ADATLAP
Bécsi kávé, pesti lány
A bájos, vörös hajú Répássy Rebeka szereti a magas sarkú cipőket, a drágaköveket és a bécsi kávét. Nem szereti viszont a tenger gyümölcseit, a tolakodó pasikat és a feltűnést. A sors szeszélye folytán mégis egyik pillanatról a másikra az osztrák tévé képernyőjén találja magát, és a Kísérletkastély című valóságshow ígéretes szereplőjeként egy ország kíséri figyelemmel minden mozdulatát. A tét Rebeka számára százezer euró, a hírnév, és váratlan ráadásként a szívfájdítóan jóképű producer, Marcus szerelme. A Bécsben dolgozó magyar lány igyekszik megállni a helyét a kereskedelmi tévék számára ismeretlen világában, ahol semmi sem az, aminek látszik: az ellenfelek barátnak álcázzák magukat, a segítség kerülő utakon jár, és még az igazi szerelem is álruhába bújik.
Vajon ki mozgatja a szálakat a háttérben? Mi a szerepe az eseményekben a titokzatos újságírónőnek, Fräulein Lemkének? És vajon megtartja-e Rebeka kezdeti elhatározását, miszerint nem hajlandó szerelmeskedni a kamerák előtt?…...
Kálmán Andrea véleménye:
Palotás Petra újabb remeke. A főszereplő Rebeka nem szereti a feltűnősködést, bár ez vörös hajkoronájának köszönhetően nehezen valósul meg. Barátai rábeszélésére jelentkezik egy valóságshowba, ahova bejut. A beköltözés előtt megismerkednek a producerrel, akibe szinte azonnal beleszeret. A beköltöző társaság nagyon vegyes, de kisebb-nagyobb összezördülések mellett az együtt élés eléggé normális mederben folyik. Rebeka titokban találkozgat a producerrel, mire egyszer csak kiderül, hogy a nagy Ő nős és felesége terhes. A csalódás akkora a lányban, hogy bosszút forral. Azt hiszi, hogy a bosszú sajnos rossz véget ért, és jelentkezik a rendőrségen, hogy feladja magát. A történteket az ő szemszögéből ismerhetjük meg.
Sugár Kata Boglárka véleménye:
"Az embereknek meg kell tanulnia becsülni a pillanatot, mert a boldogság, mint olyan, igazából nem is létezik. Csak boldog pillanatok vannak: ha valaki visszatekint egy adott életszakaszra, amikor sok gyűlt össze ezekből a pillanatokból, és úgy érzi, volt már boldog, szerencsés embernek mondhatja magát."

Köszönöm ezeket a gondolatokat,s a könyvet is, Petra!