ADATLAP
A hazudósok
Egy gyönyörű és előkelő család.
Egy magánsziget.
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi.
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz.
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok.
Hazugságok hazugságok hátán.
Igaz szerelem.
Az igazság.

A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új, modern, intelligens, titokzatos regénye.
Olvasd el!
És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!...
Bakos Vivien véleménye:
Elolvastam? Nem. Elkezdtem? Igen! Hányszor? Kétszer. Elnézést kérek a rajongóktól, akik szeretik ezt a könyvet, de igazán távol áll tőlem. Próbáltam elolvasni, mert mindenhonnan pozitív visszajelzéseket olvastam róla, mégsem sikerült megkedvelnem. Az első oldal után csak pislogtam, hogy ez komoly? Már most nem tetszik. Aztán tovább olvasva minden idegesített: a titok, hogy annyi család, szereplő lett odavágva a képembe, hogy csak pislogtam és már ábrákat rajzoltam kinek a kije és hasonló. Újrapróbálkoztam, de akkor is ez volt a helyzet. Feladtam. Nem nekem való ez a könyv. Ez pedig ritka, de így van.
Poszmik Vivien véleménye:
Sajnos nem teljesítette azt amit vártam tőle.
Túl korán rájöttem, hogy mi lesz a történet vége, így a meglepetés, a végső nagy katarzis, tudjátok az a "leesik az állam" érzés amire vártam, nem jött el..
Azonban tényleg könnyen olvasható, egyedi történet aminek hamar a végére ér az ember.
Bejczi Anita véleménye:
Most fejeztem be. Nem akarok véleményt írni. Tudom, hogy itt akár spoilerezhetnék is, de nem szeretnék. És hazudni sem fogok.
Fájt, és csak az kezdjen neki, aki kellően erős idegzetű! Mert én nem vagyok az, iszonyatosan beleélem magam a könyvekbe, és ennek hála majdnem megfulladtam zokogásomban, és ez nem vicc. Fél órája még bántam, hogy elkezdtem, most már nem annyira. De akkor sem olvasok, soha de soha többet E. Lockharttól.
Varga Marianna véleménye:
A könyv eleje nagyon tetszett, csak volt benne egy pár furcsaság. Olvasás közben lehetett érezni, hogy egy nagy titok lappang a háttérben. Tetszett a fiatalok nyári élményeinek bemutatása, de zárásként a drámai fordulat nekem kicsit erős volt, főleg, mivel nyaralásra, könnyed olvasmányként vittem magammal.
Rógán Edina Anna véleménye:
Szeretem az ilyen elgondolkodtatóan borzongató könyveket. Az egész történetet belengi az a furcsa „úristen-valami-rossz-fog-történni”-érzés. A könyv stílusa is elég érdekes, beleértve a tördelés nyújtotta zaklatottságot, vagy a néhol fura szóhasználatot. A vége pedig… hiába érzed, hogy valami gáz van, mégis arcul csap. Nagyszerű felépítésű és remekül megírt könyv. Csak ajánlani tudom.
Keresztes Zsuzsa véleménye:
Gyorsan olvasható könyv volt.
Sajnos a ködösítési próbálkozások ellenére azért kiszámítható volt a vége.
Nem mondom, hogy rossz volt, de ennél többre számítottam.

Sike Judit véleménye:
Erre a könyvre itt akadtam a könyvkihívás oldalán. A borítója és a címe azonnal megfogott. Véleményeket nem olvastam, mert az első azt mondta, hogy úgy a legjobb elolvasni, ha semmit nem tudsz róla. És tényleg így volt legjobb. Már az első oldaltól lenyűgöző volt, izgalmasan mutatta be a gazdagok világát, ami kívülről mindig tökéletes, legalábbis annak látszik. De valójában nem az. Nagyon tetszett, csak ajánlani tudom.
Szerletics Róbert véleménye:
A fénylő, dicsőséges máz alatt a szomorú valóság. A tökéletes család titkolt tökéletlensége. A zsarnok családfő és a lázadó hazudósok, akik helyre akarják állítani a belső békét, de valami nagyon rosszul sül el…
A fülszöveg is okot adott a gyanakvásra, hogy nem minden az, ami, ám igazából akkor kezdtem el gyanakodni, amikor a főhős „párhuzamos életekről” beszélt. Meg az alkoholistává, kényszeres cselekvővé lett anya és nagynénik képe, valamint az elhanyagolt ház. Mégis meglepő volt az igazi tragédia, mert másra gyanakodtam. Pedig a kutyák pusztulásának leírásával már szinte elárulta az igazságot elbeszélőnk. Ezen kívül a megválaszolatlan levelek voltak, amelyek nagyon is furcsák voltak.
