ADATLAP
A varázslók
A többi fiatalhoz hasonlóan Quentin Coldwater sem hisz a varázslatokban egészen addig, míg egy zártkörű és titkos egyetem hallgatója nem lesz New York egy eldugott részében. S noha a tanulás évei úgy telnek, mint bárhol máshol – barátokra tesz szert, rendszeresen lerészegedik, majd idővel lefekszik valakivel, akibe beleszeret –, a titkos tudás örökre megváltoztatja őt. Kitűnően sajátítja el a modern varázstudományt, ám a szíve mélyén mindig is vágyott nagy kalandot és boldogságot nem kapja meg hozzá. Egy nap a barátaival azonban felfedeznek valami hatalmasat, ami mindent megváltoztathat.
A varázslók komor történet a felnőtté válásról, második esélyekről és arról, hogy ha valamit nagyon görcsösen akarunk, akkor talán soha nem kapjuk meg....
Sebestyén Lilla véleménye:
1. A varázslók - Annak ellenére, hogy többségében eléggé mélabús hangulata volt a könyvnek, nekem tetszett. Szép lassan indulnak be az események, de nem unalmas. Nem is maga a mágia a főszereplő, hanem a boldogság keresése, a varázslat köntösébe bújtatva. Kicsit csalódott voltam miatta, hogy ennyire lehangoló és szó sincs happy end-ről (így olyan valóságos). Sokszor eljátszunk a gondolattal, hogy máshol jobb lenne, de itt is csak azt látjuk, hogy az álmok nem egyeznek a valósággal ha a bőrünkön tapasztaljuk.
Igaz, hogy fantasy-t olvastam, de inkább egy lélektani regénynek éreztem.
2. A varázslókirály - A történet két szálon fut, egyrészt Quentint követhetjük új kalandjai során, másrészt Julia történetét ismerhetjük meg. Mindketten keresik magukat az új helyzetükben. Quentin elégedetlen, úgy érzi többre hivatott, hős akar lenni, valamit le akar tenni az asztalra - azt hiszem sokaknak ismerős a helyzet. Vándorol világok között és közben a varázsló világ újabb rejtelmei is napvilágra kerülnek. Közben viszont szép lassan összeáll a kép Juliaval kapcsolatban, ami magyarázatot ad a varázsvilágban zajló eseményekre is. (Az első rész jobban tetszett, ez a rész elég Narniásra sikeredett.
3. A varázsló birodalma - Összességében tetszett a könyv. Talán ez a trilógia legérettebb része. Quentinből itt válik igazi férfi, rájön mik is az igazi értékek, és már nem csak a saját érdekei izgatják. Sajátos borongós hangulata van az egész történetnek, mégis izgalmas - olykor azt is mondanám, hogy akciódús. Az egész trilógiának méltó zárása.
Onika-Szvath Szilvia véleménye:
Azt hittem sosem érek a végére ennek a könyvnek. Amikor meghallottam, hogy felnőtteknek szóló Harry Potter, nagy várakozással kezdtem neki. Lehet, az volt a baj, hogy túl nagyok voltak az elvárások. Ez a könyv sokkal mélyebb lelki tartalmat hordoz, a varázslás maga csak a felszínen fontos szerintem. Sajnálom, mert jó is lehetett volna, szerintem ebből a témából többet is ki lehetett volna hozni. Bár gondolom nem az volt az író célja. Csak így sajnos túl nyomasztó és vontatott lett az egész. Nem hiszem, hogy folytatom a sorozat olvasását.
Homlok Renáta véleménye:
Egy olyan könyvet, amit úgy reklámoznak, hogy a felnőttek Harry Potter-e, no azt egy Harry Potter rajongónak nem lehet kihagyni. Így hát én is nekifogtam. A könyv, számomra kicsit lassan haladt. Szenvedős, nyomasztó, sokszor nehéz, de ezzel egy egyedi hangulatot teremt az író, amely ha hiszitek, ha nem, élvezhető. Engem nem zavart a Narnia és Potter összegyúrt világa sem, de megértem azokat, akik ezt nehezményezik.
Schmehl Julia véleménye:
Először a könyvről akkor hallottam, amikor elindult hozzá a sorozat.
Utánaolvastam, kiderült, hogy ez az "új" Harry Potter, hát gondoltam adok neki egy esélyt. Mint keményvonalas Harry Potter rajongó, azt mondhatom nem ez az új Harry Potter, viszont egy olyan könyv, ami ismét megszeretteti az olvasást a gyerekekkel és a fiatalokkal.
