ADATLAP
A türelmes Maigret
"Aline barátságtalanul nézett a nyomozókra, akik elárasztották a szobát.
– Maga emelte fel a fegyvert? – kérdezte tőle Maigret.
– Hozzá se nyúltam. – Ismeri ezt a revolvert?
– Úgy tudom, Manuelé volt. – Hol tartotta?
– Nappal a rádió mögé rejtette, esténként az éjjeliszekrényre tette, hogy a keze ügyében legyen. Egy Smith-Wesson 38. profi-fegyver, amely nem ismer irgalmat.
– Jöjjön, Aline.
– Minek? Nem tudok semmiről."
Ezen a verőfényes nyári reggelen Maigret felügyelő még nem sejti, ki volt a féllábú Manuel gyilkosa, de azt már tudja, hogy madame Maigret ma is hiába várja odahaza remek főztjével. Mert ennek a gyilkosságnak a felderítése most mindennél fontosabb, s a rokonszenves, tehetséges Maigret érzi, hogy valószínűleg pontot tesz majd a Párizsban egyre gyakrabban ismétlődő, sorozatos ékszerlopások végére is. A tőle megszokott bravúros nyomozással és végtelen türelemmel természetesen ezúttal is megtalálja Manuel Palmari és az egyelőre még ismeretlen, következő áldozat gyilkosát....
Semegi Ágnes véleménye:
Maigret türelmes. Maigret nem akcióval, nem világra szóló csinnadrattával megy a gyilkos után, hanem kérdez, gondolkodik, kivár. Nem száguldozik föl-alá, nem keveredik lövöldözésbe minden sarkon, néha már-már kényelmesnek hat, amikor a nyomozás közepén beül valahova egy ebédre, amikről olyan hangulatos leírásokat kapunk időnként, hogy akkor is éhes leszek, ha pár perce fejeztem be az evést. Szeretem a kitartást és az észt ezekben a regényekben, szeretem, hogy van bennük valami jólesően otthonos.
Ez a rész nagyjából ott folytatja, ahol a Maigret védekezik befejezte. Nagyon tetszett, hogy Maigret a szokott kitartással és elszántsággal vetette bele magát a gyilkos utáni nyomozásba akkor is, amikor az áldozat a tulajdonképpeni nemezise. Kifejezetten érdekes volt az is, ahogy hosszú ideje megoldatlan ékszerbolti rablások ügye a gyilkossággal keveredett.
Nekem tetszett. Nem egy adrenalinfröccsöktől túltengő krimi, viszont határozottan érdekes. Olvassatok Maigret-t! Megéri.
Jákob Klára véleménye:
Nagyon tetszett, a stílusa igazán elragadott. Van ebben valami nagyon megkapó, ahogy a cselekmény hömpölyögtetése közben apró részletekkel is el elszöszöl. Nagyon bejött. Felvettem a kedvencek közé. És persze a történet is jó. :D