ADATLAP
Az első gyilkosságom
Egy sziklának dőlve, a sekély vízben akadnak rá a fiatalemberre, aki társaival egy énekkari fellépésre készült a tóparti nyaralóban. Fején véres seb tátong. A házikó félreeső helyen fekszik, s idegen mozgását senki nem észlelte. Minden jel arra mutat, hogy gyilkosság történt, s a gyilkost a kóristák között kell keresni. Egy szövevényes, titkokkal és tagadásokkal teli világ tárul fel Maria Kallio, a pályakezdő nyomozónő előtt. A békésnek tűnő kórus háza táján valami nagyon nincs rendben. Egyre több bűncselekményre derül fény, miközben Maria a gyilkos nyomában jár....
Zsuzsanna Volford véleménye:
Egy kiválóan megírt történet egy rejtélyes gyilkosságról, aminek minden jelenlévőjének akad valami problémája az áldozattal, akiről kiderül, hogy mégsem élt olyan átlagos életet, sőt túl sok mindenben részt vett, ami miatt újabb gyanusítottak merülnek fel.
Mihók Kinga véleménye:
Kicsit vontatott, kicsit talán erőltetett, hogy szinte bárki kikiáltható gyilkosnak, a hirtelen megjelenő személyekről nem is beszélve, akik véletlenül pont hozzá tudnak tenni a halott "bűnlajstromához", lerántva ezzel a leplet a Jukka nem is annyira feddhetetlen életéről. Nem lesz a kedvenc könyvem.
Kasza Dóra véleménye:
Életem első skandináv krimije, melynek címe engem is megtévesztett. Nem a legeseménydúsabb krimi. Már az elején megtörténik a gyilkosság, és utána a nyomozó szemszögéből bontakozik ki a történet. Szerintem egy kicsit valószerűtlen, hogy mindenki, akit időközben valamiért bevisznek a rendőrségre, hozzá tud tenni valamit az ügy megoldásához. Igaz, az áldozat is elég széles körben tevékenykedett.
Montag Brigitta véleménye:
Nekem a cím kicsit megtévesztő volt, mert azt gondoltam, hogy a gyilkos oldaláról mutatja be a történéseket. Ehelyett ugye a nyomozó nő mesélte el a történtet. Összességében rám nem tett nagy hatást a könyv. Lehetett volna pörgősebb, eseménydúsabb.
Korcsek Beatrix véleménye:
Nekem annyira nem tetszett ez a könyv, mint a több skandináv krimi.
Az írónő stílusa nem igazán jött be, kicsit kiforratlannak érzetem, buta szövegeket adott a szereplői szájába. A főhős karaktere sem fogott meg, sőt inkább idegesítő volt számomra.
Lenna Lehtolainen nem egy Agatha Christie és a főszereplője sem Miss Marple...
Nem valószínű, hogy ettől az írónőtől fogok még olvasni valamit.
Gyuricza Barbara véleménye:
Nekem személy szerint tetszett, nem volt annyira elborult, mint a többi skandináv krimi, amiket olvastam. Viszont már nagyon hamar rájöttem, ki a gyilkos, és ez egy kicsit zavart... :) Másoknak is ajánlom elolvasásra, azoknak is, akik nem igazán kedvelik ezt a műfajt, hiszen nem kell véres, pszicho jelenetekre számítani, a krimiik közt elég "lájtosra" sikerült. Ja, és persze a főszereplő személye is nagyon szerethető, kicsit esetlen, de a gondolataival könnyen lehet azonosulni. Szurkoltam, hogy végre megtalálja a szerelmet, de majd talán a folytatásban...