ADATLAP
A pátriárka alkonya
"Tudom, mi adta az ötletet, hogy egyszer megírom egy diktátor történetét.
Caracasban történt, 1958 elején, amikor Pérez Jiménez megbukott. Pérez Jiménez akkor már nem volt ott. A kormányzó junta egy mirafloresi villa szalonjában tartott ülést, és az előszobában ott voltunk valamennyien, az összes caracasi újságíró, hajnali négy óra volt: ott töltöttük az egész éjszakát, hogy megtudjuk az ország további sorsát, amely akkor dőlt el, abban a szobában.
Egyszer csak, az éjszaka folyamán első ízben, kinyílt az ajtó, és kijött egy katonatiszt, tábori egyenruhában, sáros csizmában, hátrálva, géppisztolyát a szoba felé szegezve, ahol Larrazábal és a többiek éppen eldöntötték Venezuela sorsát, és elhaladt köztünk, újságírók között, hátrálva, abban a csizmában, lement a szőnyeggel borított lépcsőn, beült egy autóban, és elhajtott.
Nem tudom, ki volt az a katonatiszt, csak annyit tudok, hogy Santo Domingóba emigrált. De ott, abban a pillanatban, nem is tudom, hogyan, megsejtettem, hogy mi a hatalom. Hogy ez az ember, aki elment egy hajszálnyi kontaktushiba miatt nem kapta meg a hatalmat, és hogy ha meglett volna a kontaktus, akkor ennek az embernek és az egész országnak a sorsa is másképp alakul.
Hát akkor mi az a szikra, amely hatalmat gerjeszt? Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint „egy tündöklő szombat”. " ...
Sári Csaba véleménye:
Nem tudom, mit írjak. Ahogy utána olvastam érdekes könyv, mert megmondom az őszintét, bár végigolvastam, semmi se maradt meg belőle, nem tudnám leírni, mi volt a cselekmény semmit se tudnék erről a könyvről mondani. A stílus, amivel Márquez próbálkozott, nem ismeretlen előttem, Krasznahorkai a kedvenc íróm. De itt az összetett mondatok, és semminek semmi értelme. Követhetetlen. Több türelem kellett volna hozzá. Nagyon sok türelem, figyelmes olvasás, és kitartás.
Gál Noémi véleménye:
A könyv velem egyidős, mondanivalója örök: hatalom, diktatúra, áldozatok, a hatalom hálójába gabalyodott diktátor, melyet saját gépezetének áldozatává válik. Nehezen olvasható, lázálomszerű vízió, melynek olvasását nehezíti, hogy mondatok nem tagolják, a nézőpont sokszor, követhetetlenül változik, és mellőz minden időrendi logikát.