Az elsőtől a harmadik részig pörög a történet, fejlődnek a személyiségek és letehetetlen. :)
Bátran ajánlom minden varázs-őrültnek.
Kovács Szilárd véleménye:
Nos nem egyszerű könyv. Már csak azért sem, mert ingadozó stílusú. Az elején gyorsan indul.. s aztán furcsa változtatás lesz rajta.. hedonista életmódváltás semmi köze nincs a " mágiához" s az első kötet vége elég furcsa lesz. Majd a 2. és a 3. kötet szerencsére nem csak az indulása hanem az egész ad egy pluszt. S szerencsére nem folytatódik tovább az ami az első kötet végét jellemezte. Mindenesetre érdekes befejezése van. Nem mondhatnám ez életem legjobb könyve.. de mindenesetre nem unalmas.. Az ingadozások ellenére sem.
Kaló-Eged Rita véleménye:
Szóval elég nehéz véleményt mondani a könyvtől, én magam sem tudom pontosan mit gondolok. Az biztos hogy nem kerül be a kedvenceim közé, eléggé vegyes érzelmeim vannak a könyv iránt. A történet egyszerre halad lassan és ugyanakkor gyorsan is, hiszen elég nagy időugrások vannak benne, viszont olyan részeknél meg aprólékosan ír a szerző, ami nem feltétlen indokolt. Természetesen a varázsló és mágikus világ tetszik, és a 3., 4. résznél már jól halad a cselekmény is. A mondanivalója a boldogság keresése és hogy miközben hajszoljuk, pont azt nem vesszük észre amikor elérjük; igazán aktuális téma. Talán egy kicsit túl mélabús hangulatban sikerült ezt kifejteni, de lehet épp így lehet jól érzékelni a kontrasztot.
Kaló-Eged Rita véleménye:
Szóval elég nehéz véleményt mondani a könyvtől, én magam sem tudom pontosan mit gondolok. Az biztos hogy nem kerül be a kedvenceim közé, eléggé vegyes érzelmeim vannak a könyv iránt. A történet egyszerre halad lassan és ugyanakkor gyorsan is, hiszen elég nagy időugrások vannak benne, viszont olyan részeknél meg aprólékosan ír a szerző, ami nem feltétlen indokolt. Természetesen a varázsló és mágikus világ tetszik, és a 3., 4. résznél már jól halad a cselekmény is. A mondanivalója a boldogság keresése és hogy miközben hajszoljuk, pont azt nem vesszük észre amikor elérjük; igazán aktuális téma. Talán egy kicsit túl mélabús hangulatban sikerült ezt kifejteni, de lehet épp így lehet jól érzékelni a kontrasztot.
Molnár Kitti véleménye:
Kétes érzések kavarognak bennem a könyvvel kapcsolatban. Tényleg úgy indul, mintha Harry Potter egyetemre menne, aztán az egész átcsap boldogtalan, narkózó ifjúságba, akiknek semmi célja. Akinek meg van célja az életben, az a végén meghal. Elindulnak keresni a boldogságot, aztán rájönnek, hogy azt nem lehet megtalálni, csak a jelenben megélni. A tanulság nagyon átjött, a történet nem annyira.
Juhász Ildikó véleménye:
Egyáltalán nem tetszett a könyv. Az elején még jól indított. Gondoltam, egy kis Harry Potter teljesen más köntösben felnőtteknek, tele izgalmakkal, ez lett volna Varázskapu, ahhoz képest váltottunk Filloryra, ami inkább Narniára hajazott, amit nagyon nehezen tudtam megemészteni. A karakterek szánalmasak voltak, egyiket se szerettem igazán. A varázslásnál meg feszt azt kérdeztem magamtól, hogy ez most komoly? Mintha a mágia a drog metaforája lett volna, ami által ezek a szerencsétlenek pillanatnyi boldogsághoz juthattak, de ugye, ez azért kevés volt. A niffinné válás nekem tisztára túladagolással volt egyenlő. A másik dolog, amit nem vett be gyomrom, hogy a másik világ, Fillory, ahová a főhős elvágyódott egy jobb élet reményében, pont az ellenkezőjét hozta. Haragszom erre a könyvre, inkább drámának mondanám, fantasy elemekkel. Végig vártam a javulást a történet előrehaladtával, de semmi. Alig vártam, hogy vége legyen. Az irónia az egészben, hogy a második kötettel együtt vettem meg egy remek fantasy-sorozat reményében...
Cseh Regina Evelin véleménye:
Határozottan érdekes könyv, elég vegyesek az érzéseim vele kapcsolatban. Voltak részek, amikor erőltetettnek éreztem és alig vártam, hogy vége legyen. Viszont az nem lehet elvitatni, hogy egy tipikus fantasy könyvhöz képest sokkal mélyebb mögöttes tartalommal bír.
