, pillanatok, mint például a Fürdőmester " Fűben, fában, földben és vízben van az orvosság. ... És most kenjük ezt a nemes iszapot jobb kezünkkel a bal vállunkra. " , vagy amikor a lőporos hordókat összecserélik. Bár a történet nem épp vidám, a labancok által sanyargatott szegény parasztok mindennapjaiba, a labancokkal vívott harcba kaphatunk betekintést, mégis olykor-olykor mosolyra késztet. A hányódtatások közepette is megmutatkozik, hogy a szegény ember, mire képes, hogy megvédje a másikat, akár egy idegent is. És persze a szerelem sem maradhat el...
Fekete Nóra véleménye:
Gyerekkorom legkedvesebb könyve, legalább 40-szer már kiolvastam és nagy örömmel tettem meg újra. Fordulatos, lebilincselő, humoros. S az utána megjelent film, Zenthe Ferenc főszereplésével egyenesen lányszívemet dobogtatta meg. Csak ajánlani tudom a mai generációnak is. Mind könyvben, mind filmen. De első a könyv!
Végvári Edina véleménye:
Régi kedvencem ez a történet, bár eddig csak a mozgóképes változatot ismertem, a könyvvel való találkozásom is jó emlék marad. Ahogy olvastam a regényt, rendre a fülemben csengett a sorozat jól ismert zenéje, láttam magam előtt a szereplők arcát, emlékeztem egyes szófordulatokra, de még egy-egy mondat hangsúlyozására is ("Nekem ez az ember gyanús!").
Bár tudjuk jól, hogy a Rákóczi-szabadságharc milyen véget ért, jó érzés volt olvasni győztes csatákról, furfangos szegénylegényekről, okos parasztokról, akik állandó jelleggel borsot törtek a labancok orra alá, nem hagyták magukat, kiálltak egymásért a végsőkig.
Tetszettek a tájleírások. A kuruc karakterek (Bottyán generálistól a szegénylegény Buga Jakabig) éppen olyan hősiesek, mint amilyeneknek a mesékből ismerjük őket: kissé idealizáltak bár, de szerintem nincs olyan ember, akinek a szívét ne melengetnék meg. A labancok pedig fensőbbségük teljes tudatában próbálnak célt érni - sikertelenül - az élen egy olyan ezredessel, aki maga sem tudja igazán, hova keveredett. Ez rengeteg érdekes és vicces szituációt eredményez.
Egy élmény volt!
Budai Tibor véleménye:
Nem az Ulpius-Ház, hanem az eredeti Móra kiadást olvastam újra. Furcsa volt látni, hogy 1987-ben már az ötödik kiadást érte meg, újabb 78000 példánnyal, pedig kötelező olvasmány sem volt. Legalább két saját példányt olvastam ronggyá, szerencsére az iskolám könyvtárában selejteztek és egy újabb darabot sikerült beszereznem.
Nem csak a kuruc korba volt ez utazás számomra, hanem gyermekkoromba is. A kihívás eddigi legjobb pontja volt a könyv.
Várakozással tekintettem az olvasás elé, hiszen utoljára gyermekkoromban, vagy talán kamaszként olvastam a könyvet és féltem, hogy csalódás lesz esetleg a stílusa, a történet egyszerűsége, vagy valami miatt, amiben azóta változtak az elvárásaim, vagy az ízlésem. Semmi ilyesmi nem történt. A történetet olvasva újra lepörgött előttem a film összes jelenete, mert természetesen azt is megnézem szinte minden ismétléssel. Szemem előtt Zenthe Ferenc ugrott a lovára és Krencsey Marianne rázta legyezőjét.
Aki még nem olvasta, az készüljön egy kuruc időket felidéző, a magyarságot büszkén megjelenítő, de nem nacionalista (ahogy az manapság divat és elvárt) regényre. Könnyed olvasmány, sokkal inkább gyerek kezébe való, mint az általános iskolás kötelezők. Nem is értem miért nem ilyen könyveket tanítanak, mert talán a gyerekek megszeretnék az olvasást? Bemutatható minden rajta, ami egy regényen fontos. Vannak benne ’flat’ és ’round’ karakterek, bemutatható a regény alap gondolata, az utazás. Van benne hős és kerek cselekmény. Jó fogalmazásokat lehet íratni a történelmi háttérről, a labanc ellenségkép megjelenítéséről és akár a kollaboránsokról is.