ADATLAP
A király átka
Plantagenet Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratának megfelelően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választani kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot...
Czéman Eszter véleménye:
Kihívás elé állítottam magam a kihíváson belül, miszerint kronologikus sorrendben elolvason Philippa Gregory összes Rózsák háborúját, illetve a Tudor kor bemutató regényét. Nos, ez a 7. kötet a kronológiában, így aztán nagy várakozással kezdtem el ezt a regényt is. De nagyot csalódtam. Túl sok volt a szófecsérlés, túlságosan sok esetben hangzott el, hogy a túlélésért mi mindent meg kell tenni. És elég sok volt a bírálat azok felé, akik szintén tettek meg ez-azt, csak az ő esetükben ez köpönyegforgatásnak minősült. És ilyen részletességgel ez már unalmas volt. És a magyar kiadás is rossz. Rossz fordítás (értelmetlen mondatok), csaknem használhatatlan családfa. Gregoryból egy időre elég.
Lengyel Viktória véleménye:
Megmondom őszintén először a borítója alapján el sem akartam olvasni a könyvet, aztán amikor elkezdtem alig tudtam letenni. Hihetetlen jól leírja a történelmi eseményeket és végig azt éreztem ott vagyok én is. A hosszúsága ellenére egyáltalán nem vontatott, az események pörögnek, a szereplőkkel könnyen lehet azonosulni. Érdekes, hogy mindenki a király kedvére akar tenni. Ha valóban így történtek a dolgok, akkor tényleg egy őrült, de mégis érdekes királyról van szó.
Bäumler Zsófia véleménye:
A Tudorok kora kimeríthetetlen téma számomra. Tartottam tőle, hogy nem fog tudni újat mondani a könyv, de tudott! A könyv meglehetősen hű a történelemhez, középpontjában azonban nem VIII. Henrik, vagy a feleségei, hanem az egyik udvarhölgyük Margaret de la Pole grófnő áll. A hölgy nevelte VIII. Henriket, majd a lányát, Máriát is. A Plantagenet családból származó királyi rokon családját üldözi a mindenkori hatalom és a Grófnő próbál életben maradni a király udvarában. Kiváló regény volt.
Zellei Ágnes véleménye:
Ez volt az első könyv, amit az írónőtől olvastam és egy igazán lebilincselő, letehetetlen olvasmány. Mindig érdekelt VIII. Henrik élete, ennek olvastán a következő könyvem Aragóniai Katalin életéről szóló lesz.
Rátki Annamari véleménye:
Rengeteg könyvet lvastam az írónőtől, így félelem nélkül vettem meg ezt a könyvet. Hát nem csalódtam. Bár néhol kissé ellassult a könyv, de általában számomra érdekes volt, és remekül adta át az érzelmeket. Sok könyvet olvastam már erről a korról és a királynők életéről is, s így nagyon tetszett ez az újabb néző pont. Így, hogy Henriket őrültként látjuk,sokkal érthetőbbé válnak bizonyos tettei és a könyv alapján Mária személyisége is kezd körvonalazódni előttem, kezdem érteni, hogy miért úgy uralkodott ahogy. Egy dolog zavart a könyvben, az pedig a jane Seymour nevének Johanna Seymourrá való fordítasá volt, de hát az igazán túlélhető. A könyvben itt ott megjelenő családfák megitélésében bizonytalan vagyok, nem döntöttem még el, hogy zavarnak -e. Ha nem is lesz olyan nagy kedvencem, mint például a másik boleyn lány, akkor is jobbak közé fogom soroloni. Kedvenceimbe is csak azért nem jut be, mert elég nagy rajongója vagyok a romantikának ami ebben a könyvben háttérbe szorul, de sebaj.
Még egy mondat ami nem ilik bele a konkluzióba: egyszerre tölt elborzadállyal és csodálattal, hogy abban a korban Plaganet Margit megélte a 60 éves kort, majd ezután henrik titokban lefejeztette, nagyon kiváncsi lennék, Henik indokára.