Tetszett még, hogy meséket illeszt be a történetbe Cady, mintegy a családjukról megalkotva az eredetiek új változatait. Mesék a „mesében”.
Ügyesen megírt, csavaros történet, melankolikus befejezéssel.
Ferenczik Adrienne véleménye:
Nagyon jó véleményeket olvastam erről a könyvről, ezért vettem a kezembe. Többen azt írták róla, hogy letehetetlen. Ennyire engem nem ragadott magával, de tény, hogy lendületes, jól lehet olvasni, és a vége tényleg meglepő.
Viki Madarász véleménye:
Csak egy szó.... WOW! Valami eszméletlen volt ez a könyv! Volt néhány részlet, amit csak a végére értettem meg, viszont nagyon-nagyon jó volt! Annyira izgultam, hogy mi lesz a vége, hogy egész nap ezen kattogtam. Mikor meg az utolsó 3-4 fejezetet elolvastam... sírtam a főszereplővel együtt. Még most is ezt kérdezgetem a szüleimtől: "De ez hogy történhetett?", "Most tényleg ez volt??", "Nem akarom elhinni!". És majdnem megőrültek, nem értették, miért vörös a szemem és hogy miért kérdezem egyfolytában ezt. Viszont ez a könyv mostantól benne van a TOP10 könyveslistámban. És mindenkinek nagyon-nagyon-nagyon ajánlom!!
Barát Réka véleménye:
Az elején kicsit furcsának találtam a stílusát, nem különösebben tetszett...de valahogy mégis olvastatta magát. Témáját tekintve megfogott, jól megmutatja, hogy az öröklés mennyire kihozza az emberből az állatott, hogy ebben a helyzetben semmi sem szent, még a gyerekeket is bevonják a játszmáikba...
Nem számítottam ilyen lezárásra.
Örülök, hogy elolvastam...tanulságos, elgondolkodtató könyv!
Sipos Angéla véleménye:
Amikor megláttam a könyv borítóját, már akkor éreztem egyfajta titokzatosságot, ami végigkísért a könyv befejezéséig. Bevallom kicsit tartottam tőle, mert ifjúsági könyv és én enyhe jóindulattal sem tartozom ebbe a korosztályba. Amikor elkezdtem olvasni meglepően magával ragadott a történet, a tanulságos mesék és a különleges atmoszféra. Tetszett az írónő stílusa, ahogy érzékelteti Cadence érzéseit. Tényleg letehetetlen, mert tudod, hogy valami olyan dolog történt, ami kellőképpen csavaros és túlságosan fájdalmas. Tipikus esete annak, nem akarod, hogy vége legyen, de közben mégis a végére akarsz érni, mert valamiféle feloldozásra vágysz, amit nem kapsz meg. Szembesít azzal, hogy mire képes a pénz és a hatalom? Mit rejt az irigylésre méltó csillogó felszín? A pénz utáni hajsza és viszálykodás, milyen folyamatot indít el?
Bevallom én nem jöttem rá a végére, annak ellenére, hogy voltak baljós előérzeteim.…és esküszöm, hogy nem hazudok!
Patik Lilla véleménye:
Eleinte kicsit fura könyv volt. Olvastatta magát a könyv, és úgy éreztem, hogy amikor a Sinclair család nyaral, akkor én is nyaralok. De úgy igazán senki nem tudta megszerettetni magát velem. Egyedül Cadence. Ő volt a legvalósághűbb.
Úgy az egész család nem volt szimpi. Bess, Carrie és Penny mindannyian nagyképűek és önteltek voltak. Annyira de annyira önzőek, és persze volt honnan örökölniük. Harris és Tipper sem volt másképp. Ez az egész örökléses dolog kihozta a nőkből az állatot..
Cadence pedig a „balesete” után kezdett jobb emberré válni. Lehet, hogy csak az átélt trauma utáni állapota miatt tudtam megkedvelni, mert amúgy őt se szerettem volna. Azért a vége ledöbbentett. Nem gondoltam volna, hogy az egész 17es nyár csak hallucinációval teli volt.. és végül nem is volt ott sem Mirren, se Gat, se Johnny.

Nem bánom, hogy elolvastam, mert megmutatta a könyv, hogy az emberi gyarlóság, önzőség mennyire messzire tud elmenni.
