ADATLAP
Beethoven tavasza
Beethoven a szülővárosában, Bonnban töltötte élete első húsz esztendejét. E korszakából nem maradtak ránk tőle érett zeneművek, mégis roppant izgalmas tanulmány, hogy lesz a koraérett, érzékeny, kemény akaratú tehetségből az apa brutális követelőzése, az anya óvó szeretete, barátok, mesterek, pártfogók tanítása, példája és segítsége révén – de mindenekelőtt és elsősorban saját géniusza és embersége irányításával – az egyetemes zenetörténet óriása. Láng György, az író és a zenész, érdekfeszítően kalauzolja végig az olvasót ennek a fontos időszaknak a történetén, bepillantást engedve a kor udvari és társas életébe és kulturális légkörébe is. A könyv képmellékletein az ifjú Beethovenre vonatkozó legfontosabb dokumentumok láthatók....
Sipos Magdi véleménye:
A könyv tartalmán érződik, hogy az író a zenében járatos, és szépen, különböző évekre, eseményekre bontja a regényt.
A nagy zeneszerző gyerek- és ifjúkorát ismerhetjük meg, amely nagyon szomorú. Sokat szenved apja iszákossága, durvasága miatt. Amikor 17 éves korában édesanyja megbetegszik, ő ápolja, gondozza, majd a halála után a család anyagi terhe, a házimunka is rá szakad, mert apja nem ad haza pénzt. Ő neveli, taníttatja két öccsét.
Beethoven 10 éves korára már négy hangszeren (zongora, orgona, hegedű, brácsa) játszik. Tehetségének köszönhetően ingyen tanítja sok híres zenész, még Mozartnál is tanul zeneszerzéstant.
1792-ben, 22 éves korában Bécsbe utazik, hogy ott Haydntól vegyen leckéket, és többet nem tér vissza Bonnba, a szülővárosába.

Egyik bonni tanítója, Christian Gottlob Neefe zseniális karnagy, zeneszerző, elmélettudós javasolja Beethovennek, hogy előbb a fejében, minden egyes hangszerre külön-külön komponálja a művét, írja le kottán, és ezután nyúljon csak a hangszerhez, és hallgassa meg azt. Ez ad nekem magyarázatot arra a kérdésemre, hogy tudott Beethoven később – amikor 28 éves korában teljesen elveszítette hallását – olyan kiemelkedő szimfóniákat, nagyon értékes zeneműveket alkotni.