ADATLAP
Az utolsó angol úriembe - Végső búcsú
A regénytetralógia záró kötetében Mark Tietjens kerül előtérbe, javarészt az ő szemszögéből értesülhetünk testvére, Christopher és az ő életét meghatározó két nő, Sylvia és Valentine sorsának alakulásáról a háború után.
Christopher – nem kis részben Sylvia manipulációinak köszönhetően – elszegényedett, korábbi állásába nem térhet vissza, ezért új munka után kell néznie. Immár Valentine-nal az oldalán jövőjét tervezgeti, ám Sylvia ezt nem hagyhatja annyiban…
A fegyverek hiába hallgattak el, a zaklatott szívekben és a feldúlt elmékben nem honol béke, az elmúlt évek történései mindenhol éreztetik hatásukat. Senki és semmi nem lehet már a régi többé. A regény időkerete mindössze egyetlen délután. Ebbe sűríti bele az írói bravúr a régi világrend haláltusájának és az új születésének mélységeiben izzó fájdalom, gyűlölet és elengedés örök körforgását....
W. Dóra véleménye:
A könyv végére sincs kimondva feketén-fehéren minden, mi hogyan, és miért történt - kétségek között hagyja az olvasót - egyrészt a jövővel kapcsolatban, másrészt néhány múltbeli titokról sem rántja fel a leplet - pont azért mert egyes szereplők szemén keresztül mutatja be az eseményeket, így ők nem mindenttudók.

Összességében, még ha nem is adtam minden részre 5 pontot, nagyon tetszett ez a könyvsorozat - az idejében nagyon újszerű lehetett az elbeszéléstecnhika miatt, ma pedig érdekes belelátni hogyan éltek a század elején, milyen volt a világháború az angolok szemében, milyen volt az élet a frontvonal mögött és a hátországban. Aki szereti ezt az időszakot, az angol írókat, annak ajánlom a könyvet - na meg ha látta a sorozatot ;)