Kissné Bugyi Vivien véleménye:
Nem volt nehéz ebben a kategóriában választani, de valahogy mégis sikerült jól választanom. Az a fajta könyv, ami még napokig motoszkál az ember fejében, olyan fordulattal, amire egyszerűen nem számítasz. Aztán amikor rájössz, hogy az történt, ami, csak annyit mondogatsz, hogy "úristen, úristen". Utálom, amikor ilyen szavakkal dobálóznak, de egyszerűen tényleg LETEHETETLEN volt.
Bobor Rebeka véleménye:
Nagyon....Mindössze 2 nap alatt elolvastam. A történet nagyon-nagyon jól van kitalálva, a szerző leírhatatlanul jól mondja el a szereplők érzéseit, teljesen jól el tudtam képzelni minden szituációt. Nem is tudnám pontosan megfogalmazni, hogy mi tetszett benne, de valami nagyon. Annyira jó volt olvasni. Nem a tipikus sablon. Mindenkinek ajánlom. A végén szinte elbőgtem magam. El vagyok ájulva a könyvtől (azt hiszem, látszik). :)) 10/10
Bobor Rebeka véleménye:
Nagyon....Mindössze 2 nap alatt elolvastam. A történet nagyon-nagyon jól van kitalálva, a szerző leírhatatlanul jól mondja el a szereplők érzéseit, teljesen jól el tudtam képzelni minden szituációt. Nem is tudnám pontosan megfogalmazni, hogy mi tetszett benne, de valami nagyon. Annyira jó volt olvasni. Nem a tipikus sablon. Mindenkinek ajánlom. A végén szinte elbőgtem magam. El vagyok ájulva a könyvtől (azt hiszem, látszik). :)) 10/10
Juhász Ildikó véleménye:
Most fejeztem be a könyvet. Egyszerűen szóhoz se jutok. Tetszett az író stílusa, ahogy az érzéseket papírra veti, az valami rendkívüli. Olvasás közben mindvégig tudatosítanom kellett magamban, hogy nem hihetek 100%-osan a történetnek. Sikerült egy-egy részletet kiragadnom, ami az igazságra hivatott rámutatni, így aztán sikerült összeraknom a teljes képet. Egy kis odafigyeléssel kikövetkeztethető a végkifejlet, de ennek ellenére nagyon betalál. Nekem tisztára beférkőzött a fejembe. Nem hazudok, mindenkinek csak ajánlani! tudom.
Juhász Ildikó véleménye:
Most fejeztem be a könyvet. Egyszerűen szóhoz se jutok. Tetszett az író stílusa, ahogy az érzéseket papírra veti, az valami rendkívüli. Olvasás közben mindvégig tudatosítanom kellett magamban, hogy nem hihetek 100%-osan a történetnek. Sikerült egy-egy részletet kiragadnom, ami az igazságra hivatott rámutatni, így aztán sikerült összeraknom a teljes képet. Egy kis odafigyeléssel kikövetkeztethető a végkifejlet, de ennek ellenére nagyon betalál. Nekem tisztára beférkőzött a fejembe. Nem hazudok, mindenkinek csak ajánlani! tudom.
Bándi Noémi véleménye:
Gyerekek, olvassátok el. A legnyomósabb okom erre: több book tag-ben is hangoztattam, hogy nem szokásom sírni, könyv felett és film miatt meg pláne nem, max csak elérzékenyülök. Ahha, ez most megtörtént. Az utolsó négy-öt fejezetet alig tudtam elolvasni, folyamatosan sírtam rajta. Reménykedtem, hogy nem jön be senki szólni, hogy oltsam már le a lámpát, mert ezt nem tudtam volna kimagyarázni. Szóval tessék elolvasni. Igen, az eleje nagyon vontatott, és nehéz túlrágnia magát az olvasónak, de higgyétek el, megéri. Amit kaptok cserébe, az egy csoda.
Ecseri Mariann véleménye:
Tegnap kaptam meg a könyvet, este nekiálltam, és most kész. A történet magával ragad, és beszippant. Vársz valamit, de nem tudod mi az.
Tetszett a térkép az elején, és tetszett a családfa. A fogalmazás kicsit szokatlan. A mesés részek nekem tetszettek.
Viszont maradtak bennem kérdések, amikre nem kaptam választ.
