ADATLAP
Az órák
Michael Cunningham, a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb alakja, Órák című regényéért 1999-ben elnyerte a PEN-klub Faulkner-díját, valamint az irodalmi Pulitzer-díjat.A könyv három nő sorsán keresztül tér és idő metafizikus kapcsolatának szívszorító élményét nyújtja. Első helyszíne London, az idő pedig a második világháború kezdő napja. Virginia Woolf írónő öngyilkosságot követ el. Teste ott lebeg a folyóban, melynek hídján anyukájával éppen átsétál egy kisfiú. A következő helyszín New York City, a XX. század végén. Clarissa Vaughan könyvkiadó éppen virágot vásárol barátjának, Richardnak, a beteg homoszexuális költőnek, aki most nyert el egy rangos irodalmi díjat. A harmadik idősíkon a második világháború után vagyunk, Kaliforniában, ahol Laura Braun háziasszony neveli fiát, egy meglehetősen fojtogató légkörű házasságban. Cunningham kivételes könnyedséggel és biztonsággal teremt kapcsolatot a három nő sorsa között....
Vajda Ágnes véleménye:
Szépen rímel a könyv alapjának választott Virginia Woolf történetre, mindenképp ajánlom előtte annak az elolvasását. Érdekes megismerni Woolf hogyan írta a könyvet, majd mások hogyan olvassák, élik meg azt. Sajnos nekem most nem sikerült ráhangolódnom arra, hogy kesereg az összes szereplő a sorsán, az elhalasztott lehetőségein. A Mrs. Dalloway-ben ez jobban működött. Nehéz, tartalmas téma, én nem voltam a megfelelően borongós hangulatban hozzá. A filmet nagyon szerettem.
Bankó Sarolta véleménye:
Sokat hallottam a regényből készült filmről, de nem láttam, így úgy döntöttem előbb elolvasom, aztán majd megnézem a filmet. A regény három nő egyetlen napját meséli el, kicsit mindannyiuk élete valahogy nem az igazi, küzdenek valódi érzéseik ellen, magányosak, elveszettek. Összességében olyan semmilyen ez a mű.
Bedekov Angéla véleménye:
Rám olyan mély benyomást nem tett, de nem esett nehezemre elolvasni. 3 nő, 3 sors, picit hasonló, picit különböző... Nekem körülbelül ennyit mondott. Lehet, hogy csak nem voltam annyira erre a búskomorságra rá hangolódva
Antal Margit véleménye:
Nem mondható egyszerű olvasmánynak. Viszont lendületes, figyelmet élénken tartó cselekményvezetése van. Egyetlen nap, mely fordulatot jelent 3 nő életében. Időben távol esnek ezek a napok, de a saját életükben fordulatot hoz vagy legalábbis útválasztóhoz jutnak.Az első nő, Virginia Woolf, az írónő,-akiről ugyan az elején megtudjuk , hogy öngyilkos lett- egy 1923-as napja visz közelebb a világához illetve ahhoz mi hiányzik belőle. A második nő, Laura 1949-ből, aki férje születésnapjára készül kisfiával és nagyon szeret olvasni - minő véletlen éppen Woolf regényeket-de a tökéletességre való hajlama más irányba téríti. A harmadik nő, Clarissa, aki egy party-t készül adni híres költő barátjának, Richardnak- aki Laura fia. Egy nő, aki megírta, egy, akinek kedvenc olvasmánya és egy ,a ki megéli Mrs. Dalloway történetét. 3 nő, 3 élethelyzet, 3 féle út a megvalósuláshoz. 3 nap 3 kiragadott élethelyzet... kiragadott pillanatok, kiemelt percek, különlegességet ígérő ÓRÁK. NŐI SORSOK . Nekem komor volt a hangulata- bár a film még inkább az- de hatott az értelmemre, elgondolkodtatott, de az érzelmeimre most nem tudott hatni.