Rátki Annamari véleménye:
Rengeteg könyvet lvastam az írónőtől, így félelem nélkül vettem meg ezt a könyvet. Hát nem csalódtam. Bár néhol kissé ellassult a könyv, de általában számomra érdekes volt, és remekül adta át az érzelmeket. Sok könyvet olvastam már erről a korról és a királynők életéről is, s így nagyon tetszett ez az újabb néző pont. Így, hogy Henriket őrültként látjuk,sokkal érthetőbbé válnak bizonyos tettei és a könyv alapján Mária személyisége is kezd körvonalazódni előttem, kezdem érteni, hogy miért úgy uralkodott ahogy. Egy dolog zavart a könyvben, az pedig a jane Seymour nevének Johanna Seymourrá való fordítasá volt, de hát az igazán túlélhető. A könyvben itt ott megjelenő családfák megitélésében bizonytalan vagyok, nem döntöttem még el, hogy zavarnak -e. Ha nem is lesz olyan nagy kedvencem, mint például a másik boleyn lány, akkor is jobbak közé fogom soroloni. Kedvenceimbe is csak azért nem jut be, mert elég nagy rajongója vagyok a romantikának ami ebben a könyvben háttérbe szorul, de sebaj.
Még egy mondat ami nem ilik bele a konkluzióba: egyszerre tölt elborzadállyal és csodálattal, hogy abban a korban Plaganet Margit megélte a 60 éves kort, majd ezután henrik titokban lefejeztette, nagyon kiváncsi lennék, Henik indokára.
Bártfai Anna véleménye:
Kicsit változó volt a könyv színvonala. Azok a részek, ahol Margit a történések sűrűjében volt nagyon jól sikerültek, azonban első száműzetésének évei (még Aragónia Katalin királynősködése alatt) számomra nem voltak elég emberközeliek, kicsit unalmasak voltak. Aztán jött Boleyn Anna, illetve a király egyre fokozódó zsarnoksága, ami nagyon jót tett a történetnek, mert újra nagyon érdekessé vált. A főszereplőt összességében kedveltem, egyedül a menye zárdába záratásakor váltotta ki az ellenszenvemet. A fordítás két helyen eléggé zavart: Jane Seymour nevét lefordították Seymour Johannára, a "Felséges asszony, a király anyja" megszólításból pedig "Úrnőm, a király anyja" lett. Nagyon örülök, hogy szinte végigkövethetjük Henrik teljes uralkodását, így komplexebb képet kaphattunk a jellemfejlődéséről. Mindent összevetve végülis tetszett.
Fazekas Dóra véleménye:
Az írónő egy újabb szemszögből világítja meg VIII. Henrik uralkodásának történetét. Mivel sok könyvet olvastam, ami erről a korról szólt, jól érthető volt számomra, hogy mi miért történik. Tetszett, de nem hiszem, hogy újraolvasom valamikor.
Lazók Katalin véleménye:
Elég hosszúra nyúlt a könyv, és a végére kissé unalmassá vált, de azért érdemes volt elolvasni. Nagyon szeretem Philippa Gregory könyveit.
Pelőcz Judit véleménye:
Nem akartam megvenni ezt a könyvet, de végül megtettem. Nem bántam meg. Bár a vége felé kissé unalmas lett.
Szeretem azokat a könyveket, amelyek nőkről szólnak. Philippa Gregory nagyon jól ábrázolta a kort, melyben Plantagenet Margit élt.
Egy negatívumot tudok felmutatni a könyvben. A 14-15. századi emberek magázódtak. Itt viszont, mindenki tegez mindenkit. A fordító igazán figyelhetett volna erre.
Czinege Anett véleménye:
Már nem sok női történelmi alak maradt abból a korból, akiről Gregory írhatna, és ez kezd elég unalmas lenni. Viszont látszik, hogy kötetről kötetre egyre mélyebbre ássa magát a szerző a korba, és egyre árnyaltabban meséli el a történetet. Ez ebben a kötetben nagyon jól kijön, Henrik életét nem olyan fényes/dicsőségesre meséli, mint általában azok akik erről írnak. A másik Boleyn lány, Az állhatatos hercegnő és A királynő bolondja története átfedésben van ezzel a könyvvel, de nagyon más szemszögből mesél. Tetszett, de azért olyan eget rengetően sok történés nem volt benne. Várom azt a könyvet, ami a két Tudor hercegnőről Máriáról és Margitról szó. Hiányérzetem van Stuart Mária kapcsán is (bár van egy könyve róla, de az rémesen gyenge és kevés). Ja és, ha lenne időutazás, legszívesebben ebbe a korba utaznék vissza :)