Rátki Annamari véleménye:
Ajándékba kaptam és mint az ilyen könyveket fenttartásokkal kezeltem , mivel nem én választottam. Amikor belekezdtem első blikkre elolvastam a harmadát, magával ragadt, az ahogy a történetet építi, ahogy mesél, ahogy átadja az érzéseket. Én is éreztem, mindent amit ő, pont úgy ahogy ő. Amikor a háromnegyedénél voltam nem tudtam elképzelni mi lesz a vége, amiről hazudni kell ha megkérdezik, de amikor belefejztem és letöröltem a könnyeimet és felocsudtam, teljesen megértettem, miért kell hazudni. Mert ez úgy üt, ha nem tudod, ha nem számítasz rá, ha mindent vársz csak ezt nem. Tervezem, hogy nem sokára újra olvasom és most figyelni fogok a jelekre, amiket elsőre nem vettem észre, de egy értelműen a végére utalnak.
SPOILER:
Például a molós részt, vagy hogy nem jönnek ki a házból, a Bibliás Scrabbelös vitát...
Rátki Annamari véleménye:
Ajándékba kaptam és mint az ilyen könyveket fenttartásokkal kezeltem , mivel nem én választottam. Amikor belekezdtem első blikkre elolvastam a harmadát, magával ragadt, az ahogy a történetet építi, ahogy mesél, ahogy átadja az érzéseket. Én is éreztem, mindent amit ő, pont úgy ahogy ő. Amikor a háromnegyedénél voltam nem tudtam elképzelni mi lesz a vége, amiről hazudni kell ha megkérdezik, de amikor belefejztem és letöröltem a könnyeimet és felocsudtam, teljesen megértettem, miért kell hazudni. Mert ez úgy üt, ha nem tudod, ha nem számítasz rá, ha mindent vársz csak ezt nem. Tervezem, hogy nem sokára újra olvasom és most figyelni fogok a jelekre, amiket elsőre nem vettem észre, de egy értelműen a végére utalnak.
SPOILER:
Például a molós részt, vagy hogy nem jönnek ki a házból, a Bibliás Scrabbelös vitát...
Gaál Istvánné, Edit véleménye:
A történet lassan bontakozik ki, érezzük már az elejétől, hogy valamilyen titok lappang a felszín alatt. Gyönyörű helyen játszódik, egy szigeten ahol barátságok szövődnek, és persze szerelem. Ám átitatja az eseményeket a hazugság, a titokzatosság, végül a megdöbbentő igazság.
Kovács Szilvia véleménye:
Alig fél órája, hogy befejeztem ezt a könyvet és még mindig nem tudom, hogy mit gondoljak, érezzek vagy mondjak. Csak azt érzem, hogy „paffffffff”!
Fenntartásokkal kezdtem el olvasni, sőt az elmúlt 1-2 hétben többször is kézbe vettem aztán félre tettem. A borító és a cím tűnt fel elsőre benne, és a tartalom elolvasása után úgy gondoltam, hogy ez érdekes lehet, de mégsem tudtam rávenni magam hogy bele kezdjek. Abszolúte nem tudtam, hogy mit várjak tőle, hogy vajon miről fog szólni. Így utólag mekkorát tévedtem!!!
Ahogy haladtam előre egyre jobban magába szippantott a történet, letaglózott, magasra repített, hogy aztán vissza rántson a mélybe. Felkavaró, szomorú, elgondolkodtató és mégis arra késztet, hogy soha ne add fel.
Lockhart olyan magával ragadóan és lebilincselően szövi a történetet, hogy egy percig sem számítottam arra, hogy hogyan fog végződni, mi fog történni. Csak vártam és vártam, hogy fény derüljön minden titokra, elhallgatott eseményre és mikor ez megtörtént az teljesen letaglózott és közben mégis úgy éreztem, hogy igen valahol ez el volt rejtve a sorok között, de olyan ügyesen, hogy az utolsó percig nem gondoltam rá.
Ezelőtt még soha nem olvastam egyetlen Lockhart regényt sem, de ezzel a regénnyel egy örök kedvenc marad. Ez úgy tökéletes ahogy van!!!
Vajda Kitti véleménye:
Sok mondanivalója van ennek a könyvnek, melyek mindegyike nagyon fontos és mélyen elgondolkodtató. A tökéletes és kiegyensúlyozott család álarca mögé bújni mit jelent és milyen kötelezettségekkel jár mindig a legjobb színben feltűnni, kifelé csak azt mutatni. Sokáig lehetne beszélni azokról a témákról, amiket az író érint a regényben, de szerintem a legtöbb ember a csattanóra volt kíváncsi, többek közt én is ezért vettem meg. A pozitív vélemények dacára engem nem ragadott magával. Egyértelmű, hogy az író végig a csattanóra épít, és addig csak egy langyos nyári sztorit olvasunk egy nem éppen akadálytalan szerelmi szállal.