Balazs Diana véleménye:
A filmeben is és a könyvben is ugyanazt hiányoltam, vagy lehet csak nekem nincs meg, de én nem látom az összefüggést a 3 nő között, vagy csak én számítottam valami másra. Egyébként érdekes könyv, de nem "rendített" meg túlságosan
Wenczel Zsuzsanna véleménye:
Kicsit féltem belekezdeni, mert hallottam negatív véleményeket vele kapcsolatban-főleg olyanoktól, akik csak a filmet látták-, hogy mennyire depis meg nyomasztó. Szerencsére a könyvet egyáltalán nem éreztem ilyennek. Tény, hogy nem egy vidám, nevetgélős történet, de számomra inkább volt érdekes, mint nyomasztó, és emellett hihetetlenül jól volt megírva, ha több időm lett volna, szerintem azonnal befalom.
Szűcs Erzsébet véleménye:
Egy írónő, aki öngyilkos lesz. Egy anya, akinek eleg van a háziasszony szerepéből, de aztán végigjátssza az életét, mintha minden tökéletes lenne. Eljátszik az öngyilkosság gondolatával, aztán válassza a családját, és közben nem érti, hogy kedvenc írónője miért lett öngyilkos.
Egy nő, aki szeret és figyel egy aids-es barátjára, felkarolja egész életében, party-t rendez neki, és a party előtt látja kiugrani az ablakon. Clarissa végig gondolja életét, azt a nőt, akivel együtt élnek majd' 20 éve, és végig nézi, ahogy a 19 éves lánya egy 40 éves lepukkant nőt karol fel, és él vele. 3 idősík, de egy gondolat. Az idő. Az órák. Peregnek, telnek, múlnak, és nem kérdezik, neked jó e így. Virginia fuldoklik, megfolytja a vidéki élet és a hangok a fejében és a migrénes fejfájása. Richard beteg, de már nem a teste emészti, hanem a hangok a fejében. Laura könyvekben élne, fárassza a család és mindaz, ami ezzel jár. Szánalmas életében szeretett fia is csak második. Az a 3 éves fiú, aki szinte szerelmes az anyjába. Oscar díjas film készült belőle, de még nem láttam. A könyvet most értettem meg, és örültem, hogy elolvastam.
Gelencsér-Fata Bernadett véleménye:
szintén a nyögve nyelős kategóriába tartozik nekem. a filmet szerettem a könyvet nem. de sajnos már másodszor járok így ezzel az 50es listán. Maga a történet, a három nő, a három életút bemutatása jó, tényleg nem ezzel van a baj. Talán velem. de nekem ez most nem jött be.
Szalai Szabina véleménye:
Szeretem azokat a könyveket, amik több történetet mesélnek el, melyek valamilyen különös módon összekapcsolódnak.
Nagyon érdekes volt ennek a három nőnek az életébe belepillantani, még ha csak egy napra is.
Még sosem olvastam Michael Cunningham könyvet, de elképzelhetőnek tartom, hogy ezen változtassak a jövőben.
i d véleménye:
Három nő, három különböző sors, egyetlen nap, és egy nagyon fontos regény…
Főszereplőink más-más időben és térben játszódó életét ismerjük meg a műben, akik valamilyen módon nagyon is kapcsolatban állnak egymással. Cselekedeteik, gondolataik összefüggenek, hatással vannak egymásra. Ezeket a kapcsolódásokat gyönyörűen és izgalmasan tárja elénk az író, végletekbe menőkig részletesen, de egyáltalán nem unalmasan. Annak ellenére, hogy nem történik sok izgalmas esemény a könyvben, mégis leköt, elgondolkodtat. Amolyan lassan, de biztosan hömpölygő áramlat, fel kell venni a ritmust, és sodródni, figyelni kell az újra és újra megjelenő szimbólumokat. Persze ehhez szükséges az a bizonyos ráhangolódás, mivel erősen lélektani dolgokkal foglalkozik, nem éppen egy könnyed olvasmány.