Vajon mitől leszünk boldogak? Feltétlenül boldogságot okoz, ha elérjük amire oly régóta vágyunk? Valójában mit is akarunk az élettől?...
Fontos kérdéseket boncolgat, miközben az olvasó is magába tekinthet és megpróbálhatja a saját életére vonatkozóan megválaszolni a kérdéseket.
A könyvben lévő karakterek sem egyértelműen szimpatikusak, engem egy-egy karakter néha kifejezetten irritált. Amitől szintén csak "más", kicsit egyedibb a mű.
És igen nem mindig úgy alakulnak a dolgok ahogy mi azt elterveztük, de utána meg kell tanulni abban élni és az adott körülményekből kihozni a legtöbbet.
Sokkal többet kaptam a könyvtől, mint arra számítottam, nem egy tipikus könnyed olvasmány, ha valaki tényleg a benne rejlő "mélységet" is megkísérli feldolgozni.
Kardos Kitti véleménye:
A varázslók komor történet a felnőtté válásról, második esélyekről és arról, hogy ha valamit nagyon görcsösen akarunk, akkor talán soha nem kapjuk meg. A könyv a 2009-es megjelenését követően hatalmas vitát váltott ki és nagyon megosztotta a fantasy műfaj kedvelőit – vannak, akik nem is hajlandóak ekként tekinteni rá, hanem kortárs regényként kezelik –, de emiatt csak többen és többen olvasták el. Végül óriási siker és New York Times Bestseller lett, többek közt George R. R. Martin, John Green, Audrey Niffenegger és William Gibson is rendkívüli elismeréssel méltatta, ráadásul a folytatásokkal a szerző végleg lefektette a 21. századi fantasy alapköveit.
Czinege Anett véleménye:
Háát. Nem vagyok meggyőzve. Rendkívül mélyenszántó, és jellemábrázolásban, motivációkban, karakterekben alapos, de amúgy alig vártam már, hogy végére érjek. Az elején nem értettem a párhuzamos regény szálat, és rendkívül untatott. Onnan meg, hogy megértettem, az egész rendkívül szürreálissá vált. A szereplők végig szenvedtek, lelkiztek. A történet egy része nagyon kidolgozott, azonban az egész háttere, környezete, múltja felületes. Emiatt többször volt hiányérzetem. Összességében nem tetszett
Csöndes Erika véleménye:
Nem tudom eldönteni, hogy tetszett-e vagy sem. Az eleje, mikor iskolában vannak, mindenképp, nem éreztem annyira 'herripotteresnek', mint azt sokszor említik, bár az utalások nagyon tetszettek mindig is. Ami miatt nem tudom azt mondani, hogy feltétlenül tetszett, az a könyv másik felének az üzenete...
SPOILER!!!
Mikor eljutnak a vágyott világba, és kiderül, hogy nem minden olyan szép és jó, ahogy a könyvek leírják, és ahogy ők azt elképzelték. Kalandok, aztán happy end a történet vége.
És nekem ez olyan illúzióromboló volt, mert én azt akarom hinni, hogy a többi világban (Középfölde, Narnia, Roxfort) olyan szép és jó, mint a könyvekben le van írva. De ez a könyv rávilágít arra, hogy mi van, ha nem?
I-Tar Szabina véleménye:
Régen olvastam ilyen jó könyvet. A műfaj ugyan fantasy, de nagyon komolyan veszi a munkáját az író, és nemcsak egy új varázslatos világot teremt a modern napjainkba, de mindezt sok humorral (tetszettek a Harry Potteres utalások...) és egyben komoly jellemábrázolással teszi. Quentin, a főhős élete nagy kalandjába csöppen, amit mindig is várt, de a végére (a szokásostól eltérően), nem kapja meg az áhított boldogságot. Épp ellenkezőleg egyre inkább belesüpped az önmarcangolásba, a saját boldogtalanságából nem tud kilépni. Már a könyv felénél úgy gondoltam, hogy az író annyi történést sűrített a cselekménybe, hogy más fantasy írók ebből már három könyvet is írtak voltak. Végig magával ragadó volt a történet és kíváncsian várom a folytatást (trilógiáról van szó). Különösen tetszett a könyv a könyvben motívum (bár Fillory története erőteljesen hasonlít a Narnia könyvekre) és az, hogy a varázslást nagyon kemény és kitartó munkával lehet megtanulni, amelyhez nagy lexikális tudás és zseniagy szükséges...