Békés Nikolett véleménye:
Nagyon jó kritikákat olvastam róla, de az első pár oldal után félni kezdtem, újabb tini regény amiből mostanság egyre több jelenik meg. Azt kell, hogy mondjam nagyon régóta nem olvastam ehhez foghatót. Végig fenn tartotta a figyelmemet, sokszor értetlenül álltam a szülők és a család "képmutatása" miatt. Egyszóval magával ragadó, egyedi kötet. A vége pedig egy hatalmas pofon, hónapok óta először könnyeztem meg egy történetet. Csak ajánlani tudom...
Silye Tibor véleménye:
Összességében nem rossz könyv, azonban maradt néhány hiányérzetem a regénnyel kapcsolatban. Nagyon jó a mondanivaló, de kissé kidolgozatlan. Nekem szerkezetileg sok benne a homályos rész, és nem éreztem mindent logikusnak. Az olvasás után felvetődtek bennem olyan kérdések, amelyekre nem kaptunk választ. Pl. az egész történetben úgy beszélt a hazudósokról Cadence mintha mindenkinek természetes lenne, hogy ő velük van a nyáron, és együtt lóg velók. Majd a végén megtudjuk, hogy csak szellemeket látott vagy hallucinált?
Mindezek mellett nem éreztem annyira nagyszerűnek a regényt, mint amilyen visszajelzéseket korábban olvastam róla. A mondanivaló is jó, de kissé esetlen volt. Sok minden maradt a történetben, amit még ki lehetett volna hozni. Rövidnek is éreztem, mert olyan komoly mondanivalók vannak benne, amelyre kevés volt a 240 oldal. Szerintem nem sikerült a szerzőnek mindent kihozni belőle, amit szeretett volna.

http://discussion.blog.hu/2015/08/03/ketes_erzeseim_maradtak_e_lockhart_regenye_utan
K. Anna véleménye:
Ha egy szóval kellene jellemeznem a könyvet, azt mondanám, hogy érdekes volt.
Nagyon jó, hogy nyáron jött ki, mert így az egésznek megvolt a hangulata. Tengerpart, nyár, sziget, víz… A helyszín valami csúcsszuper, tökélestesen el tudtam képzelni a világot, az öbölt, a partot, a napsütést…
A szereplők közül senki nem hagyott bennem mély nyomot, bár a vége nagyot ütött.
Viszont a kutyák… Na hát az ő sorsukról tudnék, mit írni, de akkor hazudnom kellene. (ha-ha)
Leginkább az egésznek a hangulata tetszett, a légkör. Ahogy a lányok ölik egymást a vagyonért, közbe eljátszák, hogy ők a tökéletes család megtestesítői, miközben álszent az összes…
A vége miatt muszáj elolvasni, azután meg hazudni…
W. Dóra véleménye:
Nem tudtam mit várjak a könyvtől – egy romantikus ifjúsági sztorit? Betekintést a gazdag amerikai felsőbb osztály életébe? Családregényt?
Megkaptam mindezt, a könyv végén viszont egy akkor pofont, hogy csak lestem…
Szakács Anna véleménye:
A fülszöveg nagyon felkeltette az érdeklődésemet, de aztán, ahogy elkezdtem, sajnos nem igazán ragadott magával – legalábbis az elején. Többször is csak azért ültem le olvasni, hogy haladjak vele, nem pedig azért, mert tényleg érdekelt volna. De aztán elkezdett érdekelni és egyre csak olvastam és olvastam, egy idő után pedig már képtelen voltam letenni.
Nagyon sokáig egyhangú, számomra vontatott és szinte már-már unalmas is volt, meg persze kissé zavaros, ahogy erről meg arról is írt az írónő. Sehogy se akart összeállni, ráadásul fogalmam sem volt, hova fog kilyukadni a történet. Egyszer azonban, a vége felé, volt egy pont, ahol szép lassan elkezdtem megérteni, hogy mi is a helyzet és attól fogva teljesen másképp néztem a könyvre. Attól a pillanattól kezdve gondoltam úgy, hogy jó ötlet volt belekezdeni és nem csak elpocsékolt idő, amit az olvasására szántam. Attól fogva éreztem úgy, hogy igen, ez a könyv is adott valamit, amitől több lettem, úgyhogy abszolút megérte…