Virginia Woolf karakterét, bár alapeleme volt a történetnek, kicsit hiányosnak éreztem, mindvégig többet akartam róla tudni. Clarissa nem annyira fogott meg, végig Laura volt a legérdekesebb számomra. A három női főszereplő mellett pedig Richard személye is fontossá vált, nem csak azért, mert újabb kapcsolódási pont volt a történetekben, hanem sorsának beteljesedése miatt is.
Az egész könyvet átjárja a melankolia, az elmúlás gondolata, elég szívfájdító, mégis fantasztikusan megírt mű. A filmet ugyan még enm láttam, ezek után sürgősen pótolni fogom. Valószínűleg párszor még újraolvasom majd Cunningham nem hiába Pulitzer-díjas remekművét.
Montag Brigitta véleménye:
Kicsit vegyesek az érzéseim a könyvel kapcsolatban. Elkezdtem olvasni és nagyon tetszett, főleg mikor letisztultak az összefüggések a szereplőkkel kapcsolatban. Végig azt vártam, hogy valami nagy csattanó, ütés lesz a könyv vége. És nem az lett.És ez miatt nem tetszik, többet nem is áll szándékomban elolvasni ezt a könyvet.
Molnárné Szabó Zsuzsanna Babi véleménye:
Ezt a könyvet nem véletlenül tettem ebbe a kategóriába. Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy páratlan remekmű! Három idősíkon zajlanak az események, de összeköti őket valami hasonló, valami rendkívüli. Végig tobzódnak az érzelmek, az életöröm és a halál egyaránt, bár évtizedek választják el hőseinket egymástól. Mégis rendkívül hasonlóak az életérzéseik, a gondolataik, amelyeket az író hihetetlen módon megfogalmaz, szinte "kiteríti" elénk a szereplők belső világát.. Már láttam az ebből készült filmet, ami teljesen lenyűgözött. De egy film soha nem tudja úgy visszaadni az érzéseket, a belső gondolatvilágot, mint a könyv. Számomra a film talán éppen emiatt kicsit zavarosnak tűnt. De a könyv hatására kitisztult a története. Csodálatosan szép könyv, megkapó leírásokkal, ezt a könyvet valóban el kell egyszer olvasni!
Podhorszky-Nagy Orsolya véleménye:
Az író játszi könnyedséggel kapcsolja össze a különböző korban élő három nő sorsát. Az első történet főszereplője Virginia Woolf az írónő, aki öngyilkosságot követ el. A második szál egy átlagos ötvenes évekbeli háziasszonyt mutat be - aki fanatikusan rajong az olvasásért-. A harmadik történet főszereplője a modern Mrs. Dalloway, aki férje betegségével kűzd.
Ladinszki-Kiss Nóra véleménye:
Régóta szemezek ezzel a könyvvel a polcomon, leginkább azért, mert ha Meryl Streep játszik a belőle készült filmben, az csak jót jelenthet.
Alapvetően szeretem a több szálon és idősíkon játszódó történeteket, pláne, ha össze is fonódnak - csakúgy mint ebben a könyvben is, egy remek csavarral.
Talán ha nem az Üvegbura után olvasom el, még jobban élveztem volna, mert szerintem sok mindenben hasonlít rá, viszont ennek hatására minden bizonnyal elolvasom majd a Mrs Dalloway-t.
Tóth Andrea véleménye:
Nem igazán tudom eldönteni, hogy tetszett e...
Elsőre azt mondom, hogy nem.. utána azt, hogy alapvetően zseniális, ahogy a három időt és a három nőt és sorsokat összekapcsolja.... de nagyon furcsák és szomorúak ezek a sorsok... számomra nem is mindig "értelmezhető". Nem is igen értem, így kiragadva egy napot, hogy pl Laura miért depressziós... miért van mindenkiben egy furcsa szexualitás
Székely Ildi véleménye:
A történetek összekapcsolása bravúros, ez nagyon tetszett. Mégis az egész könyv valahogy nem tetszett. Különös regény különös szereplőkkel. Bánat és szomorúság, reményvesztettség, fásultság – ezekkel a jelzőkkel tudnám illetni, és nyomasztó is. Melankólia, halál, öngyilkosság – ezekről nem szívesen olvasok.
