ADATLAP
Az elveszett szentély
Az izgalmas, pergő kalandregény 1941-ben, a második világháború alatt kezdődik Kréta szigetén, ahol a németek meggyilkolnak egy angol régészt. A haldokló egy kalandorra bízza azt a titkos ókori szöveget, amely egy évezredek óta elfeledett ősi tárgy létét bizonyítja. A háború után németek, oroszok, amerikaiak akarják megkaparintani e tárgyat, mert mind azt remélik, hogy olyan anyagból készült, amelyből az atombombánál is hatékonyabb fegyver készíthető. Az ősi titok nem hagyja könnyen felfedni magát: Homérosz szövegei vezetik a főhőst és az olvasót helyszíneken és történelmi korokon át egészen a döbbenetes felismerésig, majd a megnyugtató, világunk békéjét megmentő végkifejletig....
Sági Katalin véleménye:
Az antikvitás, ebben is főleg a görögök kultúrája, titkai sok embert lenyűgözött már. Magam is elmentem Kréta szigetére, hogy megláthassam a Knosszos palotát, a minoszi kultúra rejtelmeibe kicsit beavatódjam. Az elveszett szentély című regény is ebbe a korba vezet el bennünket.
John Pemberton 1941-ben Krétán tevékenykedik, a Minótaurosz egykori börtönének kurátoraként, de a náci megszállás során életét veszti. Utolsó szavaival egy jegyzetfüzetet bíz Sam Grantre, a helyszínen tevékenykedő brit ügynökre, aki átadja azt az archeológus bizalmasának, de utána évekre el is felejti. Csak 1947-ben kerül szóba újra a füzet, miközben Grant egy palesztin börtönben raboskodik. Erre az időre már embert érdeklődik utána. . Pemberton jegyzetei között utalások találhatóak a mindeddig megfejtetlen lineáris B nyelvre, de Akhilleusz pajzsára is, mely szoros összefüggésben áll a titokzatos 61. kémiai elemmel – ami viszont döntő lehet a kibontakozó hidegháborúban. Grant és társai elindulnak megkeresni az elrejtett kincseket, ám a szovjetek már a sarkukban loholnak, s az életük is veszélybe kerül a rohamtempójú kutatás közben. A regény izgalmas mindvégig, rengeteg utalás történik bent az Iliászra, Homéroszra és a görög kultúrára. Nekem nagyon tetszett.