Rakonczai Rita véleménye:
Nagyon nagy élményt ad a könyv! Furcsa, de még sem lehet letenni. Igazi női könyv, ami inkább a szellemnek, léleknek szól Egy könyvön belül 3 nagyszerű történet és amikor a végén összeáll a kép... fantasztikus, nem véletlenül kapott Pulitzer díjat.
Otártics Andrea véleménye:
Kicsit tartottam ettől a könyvtől, de nagyon kellemesen csalódtam. Három nő, három történet, három különböző idő. Látszólag nincs összefüggés. Aztán valahogy az egész összeáll egy történetté a végére. A darabkák a helyükre kerülnek. Nagyon tetszett. Michael Cunningham megérdemelten kapott érte Pulitzer-díjat 1999-ben. Regényéből nagy sikerű film is készült Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével.
Stifter Viktória véleménye:
Nekem kicsit nehéz volt megérteni a könyvet, de nem azért, mert én egyébként imádom az életet, és nem vagyok képes felfogni más emberek vívódásait. Ez a könyv a maga módján nagyon szomorú, hogy három ilyen tragikus életfelfogású embert helyez el a térben. A nehézséget inkább az okozta számomra, hogy nem találtam az értelmet, hiányoltam a mélyreható okfejtéseket. Miért volt depressziós Virginia, miért foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata Laurát. Plusz a könyv gyakorlatilag semmilyen eseményt nem tartalmaz a két öngyilkosságon kívül. Mert a szereplők állandóan csak gondolkodtak...talán ez volt épp a bajuk, hogy élni nem élték igazán az életet. Amúgy pedig nekem ezek a homo érzelmi szálak nem jöttek be, itt mindenki mindenkivel, ami nekem túl sok volt. Egyszer olvasható, elgondolkodtató, de egyáltalán nem követendő és nem hosszú távon megjegyzendő mű.
Sántha Zsanett véleménye:
Furcsa élmény volt olvasni ezt a könyvet. Számomra sok szomorú pillanatot szerzett. Elég nehéz megérteni a három főszereplő nő életszemléletét. Virginiának hihetetlen nehéz lehetett az élete, tekintve, hogy mániás depresszióban szenvedett (valószínűleg). Laura Brown-t már nehezebben értem meg (hiszen ott volt egy csodálatos gyermek, ha másért nem, ő miatta nem kellett volna küzdenie). Clarissa vagyis Mrs. Dalloway a harmadik szereplő. Odaadással ápolja Richard-ot, aki mint kiderült Laura fia. Az előttem lévő hozzászóláshoz csatlakozva, tényleg jó ráébredni, hogy mennyi szépség van az életben, és hogy érdemes küzdeni.
Zs. Nagy Izabella véleménye:
különös élmény ez a könyv. nemrég olvastam Woolf Mrs Dalloway-ét, pár éve láttam az Hours/Órák című filmet is (mellesleg nagyszerűen visszaadta a hangulatot).
furcsa, személyes, távoli mégis ismerős az érzés, amikor az ember csak ki akar szállni abból, amiben van, és csak úgy elmenni valahová. közben arra vágyik, hogy mindenki megértse.
a könyv vége felé mégis azt fogalmaztam meg (örömmel), hgy ÉN mennyire szeretem az életet, mennyire jó élni, mennyi szépség van a világban- és öröm, határtalanul. Azt hiszem a könyv valamiféle Borderline-os élménytúra. Az utolsó lapokat szerettem a legjobban, amikor összeállt a kép, és egésszé vegyült a sok kis apró részlet.